Beneš-dekrétumok - Németh Zsolt bízik a megoldásban
BUDAPEST. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára üdvözölte, hogy az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága hétfőn úgy döntött, napirenden tartja a felvidéki magyar állampolgárok jogfosztásával, illetve a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségével kapcsolatos beadványokat, mint mondta: remélhetőleg sikerül a felvidéki magyarok szempontjából megnyugtatóan rendezni ezeket a kérdéseket.
Németh Zsolt a Duna Televízió Közbeszéd című keddi műsorában kiemelte: a magyar-szlovák kapcsolatépítésben is foglalkoznak ezekkel az ügyekkel. Remélhetőleg "az Európai Parlament folyamatai és a magyar-szlovák kétoldalú folyamatok előbb-utóbb összetalálkoznak", és megnyugtató megoldást sikerül elérni mindkét kérdésben - mondta.
Emlékeztetett: júliusban "kibővített körben" találkozik a magyar és a szlovák kormányfő, "egyfajta közös kormányülésnek is tekinthető ez a találkozó", és ennek alkalmával minden kérdés, amelyről érdemes tárgyalni, téma lesz.
Németh Zsolt meglátása szerint az elmúlt három évben "nagyon látványos hangulatváltozás érzékelhető a két ország között" a 2006-2010 közötti időszakhoz képest, bár továbbra is vannak nehezebb kérdések, ilyen a Beneš-dekrétumok, valamint a kettős állampolgárság ügye. A két ország külügyminisztere legutóbbi találkozóján beszélt a Beneš-dekrétumokról, és megbízottakat jelöltek ki, akik párbeszédet folytatnak a kettős állampolgárságról - idézte fel.
Az EP petíciós bizottsága hétfői zárt ülésén úgy döntött, hogy tovább foglalkozik a vonatkozó két magyar beadvánnyal. Ezek közül az elsőt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Gubík László, a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok egyike terjesztette elő. A másikat Juhász Imre alkotmánybíró nyújtotta be tavaly a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó 2007-es szlovák parlamenti határozat ellen tiltakozva.
A második világháború után az akkori csehszlovák államfő, Edvard Beneš nevéhez kötődő dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján megfosztották a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozták a vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a Benes-dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.
Emlékeztetett: júliusban "kibővített körben" találkozik a magyar és a szlovák kormányfő, "egyfajta közös kormányülésnek is tekinthető ez a találkozó", és ennek alkalmával minden kérdés, amelyről érdemes tárgyalni, téma lesz.
Németh Zsolt meglátása szerint az elmúlt három évben "nagyon látványos hangulatváltozás érzékelhető a két ország között" a 2006-2010 közötti időszakhoz képest, bár továbbra is vannak nehezebb kérdések, ilyen a Beneš-dekrétumok, valamint a kettős állampolgárság ügye. A két ország külügyminisztere legutóbbi találkozóján beszélt a Beneš-dekrétumokról, és megbízottakat jelöltek ki, akik párbeszédet folytatnak a kettős állampolgárságról - idézte fel.
Az EP petíciós bizottsága hétfői zárt ülésén úgy döntött, hogy tovább foglalkozik a vonatkozó két magyar beadvánnyal. Ezek közül az elsőt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Gubík László, a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok egyike terjesztette elő. A másikat Juhász Imre alkotmánybíró nyújtotta be tavaly a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó 2007-es szlovák parlamenti határozat ellen tiltakozva.
A második világháború után az akkori csehszlovák államfő, Edvard Beneš nevéhez kötődő dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján megfosztották a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozták a vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a Benes-dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.
Forrás
MTI
