Brüderle: Németországnak minőségi külföldi munkaerőre van szüksége
Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országokkal - köztük Magyarországgal - szemben a régi tagállamok 2004-ben munkaerőpiacaik védelme érdekében rendelték el a korlátozásokat, amelyeket Ausztriával együtt a legtovább - kereken hét éven keresztül - Németország tartott életben. A szabad munkaerő-áramlás május elsejei bevezetéséhez időzített nyilatkozatában Rainer Brüderle gazdasági miniszter úgy vélekedett, hogy a korlátozások megszüntetése esélyt jelent Németország számára. A miniszter úgy vélte, hogy ezzel lehetővé válik az egyes szakmákban a szakképzett munkaerőből fennálló hiány mérséklése, sőt megszüntetése. A szakszervezetek ugyanakkor aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a szabad munkaerő-áramlás egyes területeken a német munkahelyeket veszélyeztetheti, és egyes szakmákban a bérek leszorításához, dömpingbérekhez vezethet.
Brüderle gazdasági miniszter kiemelte, hogy Németországnak szüksége van a szakképzett - megfogalmazása szerint minőségi - külföldi munkaerőre. Utalt ugyanakkor arra, hogy a jövőben a hazai munkaerő-potenciált is hatékonyabban kell kihasználni. A miniszter nem tett említést arról, hogy Németország miért tartotta az unió által engedélyezett, lehető leghosszabb ideig érvényben a korlátozásokat. A külügyminisztérium egy hétvégi állásfoglalásában úgy vélte: talán előnyösebb lett volna azok korábbi megszüntetése.
Üdvözölték a szabad munkaerő-áramlás biztosítását a balti államok, Szlovénia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország számára a különböző gazdasági szervezetek, illetve a munkaadók vezető képviselői. A kölni gazdaságkutató intézet közölte: azzal számol, hogy 2012 végéig a szóban forgó nyolc országból mintegy 800 ezer munkavállaló érkezhet Németországba, utána viszont a "roham" alábbhagy, és évente mintegy 100-120 ezren kereshetnek munkát a német munkaerőpiacon. Az intézet úgy becsülte, hogy 2020-ig összesen mintegy 1,2 millió új munkavállalóval lehet számolni.
A munkavállalók képviselői ugyanakkor kevésbé lelkesen nyilatkoztak. A legnagyobb német szakszervezeti szövetség, a DGB megismételte azt az aggodalmát, hogy a korlátozások megszüntetése, különösen a kisebb szakképzettséget követelő területeken, a német munkaerőt veszélyeztetheti, és jelentős mértékben hozzájárulhat a bérek leszorításához. A szövetség azzal vádolta a kormányt, hogy nem tette meg az általa szükségesnek vélt intézkedéseket a hazai alkalmazottak védelmére, és felrótta: a Merkel-kormány a legtöbb szakmában továbbra is elutasítja az általános minimálbér bevezetését, noha azzal a most várható feszültségek csökkenthetők lettek volna.
Elhangzottak olyan aggodalmak is, amelyek szerint a szabad munkaerő-áramlás biztosítása a feketemunka, a csempészet, továbbá a pénzmosás növekedését eredményezheti. Mindezzel kapcsolatban Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter vasárnap kijelentette: a kormány erősíteni kívánja és rendszeressé akarja tenni az ellenőrzéseket a feketemunka felszámolására és annak megakadályozására, hogy egyes területeken "dömpingbéreket" alkalmazzanak.
Szakértők szerint a német munkaerőpiacon az egészségügy területén orvosok, ápolónők és általánosságban az ápoló személyzet iránt a legnagyobb a kereslet, az ipar területén pedig elsősorban mérnökök és szakmunkások iránt. De hasonlóan nagy a kereslet az építőiparban is.
