Belügyminisztérium: nem lesz kötelező érvényű a bősi népszavazás
A községi önkormányzat augusztus 2-re, vasárnapra hirdetett népszavazást. Az ottani választópolgárok majd arra a kérdésre válaszolnak, hogy ellenzik-e az ideiglenes menekülttábor Szlovák Műszaki Egyetem (STU) helyi épületében történő létesítését.
A belügyi tárca ezzel kapcsolatban leszögezte: semiképpen sem avatkozik be az előkészületekbe és a folyamatba. Michaela Paulenová, a minisztériumi sajtóosztály munkatársa kifejtette: a vonatkozó törvény szerint a népszavazás megtartása a községi önkormányzat tevékenységi körébe tartozik, s az alkotmány alapján ez az egyik módszer az önkormányzatiság megvalósulásának.
„Ez azt jelenti, hogy a település számára a helyi referendum jogilag relevánsnak minősül“ - magyarázta. A tárca úgy véli, hogy a szavazás hatásai ezzel véget is érnek. „A belügyminisztériumot állami szervként a referendum eredményei semmire sem kötelezik, a törvény nem szabja meg neki azt, hogy azok alapján cselekedjen“ - hangsúlyozta Paulenová.
Eduard Bárány alkotmányjogász is hasonló véleményt vall. Szerinte felmerül a kérdés, hogy a referendumot egyáltalán meg kellene-e tartani. „Nem a helyi önkormányzat ügyéről van szó. Ha egyáltalán megvalósulhat, az csak a községi szervek számára kötelező érvényű, másként nem“ -- véli.
Jogi szempontból tehát a helyi szavazás az államra nézve semmiféle következményekkel sem járhat. „Más dolog a politikai hatása“ – magyarázta az Alkotmánybíróság volt alelnöke. Szlovákia arra kötelezte magát, hogy 500 Ausztriából átvett menekültet Szlovákiában helyez el. Az ideiglenes befogadásukról szóló memorandumot július 21-én Bécsben mindkét érintett ország belügyminisztere aláírta.
„Ebben a pillanatban a bősi menekülttáborban mindent előkészítettek az Ausztriából érkező menekülteknek – beleszámítva a szobákat, az ágyakat és a dolgozókat is“ - tájékoztatott Paulenová. Az első 250 ideiglenes ausztriai menekült érkezésének pontos időpontja még nem ismert, de az már biztos, hogy még augusztus folyamán megérkeznek. Ezt Ivan Netík, a belügyi tárca sajtóosztályának vezetője is megerősítette. "Az első 250 fős csoport augusztusban érkezik Bősre, a fennmaradó 250 migránst pedig szeptemberben helyezik át" - mondta Netík.
A belügyi tárca a bősi helyzet kapcsán kijelentette: nem érti az ott kialakuló pánikot. Mint mondta, a községben már 1994 óta volt menekülttábor, s az azóta eltelt időszakban ott több ezer menekültet szállásoltak el, a tárca szerint problémák nélkül.
„Akkor olyan menekültekről volt szó, akik később Szlovákiában maradtak. Ez esetben pedig olyan emberek ideiglenes elhelyezéséről van szó, akik osztrák menedékjogért folyamodtak, s a folyamat befejezése után visszatérnek Ausztriába“ -- magyarázta Paulenová. A tárca arról is beszámolt, hogy az idő alatt, amíg ezek a menekültek Bősön tartózkodnak, megerősítik az említett objektum őrzését. Ezt majd az osztrák fél finanszírozza, amellyel arról is megegyeztek, hogy ha a menekültek törvényt sértenek, akkor azonnal vissza kell térniük az osztrák táborba.
„Nem feltételezzük azt, hogy majd problémákat okoznak. Akármilyen törvénysértés ugyanis alapvetően nehezítené a menedékjog megkapását“ - mondta Paulenová. A szlovák rendőrség által ezzel kapcsolatban foganatosítot konkrét intézkedésekről biztonsági és taktikai okokból nem akart szólni.
Több mint 3 ezer bősi lakos írta alá a népszavazást kezdeményező petíciót. Fenes Iván a község polgármester portálunknak korábban elmondta, tisztában vannak azzal, hogy a népszavazás az államot nem kötelezi.
„Mindezek ellenére továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy augusztus 2-án, vasárnap reggel 7-től 19 óráig népszavazást tartsunk Bősön. Azt mi is tudjuk, hogy ez a referendum nem lehet kötelező érvényű. Egyes szlovák lapokban azonban az is megjelent, hogy emberjogi kérdésekről nem tartható népszavazás, és a cikkek szerzői szerint ez is emberjogi kérdésnek minősül. Én azonban ezzel nem értek egyet. Legrosszabb esetben alkotmánybíróságra kerül a referendum ügye is, akárcsak korábban a kettős állampolgárság kérdésköre. Nekünk azonban az erkölcsi győzelem mindennél többet ér, és tartozunk a lakosoknak annyival, hogy ha igénylik ezt a népszavazást, akkor azt meg is tartsuk. A hatóságok részéről az is elhangzott, hogy ha már 21 éve működik ilyen tábor Bősön, akkor most miért ellenezzük annak a további működését. Eközben „elfeledkeznek“ arról, hogy bár 15 évig valóban működött ez a tábor, ám hat éve már zárva tart, és azt gondoltuk, hogy végleg zárva is marad“ – mondta a polgármester.