Brüsszel kész segíteni az árvíz sújtotta tagállamoknak
BRÜSSZEL. Az Európai Bizottság készen áll, hogy segítséget nyújtson az árvíz sújtotta közép-európai tagállamoknak - tudatta hétfőn a regionális politikáért felelős biztos.
Az osztrák Johannes Hahn sajnálatát fejezte ki, hogy az árvíz már emberéletet is követelt, egyúttal részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. "Biztosíthatom az érintett közösségeket és a politikai vezetést is, hogy mi, az európai család készen állunk, hogy segítsünk ott, ahol arra a leginkább szükség van" - idézte az Európai Bizottság közleménye Hahnt.
A biztos emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapja a 2002-es nagy árvizet követően jött létre, és az a célja, hogy segítse a katasztrófa sújtotta területek talpra állását, átvállalva a katasztrófa elleni védekezés és az újjáépítés költségeinek egy részét. Mindazonáltal most az a legfontosabb, hogy az emberek biztonságban legyenek - szögezte le Hahn.
A szolidaritási alaptól bármelyik uniós tagállam kérhet segítséget súlyos természeti csapás, vagy bármilyen egyéb, előre nem látható jelentős katasztrófa esetén. A segítségnyújtásnak mindössze két feltétele van. Az adott országnak a katasztrófát követő tíz héten belül kérnie kell a segítséget, valamint a keletkezett kárnak meg kell haladnia az adott ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,6 százalékát. A bizottság számításai szerint Csehország abban az esetben fordulhat a szolidaritási alaphoz, ha az árvíz legalább 872 millió euró kárt okoz. Bécs esetében ez a küszöb 1,79 milliárd euró. Berlin pedig 3,67 milliárd euró árvízkárral kérhet segítséget a szolidaritási alapból.
A biztos emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapja a 2002-es nagy árvizet követően jött létre, és az a célja, hogy segítse a katasztrófa sújtotta területek talpra állását, átvállalva a katasztrófa elleni védekezés és az újjáépítés költségeinek egy részét. Mindazonáltal most az a legfontosabb, hogy az emberek biztonságban legyenek - szögezte le Hahn.
A szolidaritási alaptól bármelyik uniós tagállam kérhet segítséget súlyos természeti csapás, vagy bármilyen egyéb, előre nem látható jelentős katasztrófa esetén. A segítségnyújtásnak mindössze két feltétele van. Az adott országnak a katasztrófát követő tíz héten belül kérnie kell a segítséget, valamint a keletkezett kárnak meg kell haladnia az adott ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,6 százalékát. A bizottság számításai szerint Csehország abban az esetben fordulhat a szolidaritási alaphoz, ha az árvíz legalább 872 millió euró kárt okoz. Bécs esetében ez a küszöb 1,79 milliárd euró. Berlin pedig 3,67 milliárd euró árvízkárral kérhet segítséget a szolidaritási alapból.
Forrás
MTI
