Az ukrajnai harcok leállítását követelték Berlinben
BERLIN. Aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai tűzszünet sorozatos megsértése miatt hétfőn éjjel az ukrán, az orosz, a német és a francia külügyminiszter, felszólítva a szemben álló feleket, hogy azonnal állítsák le az újból fellángolt harcokat, és kezdjenek politikai párbeszédet.
"Súlyos aggodalmunkat fejezzük ki a hét végén lezajlott heves harcok, különösen a nehézfegyverek bevetésével Sirokine közelében és a donyecki repülőtérnél vívott összecsapások miatt. Felszólítunk minden felet a harcok leállítására" - hangsúlyozta a négy külügyminiszter abban a közös nyilatkozatban, amelyet az úgynevezett normandiai keretben lezajlott berlini találkozójuk után adtak ki.
A "normandiai négyek" támogatásukról biztosították az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) kelet-ukrajnai megfigyelő missziójának megerősítését, szorgalmazták, hogy a szemben álló felek hajtsák végre a nehézfegyverek kivonását - beleértve a 100 milliméteresnél kisebb kaliberűeket, továbbá a harckocsik minden típusát -, és sürgették, hogy végre állítsák fel a konfliktus politikai, humanitárius és gazdasági rendezésének kidolgozását szolgáló, régóta tervezett munkacsoportokat.
Mindez "megfelel" a februárban aláírt minszki megállapodásoknak - hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. A mintegy négyórás, "részben nagyon konfliktusos" tárgyalásokról Steinmeier kedden hajnalban azt mondta: "Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy még hosszú út áll előttünk." "Semmi sem egyszerű az ukrajnai válságban, ez nem újdonság" - fakadt ki, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy "nincs más lehetőség", mint a politikai párbeszéd.
A Szergej Lavrov orosz külügyminiszter által jelentős sikernek minősített tárgyalásokra fél nappal a G7 csoport Lübeckben kezdődő külügyi találkozója előtt került sor, amelyen a tervek szerint az ukrajnai helyzetet is megvitatja a német, a francia, a brit, az olasz, a japán, a kanadai és az amerikai diplomácia vezetője.
Lavrov, a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva, kiemelte, hogy nyilatkozatuk a Donyec-medence blokádjának feloldását is szükségesnek nevezi. Az orosz külügyminiszter szerint Berlinben sikerült megvédelmezni annak a tisztaságát, amiről a négy ország még február 12-én állapodott meg a fehérorosz fővárosban, és a felek az ott született egyezségek maradéktalan végrehajtása mellett foglaltak állást.
Az ortodox húsvét alatt is voltak harcok, az EBESZ szerint mindkét fél használ tiltott fegyvereket
Az ortodox húsvéti ünnepek alatt, azaz április 12-13-án sem csendesültek el a fegyverek Kelet-Ukrajnában. Az előző napon egy ukrán katona vesztette életét és hat sebesült meg a harcokban - közölte hétfőn Kijevben tartott sajtótájékoztatóján Olekszandr Motuzjanik, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes képviselője.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő missziója szerint két területen erősödtek fel a harcok: a donyecki repülőtérnél, valamint a déli Mariupol kikötőváros közelében. Az EBESZ szerint mindkét fél használt olyan fegyvereket, amelyeket a minszki békemegállapodások értelmében ki kellett volna vonni a frontvonal térségéből - jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség.
Olekszandr Motuzjanik kijelentette, hogy az oroszbarát szakadárok több alkalommal is vetettek be olyan nagy kaliberű fegyvereket, amelyeket a februári minszki megállapodásnak megfelelően ki kellett volna vonniuk a frontvonal térségéből. Szavai szerint kilenc alkalommal lőttek ukrán katonákra 120 milliméteres aknavetőkkel és nyolcszor 122 milliméteres tüzérségi fegyverekkel.
Elmondta, hogy különösen feszült a helyzet a donyecki nemzetközi repülőtér környékén. A légi kikötő területéről január végén vonultak ki az ukrán katonák távolabbi állásokba, ahonnan viszont továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a területet, vagyis akadályozzák, hogy a szakadárok elfoglalják. A repteret több mint 240 napon át védték az ukrán katonák, akiket kitartásukért Ukrajnában "kiborgoknak" neveztek el. A szakadárok tüzérsége azonban olyan mértékben szétlőtte a repülőteret, hogy az elvesztette stratégiai jelentőségét, a lövedékek elől sem volt már benne fedezék, ezért a katonák parancsot kaptak elhagyására.
Motuzjanik szerint a Donyeck városának északi részén lévő reptérhez közel eső, a kormányerők ellenőrzése alatti falvak, köztük Piszki és Avgyijivka térségében támadják a szakadárok a katonák állásait. Utóbbi településnél előző nap ostromot is indítottak a szakadárok, amit viszont a katonák visszavertek.
Luhanszk megyében a szakadárok a megyeszékhelytől északra fekvő Trjohizbenka és Bahmutyivka favak közelében érte támadás az ukrán állásokat.
