Az ukrán parlament agresszor államnak minősítette Oroszországot
KIJEV. Az ukrán parlament nyilatkozatot fogadott el kedden, amelyben Oroszországot agresszor államnak, a kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok donyecki, illetve luhanszki népköztársaságait pedig terrorszervezeteknek minősítette.
Az előterjesztést a 450 fős törvényhozás 271 tagja hagyta jóvá a szavazáskor jelen lévő 298 képviselő közül. A Viktor Janukovics volt elnök híveiből álló Ellenzéki Blokk frakciója egyetlen szavazattal sem támogatta az indítványt.
Ezenkívül a parlament 270 szavazattal első olvasatban elfogadta azt a törvénymódosítást is, amely alapján jogilag is terrorszervezetté nyilváníthatja a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságokat. A módosítás értelmében bíróságnak kell megállapítania azt, hogy ki tekinthető terrorszervezetekhez tartozónak.
Az ülésen felolvasott nyilatkozatban Ukrajna felszólítja nemzetközi partnereit: ne hagyják, hogy az ország elleni orosz agresszió során emberiesség elleni bűncselekményeket elkövetők büntetés nélkül maradjanak.
Oroszországot agresszor államnak minősíti, olyan országnak, amely "támogatja a terrorizmust, akadályozza az ENSZ Biztonsági Tanácsának tevékenységét, veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot".
Az elfogadott dokumentumban újabb nemzetközi szankciókat sürgetnek a képviselők Oroszországgal szemben, annak érdekében, hogy Moszkva maradéktalanul végrehajtsa a minszki megállapodásokban foglaltakat, vagyis a tűzszünet életbe lépését, a szakadárok és az ukrán fegyveres erők közötti ütközőzóna kijelölését és az ukrán határ sérthetetlenségének biztosítását az orosz oldalon.
Ezenkívül a nyilatkozatban felszólítják Oroszországot a törvénytelen területelcsatolások abbahagyására és valamennyi, orosz területen jogtalanul fogvatartott ukrán állampolgár szabadon engedésére.
A dokumentum egyebek mellett hangsúlyozza, hogy Ukrajnának "katonai segítségre" van szüksége védelmi képességei növelése érdekében, továbbá a Donyec-medence lakosainak és a harcok elől elmenekült lakosságnak pedig humanitárius segítségre.
Az ukrán parlament "felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el az Ukrajna elleni agresszió tényét, valamint területének törvénytelen elcsatolását, követelje a nemzetközileg elismert államhatárok visszaállítását, akadályozza meg, hogy a második világháború utáni világrendet és biztonságot súlyosan sértő, veszélyes precedens teremtődjön" - áll a dokumentumban.
Újabb veszteségeket szenvedett el az ukrán hadsereg
Kilenc ukrán katona vesztette életét és 29 sebesült meg az elmúlt 24 órában az oroszbarát szakadárok ellen vívott kelet-ukrajnai harcokban - közölte kedden az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője.
Vladiszlav Szeleznyov elmondása szerint a szeparatisták 120-szor lőtték az ukrán katonai állásokat mintegy harminc településen. A legtöbb támadást a stratégiai jelentőségű Debalceve város ellen intézték, amely fontos vasúti csomópont Donyecktől mintegy ötven kilométerrel északkeletre - tette hozzá.
A szóvivő azzal is vádolta a lázadókat, hogy hat olyan települést lőttek, ahol nincsenek is ukrán katonák. Az ENSZ adatai szerint a fegyveres konfliktusnak tavaly április óta már ötezernél több halottja van.
Kelet-Ukrajnában a legsúlyosabb harcok dúlnak azóta, hogy a szemben álló felek tavaly szeptemberben tűzszünetben egyeztek meg. A lázadók offenzívát indítottak Mariupol kikötőváros ellen, és azt hangoztatták, hogy bekerítik Debalcevét, ahol a leghevesebb összecsapások voltak.
