Brit EU-népszavazás - Ezernél több üzleti vezető a bennmaradás mellett

A The Times tekintélyes konzervatív brit napilap szerdai kiadásában - a brit EU-tagságról döntő csütörtöki népszavazás előtt egy nappal - megjelent levelet 1285 vállalati vezető írta alá. Az eddigi legnagyobb ilyen jellegű üzleti kezdeményezéshez a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100 indexét alkotó legnagyobb piaci tőkeértékű vállalatok vezetői közül ötven csatlakozott.   

A felhívást aláíró vezetők cégei összesen 1,75 millió alkalmazottat foglalkoztatnak. A vállalatok között szerepelnek a BAE Systems, a legnagyobb európai hadiipari csoport, az easyJet és a Ryanair légitársaság, a BASF vegyipari konszern, a BMW autógyár, a BP olajipari konglomerátum, a Barclays óriásbank, a Virgin vállalatcsoport és a Rolls-Royce ipari csoport. Aláírta a felhívást Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is.

Levelük szerint az üzleti vállalkozásoknak és alkalmazottaiknak óriási előny, hogy részesei lehetnek a világ legnagyobb, belső határok nélküli egységes piacának, ha viszont Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, akkor elölről kellene kezdeni a kereskedelmi kapcsolatok kiépítését az 500 milliós piaccal. Ez nemcsak az exportőröknek okozna kárt, hanem annak a többszázezer kis- és középvállalatnak is, amelyek e cégekkel együttműködnek - áll a The Timesban közzétett felhívásban.   

Az aláírók szerint még a kilépés hívei is elismerik, hogy a Brexit - vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból - rövid távon gazdasági bizonytalanságot okozna és munkahelyeket sodorna veszélybe.   

A felhívás szerint különösen a kisebb vállalkozások és alkalmazottaik lennének kitéve annak a sokknak, amely akkor érhetné a brit gazdaságot, ha a népszavazáson a kilépést pártolók kerülnének többségbe. Az EU-tagság ugyanakkor kedvező az üzleti szférának, és kedvező a munkahelyteremtés szempontjából is, ezért az aláírók azt támogatják, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja - fejeződik be a közös levél.   

Az utóbbi hetekben brit és külföldi óriásvállalatok - köztük sokan a szerdai felhívás aláírói közül - sorra foglaltak állást a további brit EU-tagság mellett, de a The Timesban közölt felhívás messze a legnagyobb ilyen kezdeményezés.     

Nemrégiben a Financial Times londoni gazdasági napilapban jelent meg egy hasonló állásfoglalás, 51 nagyvállalati vezető aláírásával. Ehhez a kezdeményezéshez is csatlakozott Hernádi Zsolt, az aláírók között szerepeltek olyan óriásvállalatok első számú vezetői is, mint a Vodafone, a Royal Dutch Shell, a BASF, a Nestlé, a BMW, a Rolls-Royce, a Deutsche Telekom, az Ericsson, a Siemens, a Volvo, a BP, az ABB és az E.ON.   

Az aláírók hangsúlyozták, hogy az Európai Unió a világ legnagyobb gazdasági és kereskedelmi erőközpontja, a teljes világkereskedelemből 16 százalékkal részesedik, félmilliárd lakója 14 ezer milliárd euró értékű hazai összterméket (GDP) állít elő évente. Mindez rendkívül erőteljes alkupozíciót biztosít az európai cégeknek a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon, lehetővé téve egyben az európai munkahelyek és iparágak védelmét a külső fenyegetésekkel szemben.   

David Cameron brit miniszterelnök a Financial Times szerdai kiadásában megjelent interjúban kijelentette: sajnálja, hogy az utóbbi hetekben nem állt még több üzleti vezető nyilvánosan a brit EU-tagság mellett. Hozzátette: a közvélemény-kutatási adatok nagyon szoros megoszlást mutatnak, és "senki nem tudja, mi fog történni", de ő személy szerint hisz abban, hogy a bennmaradást pártoló oldal győz a népszavazáson. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha a Brexit-tábor kerülne többségbe, akkor ő "gyorsan" elkezdené a tárgyalásokat Brüsszellel a kilépési feltételekről.

