Brit pénzügyminisztérium: minden Brexit-forgatókönyv növekedési áldozattal jár

A tárca szerdán ismertetett új, 90 oldalas tanulmánya szerint ha sikerül érvényesíteni a hétvégi brüsszeli EU-csúcson elfogadott - a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora és az ellenzék által egyaránt súlyosan bírált - kilépési feltételrendszert, a brit hazai össztermék (GDP) értéke a következő 15 éves időszak végére 3,9 százalékkal lesz alacsonyabb annál, amit az EU-tagsága fennmaradása esetén érhetne el.

A minisztériumi prognózis szerint ha a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg, a halmozott növekedési veszteség elérheti a 9,3 százalékot.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés minden forgatókönyv esetén folytatódik hosszú távon, vagyis a pillanatnyi GDP-értéknél alacsonyabb szintet egyetlen számítás sem feltételez a 15 éves időszak végére.

A modellszámítások mindegyike azt mutatja, hogy a brit gazdaság másfél évtizedes távlatban semmiképpen nem tudja elérni azt a bruttó termelési értéket, amelyet további brit EU-tagság esetén az időszak végére elérhetne.

A legkedvezőbb forgatókönyv a brit kormány által nyáron kidolgozott, 104 oldalas fehér könyvben részletezett javaslatcsomag megvalósulását veszi alapul. A fehér könyv szerint - amelynek fő elemei bekerültek a Brexit-feltételekről szóló megállapodás 585 oldalas dokumentumcsomagjába, illetve a majdani kapcsolatrendszert körvonalazó 26 oldalas politikai nyilatkozatba - a jövőbeni új kereskedelmi szabályrendszert az Európai Unióval úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a súrlódásmentes további kétoldalú áruforgalom a brit EU-tagság megszűnése után is.

A pénzügyminisztérium szerdán bemutatott hatástanulmánya szerint az e feltételrendszer alapján lezajló Brexit 2,5 százalékos GDP-veszteséget okozna 15 év alatt a brit EU-tagság folytatódásához viszonyított, feltételezett akkori értékhez képest.

A modellszámítások szerint azonban ha az uniós országokból Nagy-Britanniába irányuló nettó munkaerő-bevándorlás zéróra csökken, akkor 3,9 százalékkal lenne alacsonyabb a brit hazai össztermék az időszak végén, feltételezve, hogy a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok GDP-átszűrődési rátája 50 százalék.
A tanulmány szerint ha nem sikerül érvénybe léptetni a Brexit-felételrendszert, és Nagy-Britannia megállapodás nélkül kerül ki jövőre az EU-ból, ennek másfél évtizedes távlatban számolt mediánhatása 9,3 százalékos GDP-veszteséget jelentene az EU-tagság folytatódásának elméleti forgatókönyvéhez képest.

A mediánértéken belül számolt szélső értékveszteségek sávja mínusz 8 százaléktól mínusz 10,7 százalékig terjed, vagyis legrosszabb esetben a brit gazdaság bruttó termelési értéke 15 év múlva csaknem 11 százalékkal maradna el a további uniós tagság esetére feltételezhető szinttől.

A tanulmány következtetései jórészt egybeesnek a legutóbbi független szakértői becslésekkel.
A patinás londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP), a King's College London egyetem és az Institute for Fiscal Studies (IFS) pénzügyi kutatóműhely éppen előző nap ismertetett elemzése arra jutott, hogy még rendezett körülmények között végbemenő Brexit esetén is az egy főre számolt brit hazai össztermék értéke a következő évtizedben 1,9 százalék és 5,5 százalék közötti mértékben marad el attól a szinttől, amit az EU-tagság esetén elérhetne.

A három neves intézmény közös tanulmánya szerint ha nem lép életbe a Brexit feltételrendszeréről kidolgozott megállapodás, a fejenkénti brit hazai össztermék a vizsgált 2020-2030-as időszak végére 3,5-8,7 százalékkal lenne alacsonyabb a további brit EU-tagság esetén addigra elérhető értéknél.