Bakondi: nem talált kivetnivalót a magyar határon a Frontex

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója azt mondta: a külföldi tisztek jelentést írnak az itt töltött időről, és ezekben a dokumentumokban egyszer sem említik, hogy a magyar rendőrök és katonák agresszívan lépnének fel a menekültekkel szemben.

Bakondi György emlékeztetett arra, hogy amennyiben egy illegális migráns a meghallgatásakor bántalmazására tesz utalást, az ügy automatikusan az ügyészségre kerül. A főtanácsadó azt mondta: eddig nyolc ilyen esetet vizsgáltak, de egyiknél sem bizonyosodott be, hogy a határon szolgálatot teljesítők bántották volna a menekülteket.

Tuzson Bence: biztonságosabb lett Magyarország

Egy fokkal biztonságosabb lett Magyarország - mondta az M1 aktuális csatornán a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdán a bevándorlási szabályok megerősítéséről szóló törvénymódosítási javaslat elfogadásáról. Tuzson Bence hozzátette: a fizikai megerősítés mellett jogi megerősítésről is szó van. Felidézte: eddig 4 hétig lehetett várakoztatni a migránsokat a tranzitzónában, akik gyakran migránspárti szervezetek segítségével "jogalap nélküli" fellebbezéseket nyújtottak be. Ezáltal az ügyük bírósági szakba került, amiért be kellett őket engedni az ország területére és el is tűntek onnan. Hozzátette: ennek véget kell vetni és minden eljárást a tranzitzónában kell lefolytatni. Leszögezte: senki nem jöhet be az ország területére úgy, hogy biztonsági szempontból ne vizsgálnák meg.

Az államtitkár kijelentette: Magyarország minden nemzetközi szerződést betart. Tévedésnek nevezte, hogy a tranzitzónában körbezárt területen tartanák a migránsokat. Mint mondta, a tranzitzónát bárki elhagyhatja, csak nem Magyarország irányába.

Alapjogokért Központ: a jogi határzár megerősítése megfelel a genfi egyezménynek

A jogi határzár megerősítése megfelel a genfi egyezménynek - erről Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerda reggel.  Szánthó Miklós szerint a módosítás pozitívuma, hogy a gyakorlathoz igazodik, nem pedig az emberi jogi utópiákhoz. Szerinte a különböző nemzetközi szervezetek, illetve az ENSZ menekültügyi főbiztossága a menedékjog eredeti tartalmát, értelmét kiforgatták és olyan irányba vitték el az értelmezését, amely szerint a menedékjog egy globális szociális ellátáshoz való jog.

Szerinte a genfi egyezményben foglalt menedékjog valódi értelme egy ideiglenes védelemhez való jog, vagyis a menekülőt az első biztonságos országban illeti meg, ha innen továbbáll, a menedékjog fogalmilag nem illeti már meg. Mint mondta, a vita a menedékjog ilyen eltérő értelmezéséről szól, és arról, hogy a menedékjog eredeti tartalmához visszatér-e a magyar szabályozás, a gyakorlati helyzetet próbálja kezelni, vagy az emberi jogi utópiáknak akar-e megfelelni.

Hihetetlennek nevezte, hogy míg a legálisan, munkavállalási vagy tanulási céllal bevándorlóknak papírokra van szükségük és ellenőrzéseken esnek át, az illegális bevándorlók "az emberi jogi fundamentalista civil szervezeteknek, illetve az ENSZ menekültügyi főbiztosságának köszönhetően (...) már szabadon mozoghatnak". Szerinte a legszürreálisabb az, hogy a genfi egyezménynek ehhez a kiforgatott értelmezéséhez betársult az uniós jogalkotás és jogalkalmazás.