Bronzkori "Pompejire" bukkantak Angliában

A tárgyi leletek között mindennapos háztartási kellékek is vannak, amelyekre korábban nem volt példa Nagy-Britanniában. Ékszereket, lándzsákat, tőröket, nagyméretű, élelemtárolásra alkalmas edényeket, ivókupákat, üveggyöngyöket, textileket és rézből készült, még fonalat is felvonultató orsót találtak.

A lápos területen cölöpökre épített, kör alakú, fából készült házak maradványai a legjobb állapotú bronzkori lakhelyek, amelyeket valaha Angliában felleltek. Egy főzőedényben visszamaradt fakanál és ételmaradvány például azt sugallja, hogy a tulajdonosok sietősen hagyták el otthonukat.

Mark Knight, az ásatás vezetője a leletegyüttest bronzkori Pompejihez hasonlította. Törvényszéki szakértőt is bevontak a vizsgálatba, hogy meghatározhassák, mi váltotta ki a tűz fellobbanását és terjedését, aminek folytán a tetőgerendák a padlóra zuhantak, és közrefogták a tárgyakat. A szerkezet aztán a vízbe esett, ami azonnal kioltotta a lángokat. Több méteres iszapréteg és agyag halmozódott fel rajtuk, ami majdnem 3000 éven át megőrizte őket.

Knight szerint lehetséges, hogy a tüzet főzési baleset, szándékos pusztítás és a helyszín elhagyása vagy ellenséges támadás váltotta ki. Bármi történt is, a lakók mindent hátrahagytak és sebesen távoztak.

Hozzátette, általában egy-két töredékből kell rekonstruálni egy civilizációt, itt viszont rengeteg tárgyi leletet találtak, amiből kideríthetik, a bronzkori lakosok milyen ruhát viseltek, mivel táplálkoztak, azt hogyan főzték meg, milyen bútorokat használtak. Meglátása szerint jómódúak voltak, mivel a lelőhely gazdag anyagi javakban, ezért meg kell vizsgálniuk más bronzkori, kevés leletet nyújtó helyszínt is, hogy feltárhassák, azok is ilyen gazdagok voltak-e, vagy kifosztották őket.

Bár a házakat víz vette körül, a lakosok a jelek szerint inkább a háziasított állatok – úgymint juhokat, disznókat és szarvasmarhát – fogyasztását részesítették előnyben, mintsem a halét, angolnáét vagy kagylóét. Egy szarvasmarha gerincoszlopát lelték fel például a kisebbik házban, ami azt sugallja, hogy egy feldolgozásra váró tetemet akasztottak oda fel.

Étkezési szokásaik is jómódról árulkodnak, és egyben meg is kérdőjelezik, miért éltek ilyen házakban? A régészek gyanúja szerint legalábbis ezen a helyszínen mindez nem a halászattal, mint inkább az utakként szolgáló vízi utak feletti kontrollal állhat kapcsolatban.

A Cambridge-i Egyetem régészcsapata napról napra újabb felfedezéseket tesz. Az első emberi maradványokat – egy még félig az iszapba merült koponyát -, néhány hete lelték meg a nagyobb ház feltételezett ajtaja közelében. Abban reménykednek, hogy vele együtt az egész csontvázat megtalálják.