A gazdaságról és a bevándorlásról szólt az utolsó, eddigi legnagyobb tévévita

A gazdaság és a bevándorlás kérdésében csaptak össze kedd este a brit EU-tagság és a kilépés hívei a csütörtökre kiírt népszavazás kampányának utolsó, eddigi legnagyobb televíziós vitájában. Az éjszakába nyúló vitát hatezer fős közönség előtt a Wembley stadion melletti sportcsarnokban rendezték, és a BBC televízió politikai újságírói vezették.   

A kilépésért kampányoló tábor vitacsoportját a konzervatív párti Boris Johnson, London volt polgármestere, a bennmaradás mellett érvelő politikuscsapatot Johnson munkáspárti utódja, Sadiq Khan, London májusban megválasztott jelenlegi - egyben első muszlim - polgármestere vezette.   

Johnson a szintén konzervatív párti kormányfő, David Cameron EU-párti álláspontjával szemben kampányol a kilépésért, Khan, aki a Munkáspárt, a legnagyobb ellenzéki brit politikai erő tagjaként lett London polgármestere, ugyanakkor Cameron egyik legfőbb szövetségese a népszavazási kampányban.    

Johnson a kedd esti vitában azzal érvelt, hogy a jelenlegi "kiegyensúlyozatlan" bevándorlási rendszer korlátozás nélküli hozzáférést enged az EU-társállamok "510 millió" állampolgárának a brit munkapiachoz, miközben "eltaszítja" a máshonnan érkezőket, akik "hatalmas mértékben" hozzájárulhatnának például a brit állami egészségügyi ellátó szolgálat (NHS) működéséhez.   

A volt londoni polgármester megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kellene meghonosítania az EU-tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben. Ezt a tervet Johnson és a Brexit-párti kampánytábor másik frontembere, Michael Gove igazságügyi miniszter terjesztette elő június elején. Az elképzelés alapján Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az új bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján, pontozásos rendszerrel bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is. Ez véget vetne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagy-britanniai munkavállalásának, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-munkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozna.   

A tervezett kritériumok között szerepel az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen.   

A kedd esti televíziós vitában Sadiq Khan erre a javaslatra reagálva megjegyezte, hogy Ausztráliában a lakosság arányában számolva kétszer akkora a bevándorlás, mint Nagy-Britanniában. Hozzátette: a bevándorlásból Nagy-Britanniának hatalmas gazdasági, kulturális és társadalmi előnye származik. A londoni polgármester szerint köszönet illeti az NHS-ben és a szociális ellátórendszerben dolgozó 130 ezer külföldi EU-munkavállalót, ugyanúgy, mint a brit oktatásban vagy az építőiparban alkalmazott uniós polgárokat.   

Khan a bevándorlók elleni gyűlöletkeltéssel vádolta Boris Johnsont. Hangsúlyosan szóba került Törökország EU-csatlakozása is. Johnson azzal érvelt, hogy a Cameron vezette brit kormány hivatalos politikája Törökország minél előbbi EU-felvételének elősegítése, lehetővé téve a török állampolgárok szabad nagy-britanniai munkavállalását. Khan ugyanakkor hazugságnak nevezte a Brexit-tábor kampányának azt a visszatérő elemét, hogy Törökország rövid időn belül csatlakozik az EU-hoz. A londoni polgármester szerint ha a felvételi tárgyalások a jelenlegi ütemben haladnak, akkor Törökország legkorábban 3000-ben léphet be az Európai Unióba.    

A csütörtöki népszavazás előtt több televíziós vita már nem lesz a két tábor között, és szerdán a kampány befejeződik.