A Mariupol elleni rakétatámadás háborús bűncselekmény volt, mert szándékosan civilek ellen irányult - jelentette ki egy ENSZ-tisztségviselő a Biztonsági Tanácsnak az ukrajnai helyzet miatt összehívott hétfői rendkívüli ülésén. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megvizsgálta a becsapódások okozta tölcséreket, és megállapította, hogy a rakétákat az oroszbarát lázadók kezén lévő területről indították el - mondta Jeffrey Feltman, a világszervezet politikai ügyekben illetékes vezető tisztségviselője.
Ezenkívül a parlament 270 szavazattal első olvasatban elfogadta azt a törvénymódosítást is, amely alapján jogilag is terrorszervezetté nyilváníthatja a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságokat. A módosítás értelmében bíróságnak kell megállapítania azt, hogy ki tekinthető terrorszervezetekhez tartozónak.
Az ülésen felolvasott nyilatkozatban Ukrajna felszólítja nemzetközi partnereit: ne hagyják, hogy az ország elleni orosz agresszió során emberiesség elleni bűncselekményeket elkövetők büntetés nélkül maradjanak.
Oroszországot agresszor államnak minősíti, olyan országnak, amely "támogatja a terrorizmust, akadályozza az ENSZ Biztonsági Tanácsának tevékenységét, veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot".
Az elfogadott dokumentumban újabb nemzetközi szankciókat sürgetnek a képviselők Oroszországgal szemben, annak érdekében, hogy Moszkva maradéktalanul végrehajtsa a minszki megállapodásokban foglaltakat, vagyis a tűzszünet életbe lépését, a szakadárok és az ukrán fegyveres erők közötti ütközőzóna kijelölését és az ukrán határ sérthetetlenségének biztosítását az orosz oldalon.
Ezenkívül a nyilatkozatban felszólítják Oroszországot a törvénytelen területelcsatolások abbahagyására és valamennyi, orosz területen jogtalanul fogvatartott ukrán állampolgár szabadon engedésére.
A dokumentum egyebek mellett hangsúlyozza, hogy Ukrajnának "katonai segítségre" van szüksége védelmi képességei növelése érdekében, továbbá a Donyec-medence lakosainak és a harcok elől elmenekült lakosságnak pedig humanitárius segítségre.
Az ukrán parlament "felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el az Ukrajna elleni agresszió tényét, valamint területének törvénytelen elcsatolását, követelje a nemzetközileg elismert államhatárok visszaállítását, akadályozza meg, hogy a második világháború utáni világrendet és biztonságot súlyosan sértő, veszélyes precedens teremtődjön" - áll a dokumentumban.
Újabb veszteségeket szenvedett el az ukrán hadsereg
Kilenc ukrán katona vesztette életét és 29 sebesült meg az elmúlt 24 órában az oroszbarát szakadárok ellen vívott kelet-ukrajnai harcokban - közölte kedden az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője.
Vladiszlav Szeleznyov elmondása szerint a szeparatisták 120-szor lőtték az ukrán katonai állásokat mintegy harminc településen. A legtöbb támadást a stratégiai jelentőségű Debalceve város ellen intézték, amely fontos vasúti csomópont Donyecktől mintegy ötven kilométerrel északkeletre - tette hozzá.
A szóvivő azzal is vádolta a lázadókat, hogy hat olyan települést lőttek, ahol nincsenek is ukrán katonák. Az ENSZ adatai szerint a fegyveres konfliktusnak tavaly április óta már ötezernél több halottja van.
Kelet-Ukrajnában a legsúlyosabb harcok dúlnak azóta, hogy a szemben álló felek tavaly szeptemberben tűzszünetben egyeztek meg. A lázadók offenzívát indítottak Mariupol kikötőváros ellen, és azt hangoztatták, hogy bekerítik Debalcevét, ahol a leghevesebb összecsapások voltak.
A Mariupol elleni rakétatámadás háborús bűncselekmény volt, mert szándékosan civilek ellen irányult - jelentette ki egy ENSZ-tisztségviselő a Biztonsági Tanácsnak az ukrajnai helyzet miatt összehívott hétfői rendkívüli ülésén. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megvizsgálta a becsapódások okozta tölcséreket, és megállapította, hogy a rakétákat az oroszbarát lázadók kezén lévő területről indították el - mondta Jeffrey Feltman, a világszervezet politikai ügyekben illetékes vezető tisztségviselője.
Forrás
MTI
