Bevezetik a 8,5 eurós minimális órabért Németországban
BERLIN. Több millió helyi munkavállaló mellett sok Németországban dolgozó kelet-közép-európainak is könnyebbséget hozhat a várhatóan 2015-től érvényes német minimálbér – feltéve, hogy a cégek több pénzért is hajlandóak foglalkoztatni külföldit.
A német kormány a szerdai ülésén elfogadta a minimálbér bevezetéséről rendelkező törvényjavaslatot. A jogszabályt még a nyári szünet előtt elfogadhatják a törvényhozás alsóházában a nagykoalíció csaknem 80 százalékos többséggel rendelkező pártjai. A felsőház elé ősszel kerülhet a törvény, amely 2015 elején lép majd életbe.
Orosz Márta, a Kossuth Rádió berlini tudósítója a 180 percben elmondta, azért éppen most döntött a német kormány a minimálbér bevezetése mellett, mert a választások után a német szociáldemokraták (SPD) ehhez kötötték, hogy együtt kormányozzon Angela Merkel kancellár pártjával, a kereszténydemokrata CDU-val. A döntés a baloldali kezdeményezők számára mindenképpen sikernek könyvelhető el, mert az SPD több mint tíz éve harcol az intézmény bevezetéséért. Ha július 4-én a Bundestag megszavazza a törvényjavaslatot, Németország akkor is az utolsók között kullog, az Európai Unió több államában már létezik kötelező minimálbér.
A főszabály szerint a munkaadóknak legkevesebb bruttó 8,5 eurós órabért kell fizetniük a dolgozóknak. Mint ahogy Orosz Márta elmondta, jelenleg 5 millióan dolgoznak Németországban ennél alacsonyabb órabérért. Statisztikusok azt is kiszámolták, hogy a német minimálbér értéke különböző lehet az ország egyes vidékein. Míg például egy kölni fodrász ebből a pénzből egyáltalán nem tud megélni, lipcsei kollégájának komoly előrelépés lehet az 8,5 eurós órabér.
Ezért is mondta a baloldal, hogy ez az összeg kevés, és a minimálbért 10 euróban kellene megállapítani. Az intézmény bevezetése azonban akkora lépés a német politika és gazdaság számára, hogy egyelőre a későbbi emelést szorgalmazók is elégedettek a mostani szinttel. Várhatóan 2017-ben tárgyalnak majd a minimálbér esetleges emeléséről – tette hozzá a berlini tudósító.
Orosz Márta azt is elmondta, nem csak az említett 5 millió munkavállalót érinti az újítás, azoknak a – főleg Kelet-Közép-Európából érkezett – külföldi dolgozóknak is, akik eddig számtalan visszaélésnek voltak áldozatai. Több botrány volt, például a húsiparban, ahol mások mellett román, bolgár, magyar munkavállalók dolgoztak akár 2-3 eurós órabérért is. A törvényjavaslatba az is bekerült, hogy a cégek nem háríthatják át a minimálbér kifizetésének felelősségét a dolgozókat szervező alvállalkozóra.
A Kossuth Rádió munkatársa szerint a németországi szakszervezetek kifejezetten örülnek a minimálbér bevezetésének, mert a munkaadók kevésbé lesznek motiváltak arra, hogy külföldieket vegyenek fel.
A javaslat fontos eleme, hogy a hosszú munkanélküliségből visszatérő dolgozók az első hat hónapban nem lesznek jogosultak a minimálbérre. Az pedig még kérdéses, hogy a 8,5 eurós alsó limit érvényes lesz-e a 18-25 év közötti munkavállalókra – ennek eldöntése a német alkotmánybíróság feladata.
Orosz Márta, a Kossuth Rádió berlini tudósítója a 180 percben elmondta, azért éppen most döntött a német kormány a minimálbér bevezetése mellett, mert a választások után a német szociáldemokraták (SPD) ehhez kötötték, hogy együtt kormányozzon Angela Merkel kancellár pártjával, a kereszténydemokrata CDU-val. A döntés a baloldali kezdeményezők számára mindenképpen sikernek könyvelhető el, mert az SPD több mint tíz éve harcol az intézmény bevezetéséért. Ha július 4-én a Bundestag megszavazza a törvényjavaslatot, Németország akkor is az utolsók között kullog, az Európai Unió több államában már létezik kötelező minimálbér.
A főszabály szerint a munkaadóknak legkevesebb bruttó 8,5 eurós órabért kell fizetniük a dolgozóknak. Mint ahogy Orosz Márta elmondta, jelenleg 5 millióan dolgoznak Németországban ennél alacsonyabb órabérért. Statisztikusok azt is kiszámolták, hogy a német minimálbér értéke különböző lehet az ország egyes vidékein. Míg például egy kölni fodrász ebből a pénzből egyáltalán nem tud megélni, lipcsei kollégájának komoly előrelépés lehet az 8,5 eurós órabér.
Ezért is mondta a baloldal, hogy ez az összeg kevés, és a minimálbért 10 euróban kellene megállapítani. Az intézmény bevezetése azonban akkora lépés a német politika és gazdaság számára, hogy egyelőre a későbbi emelést szorgalmazók is elégedettek a mostani szinttel. Várhatóan 2017-ben tárgyalnak majd a minimálbér esetleges emeléséről – tette hozzá a berlini tudósító.
Orosz Márta azt is elmondta, nem csak az említett 5 millió munkavállalót érinti az újítás, azoknak a – főleg Kelet-Közép-Európából érkezett – külföldi dolgozóknak is, akik eddig számtalan visszaélésnek voltak áldozatai. Több botrány volt, például a húsiparban, ahol mások mellett román, bolgár, magyar munkavállalók dolgoztak akár 2-3 eurós órabérért is. A törvényjavaslatba az is bekerült, hogy a cégek nem háríthatják át a minimálbér kifizetésének felelősségét a dolgozókat szervező alvállalkozóra.
A Kossuth Rádió munkatársa szerint a németországi szakszervezetek kifejezetten örülnek a minimálbér bevezetésének, mert a munkaadók kevésbé lesznek motiváltak arra, hogy külföldieket vegyenek fel.
A javaslat fontos eleme, hogy a hosszú munkanélküliségből visszatérő dolgozók az első hat hónapban nem lesznek jogosultak a minimálbérre. Az pedig még kérdéses, hogy a 8,5 eurós alsó limit érvényes lesz-e a 18-25 év közötti munkavállalókra – ennek eldöntése a német alkotmánybíróság feladata.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
