Bakondi: a migrációs útvonal aktivizálódása napjaink realitása
Bakondi György azt mondta, hogy az aktivizálódás részben érinti a "klasszikus", Magyarországon is átvezető útvonalat, de még inkább jellemző a Líbiából az olasz partokhoz tartóra, amelyet fekete bevándorlók használnak.
A belbiztonsági főtanácsadó úgy fogalmazott, hogy sok a bizonytalan tényező a migráció potenciális jövőjében. Példaként említette, hogy mintegy hárommillió bevándorló tartózkodik Törökországban, ami az állam és az Európai Unió közötti egyezmény kudarcba fulladása esetén komoly zsarolási lehetőséget rejt magában.
Bakondi György a menekültügyi szabályok módosításáról is beszélt, amelyet hétfőn fogadott el a parlament. Azt mondta, erre azért volt szükség, mert az elmúlt hetekben nőtt a nyomás a magyar-szerb határon, amelyet naponta több mint százan lépnek át illegálisan, azonban ennek sokszorosát teszi ki azok száma, akik a rendészeti szervek tevékenységét meglátva inkább meg sem kísérlik a tiltott átkelést. Úgy fogalmazott: a módosítással kiküszöbölhető, hogy egyre növekvő számban tartózkodjanak az ország területén tisztázatlan identitású és célú emberek.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadó kiemelte, a tapasztalatok alapján a sokszor erőszakosan fellépő, jogellenesen bejutó migránsok csaknem száz százalékát a határtól számított 8 kilométeres zónán belül sikerül elfogniuk a magyar hatóságoknak.
A parlament hétfőn döntött a határon lefolytatható menekültügyi eljárások körének bővítéséről. Bakondi György korábban, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón azt mondta: ezzel megelőzhető, hogy Magyarországon nagy létszámban tartózkodjanak illegális bevándorlók és csökken a befogadó állomások leterheltsége is.
A főtanácsadó ismertette, hogy akik erőszakos tiltott határátlépést követnek el és ezt a rendőrség tudja bizonyítani, azokat továbbra is büntetőeljárás alá vonják és bíróság elé állítják. Hozzátette: a módosításokat az indokolta, hogy sok esetben nem lehetett bizonyítani a bűncselekményt, a nyílt táborokba vitt migránsok pedig - az eljárás végét meg nem várva - nagy arányban odébbálltak.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette, hogy azok a migránsok, akik nem követtek el bizonyítható bűncselekményt, hanem szabálysértéssel - például már megbontott kerítésszakaszon, kamionba vagy vasúti szerelvénybe bújva - jöttek át a határon és 8 kilométeren belül feltartóztatják őket a hatóságok, azokat visszakísérik a belépési pontra, ahol menekültügyi kérelmet terjeszthetnek elő. A törvénymódosítás lehetővé teszi az eljárások gyors lefolytatását, kiutasítást pedig nem alkalmaznak az érintettekkel szemben - tette hozzá az államtitkár, aki a legfőbb célként határozta meg, hogy jogellenesen senki ne tartózkodhasson Magyarországon.
Kovács Zoltán: Nem elég kezelni, meg kell állítani az illegális bevándorlást
Az európai migrációs politikát újra kell tervezni, mivel jelen pillanatban az unió védtelen. Nem elég kezelni, meg kell állítani az illegális bevándorlást - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő Brüsszelben tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Kovács Zoltán újságíróknak a migrációs válsággal kapcsolatosan kijelentette: Magyarország szerint az egyetlen és a legcélravezetőbb megoldás az illegális bevándorlás megfékezése lenne, még mielőtt a migránsok az Európai Unió területére lépnének, vagy a schengeni határhoz érkeznének. Erre tesz javaslatot a magyar miniszterelnök által előterjesztett Schengen 2.0 csomag is, amely az uniós határok védelmének megerősítését hangsúlyozza, valamint a migránsok uniós határokon kívüli kezelését szorgalmazza - húzta alá a kormányszóvivő.
Mindehhez a külső partnerországokkal való jó együttműködésre van szükség. Meg kell erősíteni a kapcsolatot Törökországgal, Jordániával, Libanonnal és észak-afrikai országokkal annak érdekében, hogy vissza lehessen szorítani az illegális bevándorlást.
Az Európába bevándorolni kívánkozók száma nem hagyott alább jelentősen, noha az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkent. Ez nem a közös európai megoldásoknak, vagy az unió és Törökország között létrejött megállapodásnak köszönhető, hanem az egyes tagországok egyéni migrációs politikájának és a Nyugat-Balkán országainak - jelentette ki.
A migrációs válság megoldásának kérdésében Magyarország véleménye szerint markáns határvonal húzódik azon uniós tagországok között, amelyek betartották, és amelyek nem tartották be az érvényben lévő egyezményeket és szabályokat. "Azzal, ha valaki betartja az érvényben lévő szabályokat, eredményeket lehet elérni" - fogalmazott.
Kovács Zoltán a menekültek dublini egyezmény értelmében történő visszafogadásáról kijelentette: Magyarország nem fogad vissza a területén korábban áthaladt egyetlen migráns sem, mivel Magyarország sosem rúgta fel sem a dublini, sem a schengeni megállapodást, hanem teljesítette az azokban foglaltakat. Azt állította: fizikailag lehetetlen az Európai Unió területére lépni úgy, hogy valaki elsőként Magyarországon lépje át az uniós határt.
Nem lehet, hogy Magyarország vállalja a felelősséget olyan országok helyett, amelyek nem hajtották végre az egyezményben foglaltak. Olyan országok helyett, amelyek nem ellenőrizték és azonosították a területükre belépőket és áthaladókat, de azok helyett sem, amelyek meghívták, vagy segítették az unión belüli mozgásukat - jelentette ki a kormányszóvivő.
