Belgrád hamarosan megkezdheti a migránsok visszatoloncolását
Mivel Belgrád már a migránsválság kezdetén is kijelentette, hogy az ország legfeljebb hatezer migránst tud hosszabb időre elszállásolni, amennyiben a befogadóközpontokban tartózkodók száma eléri a hatezret, komoly lépésekre lesz szükség. Ez a határszakaszok még szigorúbb őrzését, valamint mozgásérzékelő kamerák felszerelését is jelenthetné - értesült a lap.
A szerbiai menekültügyi főbiztosság adatai szerint jelenleg mintegy 4300-an vannak a befogadóközpontokban. "Amennyiben a menedékkérők száma akár csak eggyel is meghaladja a hatezret, fennáll a veszélye annak, hogy a rendszer lassan elkezd összeomlani" - fogalmazott a lapnak Vladimir Cucic menekültügyi biztos. Szerbia nem válhat gyűjtőközponttá - fogalmazott, majd hozzátette: Belgrád nem keltheti azt a hamis reményt senkiben, hogy Európában bárki is örülne az érkezők többségét jelentő gazdasági bevándorlóknak.
A szerb-bolgár és a szerb-macedón határszakaszon július óta közös rendőrségi és katonai járőrözést tartanak az illegális belépési kísérletek megakadályozása érdekében. A szerb hatóságokat több külföldi kontingens segíti, október elsejétől szlovák rendőrök is érkeznek.
A szerb kormány tagjainak többsége támogatná, hogy Szerbia kerítést építsen Macedóniával és Bulgáriával közös határán, ám Aleksandar Vucic miniszterelnök továbbra is ellenzi a lépést. A kormányfő hétfői tájékoztatása szerint a nyugat-balkáni országban jelenleg mintegy 6500 migráns tartózkodik, 81 százalékuk afganisztáni. Sokan azért nem akarnak a befogadóközpontokba menni, mert úgy gondolják, nagyobb esélyük van Nyugat-Európába vezető útjuk folytatására, ha a főbb csomópontokon, pályaudvarokon, utak mentén, illetve közvetlenül a szerb-magyar határon várakoznak.
Szakértő: kétezer embert küldenének vissza Magyarországra a skandináv országok
Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint körülbelül kétezer embert küldene vissza Magyarországra Dánia, Svédország, Finnország és Norvégia, amelyek ennek eléréséért eljárást is kezdeményeztek Magyarország ellen.
A szakértő az M1 aktuális csatornán szerdán azt mondta, Svédország esetében mintegy ezer emberről van szó, míg a többi országban néhány százról. Tóth Norbert arról beszélt, hogy Svédországban nagyon erős a baloldal, amely azt képviseli, hogy szolidárisnak kell lenni minden nehéz sorsú emberrel.
Svédország szerint az Európai Unió évente egymillió embert tudna befogadni, most mégis vissza akarnak küldeni ezer bevándorlót Magyarországra - tette hozzá a szakértő. Tóth Norbert kitért arra is, hogy a skandináv országok által kezdeményezett eljárás is a kötelezettségszegési eljárás egy viszonylag ritka, atipikus változata, amit egyik állam indít a másik ellen. Magyarország eddig egyszer indított ilyen eljárást, mégpedig 2009-ben Szlovákia ellen, amikor nem engedték át Sólyom László köztársasági elnököt a határon.
