Beszéljünk iskoláink jövőjéről - Komáromban
Urbán Péter, a TANDEM nonprofit szervezet trénere, a projekt szakmai vezetője portálunknak elmondta: az idei ősz folyamán hat magyarlakta városban szerveznek nyilvános workshopokat, ahová szeretettel várnak minden olyan érdeklődőt, akik számára nem közömbös iskoláink jövője, és szívesen véleményt nyilvánítanának a negyed évszázaddal későbbi ideális iskolákról, illetve az ott folyó oktatásról. Hozzátette: a projekt keretén belül ellátogatnak a kilencedikes diákokhoz is, akikkel hasonló kérdésekről két tanítási órán át beszélgetnek, a délutáni workshopokra pedig mindenütt a felnőtteket várják.
„A program október elején Pozsonyban, október végén Rimaszombatban és most Komáromban valósult meg. November 16-án Dunaszerdahelyen rendezünk újabb workshopot, egy héttel később pedig Rozsnyó és Nagykapos felé vesszük majd az irányt, hogy ne csak Dél-Szlovákia nyugati feléből legyen mintánk. Projektünk a nagyon sikeresnek bizonyult szlovák Chceme vedie viac (Többet akarunk tudni) kezdeményezésből inspirálódott, Zuzana Zimanová oktatási szakértőtől és társaitól vettük át a módszertant. A szlovák kampány 2 év alatt országszerte több mint egy tucat városba jutott el, csak mivel annak lebonyolítói nem tudnak magyarul, ezért a magyarlakta vidékeket kihagyták. Eldöntöttük, hogy mi majd az ő támogatásukkal pótoljuk a hiányt, azaz magyar nyelven éltetjük tovább ezt a hasznos kezdeményezést. Nagyon pozitívan viszonyultak az ötletünkhöz, amit a Bethlen Gábor Alap anyagi támogatásával sikerül megvalósítanunk“ – magyarázta a TANDEM nonprofit szervezet vezetője.
Az egyes workshopok mindenütt ugyanazon forgatókönyv alapján zajlanak. „A résztvevők játékos bemutatkozása után fokozatosan jutunk el ahhoz a kérdéshez, hogy változó modern világunkban milyenné kell válniuk iskoláinknak annak érdekében, hogy megfeleljenek a kor különféle kihívásainak. Minden régióban összegyűjtjük az észrevételeket és az ötleteket, amelyeket elemzünk, értékelünk. Kíváncsiak vagyunk a minden helyszínen egyformán megjelenő motívumokra, hasonlóságokra, igényekre és különbségekre. Mindazokat bemutatjuk majd a projekt végén, illetve szándékunkban áll azokat megosztani a szlovák kollégáinkkal, az oktatási reformot előkészítő szakemberekkel, szakpolitikusokkal, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségével is. Mindazokhoz tehát, akik politikai érdekek nélkül, csak a szakmaiságot szem előtt tartva többé-kevésbé befolyásolhatják az oktatásügyünket érintő változásokat. Bízom abban, hogy részükről is érdeklődéssel találkozunk majd, hiszen a civil kezdeményezés által összegyűjtendő konkrét ötletekért hálásak lehetnek a reformot kidolgozók. Reménykeltő, hogy Plavèan oktatási miniszter már összeállított egy külső szakértőkből álló tanácsadó testületet, amelybe az említett Zuzana Zimanová is bekerült” – nyilatkozta.
A pozsonyi rendezvényen a középkorú szülők és pedagógusok képviselői is jelen voltak. Rimaszombatban a szülőkön kívül sok iskolavezető is bekapcsolódott a foglalkozásba. „Komáromban többségben voltak a fiatalok – egyetemi hallgatókkal, pedagógusokkal, ifjú szülőkkel, civil szervezetek képviselőivel, könyvtárossal és újságírókkal együtt gondolkodtunk a megadott témáról. A TANDEMet rajtam kívül Veres Tamás és Viczena Edina, a magyariskola.sk portált és a Kerekasztalt pedig Tóth Tibor képviselte. Örültünk a téma iránt nyitott Vörös Péter honatya jelenlétének is, aki a parlament oktatásügyi bizottságának a tagja“ – jegyezte meg Urbán Péter.
A felszabadult légkörben zajlott komáromi workshop résztvevői előbb játékos gyakorlatokkal és fantáziaébresztő tesztekkel melegítettek be, amelyek során elképzelték, hogy 25 év múlva, azaz 2041-ben milyen is lesz a világ és abban a család, avagy a különféle emberi kapcsolatok, a példaképek, a hithez és spiritualitáshoz való viszonyunk, a háztartások felszereltsége, a legnépszerűbb technológia... és nem utolsósorban az oktatás, a jövő iskolája. A fantáziát szárnyaltatva lehetett tehát jövőképet alkotni, és kis csoportokra szétválva átgondolni, lerajzolni, hogy milyen téren hogyan kellene változtatni.
A kialakított négy csoport nagyon érdekes és tartalmas prezentációkat hozott létre. Azokat élvezetes magyarázat közepette mutatták be társaiknak, akik természetesen kérdéseket is feltehettek az egyes papírra vetett-rajzolt iskolatervekkel kapcsolatban. Íme néhány továbbgondolásra érdemes elképzelés: személyre szabott, a gyerekek valós szükségleteihez igazodó oktatásra van szükség... a tanárok jó vezetőként elsősorban majd azt oktassák, hogy miként kell a ránk zúduló információkat begyűjteni, rendszerezni és helyesen alkalmazni... a gyermek önismeretének elmélyítése – saját képességeinek és készségeinek a megismertetése legyen a fő cél... az osztályzást váltsa fel a motivációs írásbeli értékelés, ami a jobb tanár-diák- és gyermek-szülő-viszony kialakulásához is vezethetne... a diákkal tudatosíttatni kell, hogy nem a tiszta egyes bizonyítvány megszerzése a cél, hanem azon tantárgyak tanulására fordítson több időt és energiát, amelyek a jövendő pályája során a legfontosabbak lesznek számára... nagyobb hangsúlyt kell helyezni az érzelmi intelligencia fejlesztésére és a művészeti tantárgyak oktatására... az elméleti oktatás mellett a jelenleginél több gyakorlati tudnivalóra van szükség, amivel a valós életre készíthető fel a fiatal... nagyobb figyelmet kell fordítani a szabadidő hasznosabb eltöltésére és a közösségformáló csapatmunkára...
A Beszéljünk iskolánk jövőjéről elnevezésű programról bővebben a kezdeményezés honlapján olvashatnak, ugyanott lehet regisztrálni a további worshopokra is.