A frontvonal déli részén, az Azovi-tenger partján, Mariupoltól mintegy 20 kilométerre keletre lévő Sirokine településen sem szüneteltek a tűzharcok. Az elnöki hivatal illetékese azt mondta, hogy a szakadárok nyolc alkalommal támadták a nemzeti gárdisták állásait harckocsikkal, gránát- és aknavetőkkel, valamint kézi lőfegyverekkel. Sirokinében az EBESZ helyszínen járt megfigyelői szerint mindkét szemben álló fél egységei a településen belül vannak, állásaik pedig veszélyesen közel egymáshoz.
A "normandiai négyek" támogatásukról biztosították az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) kelet-ukrajnai megfigyelő missziójának megerősítését, szorgalmazták, hogy a szemben álló felek hajtsák végre a nehézfegyverek kivonását - beleértve a 100 milliméteresnél kisebb kaliberűeket, továbbá a harckocsik minden típusát -, és sürgették, hogy végre állítsák fel a konfliktus politikai, humanitárius és gazdasági rendezésének kidolgozását szolgáló, régóta tervezett munkacsoportokat.
Mindez "megfelel" a februárban aláírt minszki megállapodásoknak - hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. A mintegy négyórás, "részben nagyon konfliktusos" tárgyalásokról Steinmeier kedden hajnalban azt mondta: "Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy még hosszú út áll előttünk." "Semmi sem egyszerű az ukrajnai válságban, ez nem újdonság" - fakadt ki, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy "nincs más lehetőség", mint a politikai párbeszéd.
A Szergej Lavrov orosz külügyminiszter által jelentős sikernek minősített tárgyalásokra fél nappal a G7 csoport Lübeckben kezdődő külügyi találkozója előtt került sor, amelyen a tervek szerint az ukrajnai helyzetet is megvitatja a német, a francia, a brit, az olasz, a japán, a kanadai és az amerikai diplomácia vezetője.
Lavrov, a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva, kiemelte, hogy nyilatkozatuk a Donyec-medence blokádjának feloldását is szükségesnek nevezi. Az orosz külügyminiszter szerint Berlinben sikerült megvédelmezni annak a tisztaságát, amiről a négy ország még február 12-én állapodott meg a fehérorosz fővárosban, és a felek az ott született egyezségek maradéktalan végrehajtása mellett foglaltak állást.
Az ortodox húsvét alatt is voltak harcok, az EBESZ szerint mindkét fél használ tiltott fegyvereket
Az ortodox húsvéti ünnepek alatt, azaz április 12-13-án sem csendesültek el a fegyverek Kelet-Ukrajnában. Az előző napon egy ukrán katona vesztette életét és hat sebesült meg a harcokban - közölte hétfőn Kijevben tartott sajtótájékoztatóján Olekszandr Motuzjanik, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes képviselője.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő missziója szerint két területen erősödtek fel a harcok: a donyecki repülőtérnél, valamint a déli Mariupol kikötőváros közelében. Az EBESZ szerint mindkét fél használt olyan fegyvereket, amelyeket a minszki békemegállapodások értelmében ki kellett volna vonni a frontvonal térségéből - jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség.
Olekszandr Motuzjanik kijelentette, hogy az oroszbarát szakadárok több alkalommal is vetettek be olyan nagy kaliberű fegyvereket, amelyeket a februári minszki megállapodásnak megfelelően ki kellett volna vonniuk a frontvonal térségéből. Szavai szerint kilenc alkalommal lőttek ukrán katonákra 120 milliméteres aknavetőkkel és nyolcszor 122 milliméteres tüzérségi fegyverekkel.
Elmondta, hogy különösen feszült a helyzet a donyecki nemzetközi repülőtér környékén. A légi kikötő területéről január végén vonultak ki az ukrán katonák távolabbi állásokba, ahonnan viszont továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a területet, vagyis akadályozzák, hogy a szakadárok elfoglalják. A repteret több mint 240 napon át védték az ukrán katonák, akiket kitartásukért Ukrajnában "kiborgoknak" neveztek el. A szakadárok tüzérsége azonban olyan mértékben szétlőtte a repülőteret, hogy az elvesztette stratégiai jelentőségét, a lövedékek elől sem volt már benne fedezék, ezért a katonák parancsot kaptak elhagyására.
Motuzjanik szerint a Donyeck városának északi részén lévő reptérhez közel eső, a kormányerők ellenőrzése alatti falvak, köztük Piszki és Avgyijivka térségében támadják a szakadárok a katonák állásait. Utóbbi településnél előző nap ostromot is indítottak a szakadárok, amit viszont a katonák visszavertek.
Luhanszk megyében a szakadárok a megyeszékhelytől északra fekvő Trjohizbenka és Bahmutyivka favak közelében érte támadás az ukrán állásokat.
A frontvonal déli részén, az Azovi-tenger partján, Mariupoltól mintegy 20 kilométerre keletre lévő Sirokine településen sem szüneteltek a tűzharcok. Az elnöki hivatal illetékese azt mondta, hogy a szakadárok nyolc alkalommal támadták a nemzeti gárdisták állásait harckocsikkal, gránát- és aknavetőkkel, valamint kézi lőfegyverekkel. Sirokinében az EBESZ helyszínen járt megfigyelői szerint mindkét szemben álló fél egységei a településen belül vannak, állásaik pedig veszélyesen közel egymáshoz.
Forrás
MTI
