Az ukránok politikai vezetőiket, a háborút és Moszkvát okolják az ország gondjaiért
Egy friss szociológiai felmérés azt az eredményt hozta ki, hogy az ukránok első helyen a menesztett államfőt, másodikként a mostani elnököt, utánuk a volt és a jelenlegi kormányfőt okolják az országban uralkodó állapotokért. Többségük szerint a Donyec-medencei konfliktus miatt van az ország nehéz helyzetben, amiért Oroszország a felelős, a következő államfőtől pedig azt várják, hogy véget vet a háborúnak.
Eszerint a megkérdezettek kétharmada az ország mai nehéz helyzetéért még mindig Viktor Janukovicsot, a 2014-ben a kijevi Majdan-tüntetések nyomán leváltott és Oroszországba menekült volt elnököt okolja. A felmérésben részt vevők 53 százaléka hibáztatja ezért Petro Porosenko jelenlegi államfőt, 51 százalék Mikola Azarovot, aki Janukovics elnöksége alatt volt miniszterelnök, és 40 százalék Volodimir Hrojszman mostani kormányfőt.
A számadatokból nyilvánvaló, hogy a válaszadók több személyt is okoltak egyszerre az ország bajaiért.
Az Ukrajnában kialakult helyzetért a megkérdezettek 52 százaléka szerint egyértelműen Oroszország a felelős, míg az Egyesült Államokat 21 százalékuk hibáztatja ugyanezért. Területi bontásban Janukovicsot, Azarovot és Oroszországot többen okolják Nyugat-Ukrajnában, Porosenkót és az Egyesült Államokat pedig a keleti régiókban.
A megkérdezetteknek mindössze 9 százaléka vélekedett úgy, hogy az ukrán nép felelős az országban kialakult állapotokért, míg 24 százalékuk meggyőződése, hogy ezért az ukrán nép egyáltalán nem hibáztatható.
A felmérés résztvevőinek döntő többsége - 78 százaléka - úgy gondolja, hogy a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktus a legnagyobb problémája az ukrán államnak. A kenőpénzt és a korrupciót 55 százalékuk, a munkanélküliséget pedig 29 százalékuk nevezte meg, mint az ország legkomolyabb problémáját.
Érdekes, hogy ebben az összefüggésben az alacsony béreket és nyugdíjakat, a gyenge szociális hálót, illetve az áremelkedéseket, azaz általában az életszínvonalat mutató tényezők valamelyikét a megkérdezettek mindössze 16-18 százaléka jelölte meg mint sürgős állami megoldást igénylő súlyos problémát. A személyes gondjaikat firtató kérdésre adott válaszokban viszont a résztvevőknek több mint a fele válaszolta azt, hogy aggasztja őt az árak és tarifák növekedése, valamint keresetének vagy nyugdíjának a nagysága.
A keleti országrészben zajló fegyveres konfliktust, a munkahely elvesztését, az egészségügyi ellátás alacsony színvonalát minden ötödik megkérdezett jelölte meg, mint őt személyesen érintő problémát, a hatalmi korrupciót és a szociális ellátások hiányosságait pedig csupán 15-16 százalékuk tekinti saját életére nézve is nehézségnek.
11-19 százalékuk szeretné, ha a következő elnök egyidejűleg javítana az egészségügyi ellátás minőségén, csökkentené az oligarchák politikai befolyását, újjáélesztené az agrárszektort, erősítené az ország védelmi képességeit és ösztönözné az üzleti élet fejlődését. 4-8 százalékuk elvárja tőle az országimázs javítását, az oktatás és a tudományos élet reformját, valamint az ukrán nyelv és kultúra védelmét.
A megkérdezettek kétharmada azonban nem bízik abban, hogy a jövő évi elnökválasztások tiszták lesznek, és a jelöltek nem próbálják meg majd valamilyen formában megvásárolni a választók szavazatait. Mindössze 12 százalék válaszolta azt, hogy szerinte tisztességesek lesznek a választások.
A Rejting munkatársai 2500 nagykorú, korra, nemre, régióra, és lakhelyének településfajtára vonatkozóan reprezentatívan kiválasztott ukrajnai lakost kérdeztek meg személyesen (face-to-face). A felmérés hibahatára kevesebb mint 2 százalék.
