Bécs osztrák iszlámot akar

Ausztria támogatja az iszlámot, de osztrák iszlámot szeretne látni határain belül, ahogy a többi vallás sem különül el az osztrák társadalomtól és hagyományoktól. Februárban módosították Ferenc József híres iszlám-törvényét, hogy távol tartsák az osztrák mecsetektől a radikális külföldi hitszónokokat. Bécs így igyekszik megakadályozni, hogy az Ausztriában élő muzulmánok radikális külföldi befolyás alá kerüljenek.

Az új törvény nagy felháborodást váltott ki – mindenekelőtt Törökországban, ahol maga az államelnök is bírálta azt, amiért tiltja, hogy a muszlim vallási közösségeket külföldi támogatásból működtessék.

Bécs a 650 ezer ausztriai muszlim fővárosa is, közülük több mint 300 ezren osztrák állampolgárok.

Fuat Sanaç, az ausztriai Iszlám Hitközség elnöke. A szervezet 1972-ben alakult, vezetője szerint mintegy 35 ezer muszlimot képvisel, és ezzel messze a legnagyobb a három nagy ausztriai muszlim szervezet közül. Fuat Sanaç szerint a muszlimoknak kezdetben eszükben sem volt Ausztriában maradni. Aztán ahogy telt az idő, volt, aki Ausztriában halt meg, tehát temető is kellett. Gyerekek születtek és nőttek fel, s a szülők azt látták, a gyerekeik nem fognak hazamenni. A muszlimok immár Ausztria szerves részei, ezért „együtt kell megvitatnunk a problémákat, és közösen kell keresnünk a megoldást”, fogalmazott Fuat Sanaç.

Az új törvényt a muszlim vezetők sürgették

Az új törvényt éppen a muszlim vezetők sürgették, mivel úgy érezték, a régi, Ferenc József korabeli nem ad nekik elég jogot. Nem tette lehetővé például, hogy vallásos ünnepeiken ne kelljen dolgozniuk. Az ő kezdeményezésükre indult tárgyalásokon aztán egyre inkább előtérbe kerültek az állam szempontjai is: elsősorban az, hogy a mecsetekben ne folyhasson radikális propaganda Közel-Keletről érkező szélsőséges hitszónokok részvételével.

Alev Korun zöldpárti parlamenti képviselő maga is török származású, pártjában ő foglalkozik a bevándorlással, a beilleszkedéssel és az emberi jogokkal. Szerinte a muszlim fiatalság jó úton halad, az elmúlt években nagyon erős lett körükben az Ausztriához tartozás érzése. „Ezt a politikának és a társadalomnak is támogatnia kell, mert nem mondhatjuk nekik, hogy legyetek a társadalom szerves részei, ha közben kirekesztjük őket”, nyilatkozta Alev Korun.

A politika úgy gondolta, a kirekesztést akkor lehet visszaszorítani, ha a többség látja, hogy az állam nem enged a társadalommal szemben álló, idegen szigeteket építeni Ausztriában.

A muszlimok hivatalos képviselői az új törvényben a legfontosabbnak a vallásszabadságot tartják. Ahogy Fuat Sanaç, az IGGiÖ elnöke mondta: az embereknek az a legfontosabb, hogy muszlim mivoltukban ismerjék el őket. Hogy lehessen oktatni, tanulni a vallást, a vallás szellemében élhessenek. Ma ezeket a jogokat Ausztriában szavatolják a muszlimoknak, az oktatásban például minden szinten: az óvodától az egyetemig.

A muszlim szervezet vezetője azt állítja, a terrorszervezetek azokat tudják a maguk oldalára állítani a legkönnyebben, akik nem tanulmányozzák alaposan az iszlámot.
Szakértők szerint olyan fiatal felnőttek válnak hirtelen terroristává és szélsőséges, erőszakos csoportok tagjaivá, akiknek gyerekkorukban nem volt kapcsolatuk az iszlámmal, sohasem jártak mecsetben vagy Korán-tanfolyamon, akik nem tanultak az iszlámról. Fuat Sanaç hozzátette: eddig mintegy kétszáz úgynevezett dzsihád turistáról tudnak, akik a Közel-Keletre mentek fegyvert fogni, és csak tíz járt közülük iszlám iskolába.

Az iszlám intézmények külföldi finanszírozására maradt egy kiskapu

Az osztrák mecseteket kivétel nélkül külföldi pénzből építették. A bennük igét hirdető imámok jelentős részét Törökország fizeti, az állami hivatalok bérskálája szerint, de megfordulnak Ausztriában szaúdi, egyiptomi igehirdetők, és van köztük szélsőséges hitszónok is. Az új iszlám-törvény azonban előírja, hogy a jövőben az imámokat Ausztriában kell képezni. Jövő márciustól minden imámnak osztrák egyetemi teológiai képesítéssel vagy vele egyenértékű más diplomával kell rendelkeznie, beszélnie kell németül, és előírás az is, hogy fő tartózkodási helye Ausztria legyen.

Arra azonban vigyáztak a törvényhozók, hogy ne az egyes muzulmánoknak írjanak elő különleges kötelezettségeket, hanem csakis az intézmények számára. Még a látszatát is kerülni akarták annak, hogy pusztán muzulmán mivolta miatt veszélyesnek tartanak valakit.

Ahogy Alev Korun fogalmazott a iszlám-törvény nem a nemzetbiztonságról szól, arra vannak más törvények, a vallási törvénynek ehhez semmi köze.

Hosszabb távon azonban nemzetbiztonsági kérdés, hogy mi zajlik a mecsetekben, máskülönben miért is akarnák kiküszöbölni a külföldi finanszírozást. Igaz, a képviselő szerint végül nem is sikerült kiküszöbölni. A törvény ugyanis csak azt tiltja, hogy rendszeres külföldi átutalásokkal tartsák fenn az intézmények működését, egyszeri alapítványi adományokra viszont továbbra is lehetőség van.

Az új osztrák iszlám-törvényt Svájcban és Németországban is nagy érdeklődéssel tanulmányozzák az illetékesek.