Boldogít a vágyakozás?
DETROIT. Egy friss tanulmány alátámasztja azt a népi bölcsességet, miszerint a pénz nem boldogít, sőt arra is rámutat, hogy valójában a legtöbben sokkal boldogabbak közvetlenül egy áhított tárgy megvásárlása előtt, mint azután, hogy már megkapták, amire vágytak.
Amint arról Brent McFerran, a Michigani Egyetem docense - aki maga nem vett részt a tanulmány elkészítésében - beszámolt, a vizsgálat eredményei nem meglepőek, azt azonban most először támasztották alá tudományosan is, hogy-főleg az anyagias szemléletű személyek számára - nagyobb boldogságot jelent a vágyott tárgy vásárlására készülni, mint magát a tárgyat megkapni.
A legtöbben magunk is vissza tudunk emlékezni olyan dolgokra, amikre nagyon vágytunk, ám amikor meglett, már nem sokat jelentett a számunkra, a legközelebbi vásárlásnál azonban ennek ellenére sem biztos, hogy eszünkbe jut mindez, így könnyen beleeshetünk újra ugyanabba a csapdába.
A Journal of Consumer Research című lapban közzétett tanulmány során Marsha Richins, a columbiai Missouri Egyetem marketing professzora 329 egyetemistát követett nyomon három különféle alkalom során. Az első felmérés során a professzor arra kérdezett rá, ki milyen fontos dolgot készül megvásárolni a szemeszter során, majd később arra, ki hogyan érzett a vágyott tárgy megszerzése után. Richins két részre osztotta a hallgatókat az anyagiasságuk tekintetében, amit az alapján határozott meg, ki mennyire tartotta fontosnak az életében a különféle tárgyakat, tulajdonokat. A vizsgálat kimutatta, hogy minél anyagiasabb volt valaki, annál boldogabb és izgatottabb volt a vásárlás előtt, ám az adott tárgy beszerzése után a boldogságérzete szinte mindenkinek azonnal elszállt.
Egy másik felmérés során Richins arra is választ talált, mi a fenti jelenség oka. A 180 amerikai fogyasztóval készített tanulmányából kiderült ugyanis, hogy a materialistább beállítottságú személyek komolyan úgy hiszik, hogy a vágyott tárgy beszerzése révén jobb lesz az életük, így később - amikor ez nem következik be - csalódottak lesznek. Azok, akik kevésbé szemlélik anyagisan a világot, bármennyire is szeretnének egy autót vagy tévét, azt nem hiszik, hogy attól lesznek boldogabbak, így később nem is tudnak csalódni.
Ugyanakkor Tom Meyvis, a New York Egyetem Üzleti Iskolájának docense megjegyezte, hogy valamennyire mindenkire jellemző, hogy túl sokat vár egy adott dologtól, és itt nem csupán autóról vagy elektronikai cikkekről van szó, hanem akár egy kiskutyáról vagy egy régen áhított nyaralásról. Ezekkel kapcsolatban is gyakran előfordul, hogy ha túl sok reményt fektetünk beléjük, könnyen csalódhatunk, hiszen hosszú távon egyik sem okoz gyökeres változást az életünkben.
A baj leginkább az, hogy az emberek nem tanulnak saját tapasztalataikból sem, így legközelebb ugyanabba a hiába esnek, és ismét egy tárgytól vagy nyaralástól várják a boldogságuk beteljesülését. Leginkább arra volna tehát szükség, hogy egy újabb beszerzés előtt gondoljuk végig, valóban szükség van-e az adott dologra, vagy csak megint abban bízunk, hogy a vásárlás után boldogabbak leszünk.
A legtöbben magunk is vissza tudunk emlékezni olyan dolgokra, amikre nagyon vágytunk, ám amikor meglett, már nem sokat jelentett a számunkra, a legközelebbi vásárlásnál azonban ennek ellenére sem biztos, hogy eszünkbe jut mindez, így könnyen beleeshetünk újra ugyanabba a csapdába.
A Journal of Consumer Research című lapban közzétett tanulmány során Marsha Richins, a columbiai Missouri Egyetem marketing professzora 329 egyetemistát követett nyomon három különféle alkalom során. Az első felmérés során a professzor arra kérdezett rá, ki milyen fontos dolgot készül megvásárolni a szemeszter során, majd később arra, ki hogyan érzett a vágyott tárgy megszerzése után. Richins két részre osztotta a hallgatókat az anyagiasságuk tekintetében, amit az alapján határozott meg, ki mennyire tartotta fontosnak az életében a különféle tárgyakat, tulajdonokat. A vizsgálat kimutatta, hogy minél anyagiasabb volt valaki, annál boldogabb és izgatottabb volt a vásárlás előtt, ám az adott tárgy beszerzése után a boldogságérzete szinte mindenkinek azonnal elszállt.
Egy másik felmérés során Richins arra is választ talált, mi a fenti jelenség oka. A 180 amerikai fogyasztóval készített tanulmányából kiderült ugyanis, hogy a materialistább beállítottságú személyek komolyan úgy hiszik, hogy a vágyott tárgy beszerzése révén jobb lesz az életük, így később - amikor ez nem következik be - csalódottak lesznek. Azok, akik kevésbé szemlélik anyagisan a világot, bármennyire is szeretnének egy autót vagy tévét, azt nem hiszik, hogy attól lesznek boldogabbak, így később nem is tudnak csalódni.
Ugyanakkor Tom Meyvis, a New York Egyetem Üzleti Iskolájának docense megjegyezte, hogy valamennyire mindenkire jellemző, hogy túl sokat vár egy adott dologtól, és itt nem csupán autóról vagy elektronikai cikkekről van szó, hanem akár egy kiskutyáról vagy egy régen áhított nyaralásról. Ezekkel kapcsolatban is gyakran előfordul, hogy ha túl sok reményt fektetünk beléjük, könnyen csalódhatunk, hiszen hosszú távon egyik sem okoz gyökeres változást az életünkben.
A baj leginkább az, hogy az emberek nem tanulnak saját tapasztalataikból sem, így legközelebb ugyanabba a hiába esnek, és ismét egy tárgytól vagy nyaralástól várják a boldogságuk beteljesülését. Leginkább arra volna tehát szükség, hogy egy újabb beszerzés előtt gondoljuk végig, valóban szükség van-e az adott dologra, vagy csak megint abban bízunk, hogy a vásárlás után boldogabbak leszünk.
Forrás
betegszoba.hu
