Berlin mielőbb szeretne tisztában lenni a brit kilépés menetrendjével
"A szövetségi kormány nem akar függő játszmát" - hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Steffen Seibert, hozzátéve, hogy ez Európában senkinek nem állhat érdekében. Mint mondta, a britek a múlt héten az unió elhagyására, a Brexitre szavaztak, és a közösségnek most ezzel a döntéssel kell foglalkoznia. A kormányszóvivő ezzel gyakorlatilag kizárta annak lehetőségét, hogy ez a döntés visszafordítható lenne.
A szóvivő szerint az unióban maradó 27 tagországnak közös és egységes álláspontot kell képviselnie a Brexittel kapcsolatban, hogy ne erősödhessenek meg a közösséget széthúzó erők. Seibert szerint a kilépési folyamatnak nyugodtan és megfontoltan kell lejátszódnia, de azt nem szabad a végtelenségig húzni. A német kormányszóvivő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ez a procedúra csak akkor kezdődik meg, ha az Egyesült Királyság aktiválja a Lisszaboni Szerződésnek a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét, és bejelenti távozási szándékát. Seibert elutasította annak lehetőségét, hogy a lépést megelőzően informális tárgyalások legyenek Nagy-Britanniával. Hozzátette: Berlin ugyanakkor megérti, hogy Londonnak még bizonyos idő kell ahhoz, hogy hivatalosan is kommunikálja Brüsszel felé távozási szándékát.
Angela Merkel német kancellár az általa vezetett CDU szövetségi elnökségének egyik telefonkonferenciáján elmondta: a nemzetközi pénzpiacok attól tartanak, hogy az unió a britek döntése nyomán többé nem kormányozható. A kancellár szükségesnek nevezte annak megakadályozását, hogy más országok is a brit példát kövessék. Merkel szerint szembe kell szállni az uniót széthúzó erőkkel. Szólt arról is, hogy most nem alkalmas az idő az eurózóna tagországai közötti kapcsolat gyors mélyítésére, ehelyett az uniónak a közvéleményt érintő problémákra, így a közösség határainak biztosítására, a munkahelyteremtésre és a belső biztonság javítására kell összpontosítania.
Merkel később a nap folyamán, egy másik sajtótájékoztató keretében visszautasította azokat a vélekedéseket, melyek szerint vontatottan reagál a nagy-britanniai fejleményekre. "Azt hiszem, nem szabad megfeledkeznünk a dolgok sorrendjéről" - mondta a Volodimir Hroiszman ukrán kormányfővel közös sajtótájékoztatón újságírók kérdésére. Nagy-Britanniának először hivatalosan be kell nyújtania kilépésről szóló nyilatkozatát - mondta Merkel. A német kormány "sem nem fékezi, sem nem sietteti a folyamatot" - tette hozzá. "Azt, hogy Nagy-Britanniának most bizonyos időre van szüksége, először elemzik a helyzetet, bizonyos mértékben megértem" - folytatta. Hozzáfűzte azonban: "Tartósan nem engedhetjük meg magunknak a függő játszmát, mert az, úgy gondolom, nem tenne jót sem a többi 27 uniós ország, sem az Egyesült Királyság gazdaságának".
Matteo Renzi olasz kormányfő szerint Brüsszelnek gyorsan kell cselekednie a Brexit miatt, mert a helyzet súlyos, s ez az emberekben nem is tudatosult eléggé. A balközép politikus az olasz szenátusnak hangsúlyozta: arra van a legkevésbé szüksége Európának, hogy egyéves vita kezdődjön a Brexittel kapcsolatos eljárási folyamatról. Renzi - aki a nap folyamán Merkellel és Francois Hollande francia elnökkel találkozik - szerint nincs veszítenivaló idő, és Európának cselekednie kell.
Nagy-Britanniában június 23-án tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos adatok szerint a referendumon voksukat leadott brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra. David Cameron brit miniszterelnök már a népszavazást követő napon bejelentette, hogy októberig leköszön kormányfői hivataláról, és a kilépési tárgyalások levezénylését utódjára hagyja.
