Befejeződött a sárgamellényesek követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat
Több mint nyolc órán át tartó maratoni vitaesttel ért véget keddre virradóra a francia kormány- és elitellenes sárgamellényes tüntetők követeléseiről az Emmanuel Macron államfő által meghirdetett nagy nemzeti vita.
A záróeseményen a francia elnöki hivatal dísztermében 64 entellektüellel vitázott a francia társadalom és demokrácia jövőjéről a köztársasági elnök, a beszélgetést élőben közvetítette a France Culture közrádió.
A nagy nemzeti vitát január 15-én indította el a kormány a tüntetéseken kifejeződött társadalmi elégedetlenség mederbe terelésére és a párbeszéd megtalálására.
A vitában, amelyhez interneten is hozzá lehetett szólni, közel 2 millióan vettek részt és tettek javaslatokat.
A több mint 10 ezer lakossági fórum közül - amelyeket országszerte polgármesteri hivatalokban, sportcsarnokokban, prefektúrákon rendeztek - 11-en maga Emmanuel Macron is részt vett, és 6-7 órán át válaszolt a résztvevőknek a jobb megélhetés érdekében tett eddigi és várható kormányzati intézkedésekről. A leghosszabb végül a nyolc és félórás záróest volt, a közvetítés hajnali fél 3 órakor ért véget.
A vitában felmerülő témák - a részvételi demokrácia kiszélesítése, az állampolgári kezdeményezésű népszavazás esetleges bevezetése, az igazságosabb adópolitika, a jobb közszolgáltatások, az iszlám helye a francia társadalomban, az egészségügy helyzete - lehetővé tették Emmanuel Macronnak, hogy a sárgamellényesek által igazságtalannak tartott politikájával szemben a 2017-es elnökválasztást megelőzőhöz hasonló valóságos választási kampányt folytasson. A felmérések szerint a december végi mélypontja óta 8-10 százalékot emelkedett a tetszési mutatója, és ismét meghaladja a harminc százalékot.
A nagy nemzeti vita hivatalosan pénteken zárult az interneten, de Emmanuel Macron azt egy rendkívüli eseménnyel kívánta kiegészíteni, ezért meghívta hivatalába a legnevesebb francia értelmiségieket (filozófusokat, szociológusokat, közgazdászokat, történészeket, klímaszakértőket), és élő adásban válaszolt a kérdéseikre. A meghívást 64-en fogadták el, néhány baloldali gondolkodó nemet mondott a közvélemény és az elemzők által egyre inkább jobboldalinak tartott elnökkel való párbeszédre.
Az első megszólaló Pascal Bruckner író a tüntetéseket kísérő erőszak és zavargások után a közrend helyreállítását kérte az államfőtől. Emmanuel Macron úgy ítélte meg, hogy múlt szombaton a párizsi Champs-Elysées-n „nem tüntetők, hanem rendbontók zendültek”. Boris Cyrulnik pszichológussal és Daniel Cohen közgazdásszal a társadalmi egyenlőtlenségek okairól folyt a vita. Az iszlámmal foglalkozó szakértők aggodalmaira válaszul a köztársasági elnök kizárta, hogy kezdeményezi az állam és egyház szétválasztásáról szóló 1905-ös törvény reformját. A kérdés azért merült fel, mert tavaly novemberben kormányzati körökben az iszlám vallás finanszírozásának fokozottabb ellenőrzése érdekében felmerült a törvénymódosítás lehetősége.
Az este folyamán több vendég is a sárgamellényesek céltalannak ítélt megmozdulásait a jó hangulatú több tízezres klímamenetekkel állította párhuzamba. Ennek kapcsán Emmanuel Macron úgy vélte, hogy a sárgamellényesek „annak a megjelenése a valóságban, ami a közösségi oldalakon folyik”, azaz „a névtelenség mögé bújva a gátlástalan megfogalmazás és a nagyon nagy erőszak” kifejeződése.
A nagy nemzeti vitát az ellenzék a médiahatóságnál elsősorban azért bírálta, mert meglátásuk szerint folyamatos és túlzó jelenlétet biztosított az államfőnek a médiában. Elemzők szerint a kéthónapos sorozat a viták terjedelmessége és részletessége miatt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy fékezze a sárgamellényesek mobilizációját a hétvégi tüntetéseken. Emmanuel Macron egyébként az erőszak visszatérést a múlt szombati megmozduláson egyértelműen a vita lezárásával hozta összefüggésbe.
