Bekapcsolódott a brit légierő a szíriai hadműveletekbe
A brit védelmi minisztérium megerősítette a négy Tornado felszállását, de azt nem erősítette meg, hogy a gépek az első szíriai bevetésre indultak volna. Philip Hammond külügyminiszter is csak annyit mondott a BBC-nek, hogy a brit kormány nem ad "helyszíni közvetítést" a légierő aktuális műveleteiről.
A BBC brit televízió tudósítója arról számolt be, hogy két harci repülőgép egyenként három lézerirányítású bombával felszerelve szállt fel, és a fegyverek nélkül tértek vissza a légi támaszpontra. A védelmi tárca várhatóan csütörtökön tájékoztat bővebben a célpontokról - tette hozzá.
A brit védelmi minisztérium korábban csak a négy Tornado felszállását erősítette meg. Philip Hammond külügyminiszter is csak annyit mondott a BBC-nek, hogy a brit kormány nem ad "helyszíni közvetítést" a légierő aktuális műveleteiről.
A közszolgálati televíziónak nyilatkozó szakértők a parlamenti szavazást követően közölték, "nem lenne meglepő", ha már el is kezdődött volna az RAF tevékenysége a szíriai légtérben, mivel a brit kormány is jelezte, hogy a parlamenti jóváhagyás után a légierő "a gyakorlati lehetőségek szerinti legrövidebb időn belül" bekapcsolódik a nemzetközi koalíció szíriai műveleteibe.
A ciprusi Akrotiri brit légitámaszpontjáról - amely brit szuverén felségterület - eddig is szálltak fel brit légi kötelékek az Iszlám Állam elleni bevetésekre, de eddig csak a dzsihadista szervezet iraki állásait támadhatták, mivel a szerda éjjeli alsóházi szavazásig az RAF felhatalmazása nem terjedt ki a részvételre a szíriai légi hadműveletekben.
Parlamenti jóváhagyás a szíriai hadműveletekhez
Jelentős többséggel jóváhagyta szerdán a londoni alsóház, hogy a brit királyi légierő (RAF) bekapcsolódjon az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet szíriai állásai elleni nemzetközi légi hadműveletekbe.
Az éjszakai voksolás előtt a kormány indítványáról tíz és fél órás vitanapot tartottak, amelyen 104 törvényhozó szólalt fel. A szíriai légi hadműveletekről szóló javaslatot végül 397:223 arányban hagyta jóvá az alsóház, vagyis a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának 17 fős többségénél sokkal nagyobb támogatást kapott az indítvány.
Ez mindenekelőtt azt tükrözi, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt számos képviselője is megszavazta a konzervatívok beterjesztését, annak ellenére, hogy Jeremy Corbyn, a Labour vezetője nem támogatta a kormányzati javaslatot. A Munkáspárt mély megosztottságát jelezte, hogy Corbynnal saját árnyékkormányának második embere, Hilary Benn külügyminiszter-jelölt is látványosan szembefordult.
Hilary Benn a vitanap végén szenvedélyes beszédben szólította fel a képviselőket a konzervatív kormány indítványának támogatására, a brit demokráciát fenyegető fasisztáknak nevezve az Iszlám Államot. "A fasisztákról annyit mindenképpen tudunk, hogy le kell őket győzni" - fogalmazott a vezető munkáspárti politikus, akinek szavait a brit parlamenti életben rendkívül ritka módon tapsviharral fogadták az indítványt támogató kormánypárti és ellenzéki képviselők.
A vitanapot David Cameron miniszterelnök indította a kormányzati javaslat előterjesztésével. Cameron kijelentette: a Nagy-Britanniát közvetlenül fenyegető terrorveszély indokolja, hogy az RAF bekapcsolódjon az Iszlám Állam szíriai állásai elleni nemzetközi légi hadműveletekbe. A fenyegetettséget a kormányfő szerint jelzi, hogy tavaly november óta a brit titkosszolgálatok hét különböző nagy-britanniai merényletterv végrehajtását akadályozták meg. A RAF eddig is részt vett az Iszlám Állam iraki hadállásai elleni támadásokban, ám a szíriai légi hadműveletekben nem, mivel ehhez a brit parlament a szerda esti voksolásig nem adta hozzájárulását.
A brit kormányfő a parlamenti felhatalmazás kiterjesztését kérő kormányindítvány szerdai vitájában kijelentette: az Iszlám Állam elleni küzdelemben nincs értelme figyelembe venni a szíriai-iraki határt, hiszen azt a dzsihadista szervezet maga sem ismeri el és nem is tartja tiszteletben.
Cameron szerint a párizsi merényletek megmutatták, hogy az Iszlám Állam szíriai központja a terrortámadások milyen alapos tervezésére képes. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a brit elhárító szolgálatok megítélése szerint Nagy-Britannia az Iszlám Állam célpontlistájának "felső mezőnyében" szerepel. Cameron ugyanakkor kizárta a brit hadsereg szárazföldi alakulatainak bevetését.
A vitát lezáró felszólalásában Philip Hammond külügyminiszter mindazonáltal elismerte, hogy az Iszlám Államot csak légitámadásokkal nem lehet felszámolni. Hammond szerint azonban a légi hadműveleteknek megvan az az azonnali hozadékuk, hogy csökkentik az Iszlám Állam képességét a külföldi terrortámadások végrehajtására, így Nagy-Britannia biztonságát is erősítik.
A külügyminiszter szerint végső soron szükség lesz szárazföldi offenzívára az Iszlám Állam szíriai központja ellen, de ez akkor lesz lehetséges, ha véget ér a szíriai polgárháború, Damaszkuszban olyan kormány alakul, amelyet a nemzetközi közösség ismét támogatni tud, és így a szíriai hadsereg és a szíriai ellenzéki erők együtt fordíthatják fegyvereiket az Iszlám Állam ellen.
