Bárdos: nincs alternatívája a magyar-magyar összefogásnak
A Csemadok vezetője azt hangsúlyozta, nem pártban, hanem közösségben gondolkodnak, ezért is hívták fel a március eleji parlamenti választás előtt a két szlovákiai magyar pártot arra, hogy ne egymással szemben határozzák meg magukat, hanem közösen induljanak. Hozzátette, a Most-Híd nem válaszolt a felvetésükre, míg a Magyar Közösség Pártja (MKP) kedvező választ adott, utóbbi listáján ötvennél is több Csemadok-tag szerepel.
A közösség megosztottsága, feldaraboltsága "mindenkinek jó, csak a szlovákiai magyarságnak nem" - jelentette ki Bárdos Gyula, megemlítve, hogy a mostaninál nagyobb létszámú, láthatóbb magyar képviseletre van szükség a pozsonyi parlamentben, hogy hatékonyan léphessenek fel a magyarok lakta vidékek felemelkedéséért és a magyarság önkormányzatiságának megteremtéséért.
Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának gazdasági és régiófejlesztési alelnöke, Muzsla polgármestere a tanácskozáson arról beszélt: a magyarok lakta Dél-Szlovákiában volt húsz éve a legmagasabb az életszínvonal, a régió mára Szlovákia támogatásra leginkább rászoruló térségévé vált.
Ennek okát az agrárium elsorvasztásában és a munkanélküliség megugrásában látva kijelentette: a mezőgazdaságot a termelő, feldolgozó és értékesítő szövetkezetek támogatása útján és termelői piacok nyitásával kellene felfuttatni, hogy az emberek hazai termékeket vásárolhassanak, ugyanakkor szükség van a térség közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére is.
A szlovákiai magyarok oktatásának helyzetéről szólva Geri Valéria, Kisújfalu polgármestere egyebek mellett arról beszélt: gyakorlati képzés hiányában "lassan elbukik a szakoktatás", miközben a minimális osztálylétszám tervezett bevezetése közel kétszáz kisiskolát veszélyeztet.
Knirs Imre, Révkomárom alpolgármestere azt emelte ki: városuk az idegenforgalom mellett a Duna közelségében rejlő lehetőségeket is ki kívánja használni; megemlítette: a fénykorában hatezer embert foglalkoztató hajógyárban ma huszadennyien dolgoznak.
