Az szavazzon, aki ide adózik!

A vizsgálat természetesen nem reprezentatív, az eredmények csupán a kérdésekre válaszoló Kitekintő-olvasó véleményét illusztrálják.

Első kérdésünk a választójog határon túli magyarokra való kiterjesztésének egyik elméleti problematikáját firtatta a felelősségvállalás szemszögéből. Helyes döntés-e, ha a szavazati jogot olyan állampolgárokra terjesztik ki, akik nem élnek Magyarországon, vagyis szavazatuk következményeit nem kellene és nem is tudnák magukon viselni? A válaszadók majd háromnegyed része nem tartja helyes döntésnek a jogkiterjesztést, azonban érdemes belepillantani, hogy mivel támasztja alá véleményét az olvasóközönség.

A legtöbb kifejtett válasz esetében az „az szavazzon, aki ide adózik” – elv szerepelt indoklásként. Az ilyen véleményeknél egyértelműen a javak újraelosztásába való beleszólás sérti az olvasó igazságérzetét. Azonban többen már ennek a cáfolatát is megfogalmazták, hiszen Magyarországon rendkívül magas a tartósan munkanélküliek száma, akik így nem sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá a közjóhoz, mint a külhoni magyarok, szavazati joguk azonban megkérdőjelezhetetlen. Érdekes ellentmondás - állapítja meg a kitekinto.hu. 

A kérdőív további részében a gyakorlati oldal nehézségeire próbáltunk rávilágítani. Először is kérdéses, hogy rendelkezhetnek-e a külhoni magyarok a felelős választás meghozatalához szükséges ismeretekkel Magyarország politikai viszonyaira vonatkozóan. Itt is hasonló arányú volt az igenek és a nemek aránya. Az „Igen”-nel válaszolók azzal érvelnek, hogy a magyar média sugarai a TV, rádió és internet révén már behálózzák a Kárpát-medencét, így, aki tájékozódni akar, annak megvan rá a lehetősége.

Az ellentábor viszont arra helyezte a hangsúlyt válaszában, hogy a mivel külhoni magyarok a nem a magyar viszonyok között élnek, így nincsenek birtokában a szükséges ismereteknek, továbbá leginkább saját országuk, mindennapi életük problémáival vannak elfoglalva. Egyik olvasónk itt is rámutatott egy érdekességre, s megfordította a kérdést: Vajon rendelkezik-e Magyarországon minden választásra jogosult polgár mindazzal az ismerettel és tájékozottsággal, hogy felelősségteljesen szavazhasson?

Következő kérdésünk arra vonatkozott, hogy okozhat-e feszültséget a szavazati jog megadása az anyaországi és a külhoni magyarok között. Olvasóinknak csupán elenyésző része gondolta úgy, hogy a jogkiterjesztés hátulütők nélkül járul hozzá a nemzeti összetartozáshoz. És olvasónk érdekes felvetése, hogy előfordulhat: nem válik be az intézmény, s magyar-magyar ellentétek melegágyává válik. Ekkor már igen nehéz lenne megvonni a szavazati jogot, nem valószínű, hogy valamelyik politikai erő is felvállalná.

Majd arra voltunk kíváncsiak, hogy növelheti-e a határon túli magyar közösségek megosztottságát a szavazati jog kiterjesztése a külhoni magyarokra? Itt már jelentősebb volt a bizonytalanok száma, viszont az igen-nem arány ezúttal is a 25-75% körül mozgott. A kérdésre adott válaszok azt mutatják, hogy sok esetben a jogkiterjesztést támogatók is elismerik a megosztottság és töredezettség problémáját, azonban álláspontjuk szerint ezt a kockázatot fel kell vállalni. Érdekes hasonlattal élt egyik olvasónk: Ha lenyirbáljuk a hajtásait egy növénynek, egy idő után, gyökerek hiányában elfonnyadnak és elhalnak. Muszáj létrehozni egy erősebb köteléket a határon túli magyarokkal, amíg nem késő. Még ha problémákat vethet is fel.

A határon túli magyarok szavazási hajlandóságára vonatkozó kérdés már (a kérdés jellegéből fakadóan is) jobban megosztotta olvasóinkat. Legtöbben, a válaszadók körülbelül fele úgy becsüli a határon túl választásra jogosultak csak alacsony százaléka járulna az urnákhoz. A vélemények annyira megoszlottak, hogy itt a végletek bemutatása érdekes. Volt olyan olvasónk, aki úgy vélte, hogy ha csupán egyetlen ember szavazna a határon túl, már akkor is megérné a törvényt megalkotni. Volt azonban olyan is, aki a választásra jogosult külhoni magyarok 1%-nak urnához járulását is soknak tartja.

Olvasóink majdnem egyöntetű véleménye, hogy magyarországi pártok esetleges határon túli kampánya feszültséget okozna a többségi társadalmak és a magyar kisebbségi közösségek között - írja a hírportál. Többen azonban megoldható (megoldandó) problémának látták a határon túli kampány kérdését. Én olyan választójogi megoldást tartanék szerencsésnek, amely eleve feleslegessé teszi a magyarországi pártok határon túli kampányát; jelesül a határon túliak egy olyan külön listára szavazhatnának, amelyen kizárólag saját jelöltjeik vannak. – írta egyik olvasónk. Volt példa olyan véleményre is, mely nem tartja különösebb problémának a kampányt: Európában nagyon sok megoldást látunk erre a problémára, sehol nem hallottam, hogy vérengzés, polgárháború, üldöztetés követte volna a szavazati jog kiterjesztését. – hangzik az érvelés.

A válaszadók döntő többsége úgy véli, a szavazati jog kiterjesztésével megváltozó nemzetpolitikai erőviszonyok konfliktust gerjesztenének az anyaország és kisebbségek politikai elitjei között. Több olvasónk szerint is ez a konfliktus már jelen van és már meglehetősen éles, s a jogkiterjesztés csak tovább élesítené az ellentéteket. A Fidesz nagyon konkrétan letette a garast bizonyos elitek mellett, miközben nem áll szóba másokkal – szól az egyik vélemény.

A másik kampánnyal kapcsolatos kérdésünk – Indokolt-e, hogy a magyarországi pártok költséges kampányokat folytassanak a határon túli magyarok meggyőzése érdekében? – meglehetősen nagy indulatokat gerjesztett. A legtöbb válaszban ezúttal is a gazdasági vonzatok kapták a legnagyobb hangsúlyt, így sokszor szerepelt „az én pénzemen?!” viszontkérdés. Voltak, akik szavazatszerzés szempontjából vizsgálták a kérdést: A becsült (alacsony) részvételi arányból arra következtetek, hogy nem lenne nagy szükség az amúgy is drágább határon túli szavazatszerzésre. Emellett megtalálható volt a nemzeti identitás erősítését célzó nézőpont is: Egy (feltehetően) felvidéki olvasónk például azért tartotta indokoltnak és fontosnak a határon túli kampányt, mert a Felvidéken a magyarság nagyon gyenge nemzeti öntudattal rendelkezik, melyet a 2011-es népszámlálás fog bizonyítani. Az olvasó szerint ugyanis a tényleges magyarság fele nem vallotta magát magyarnak.

Az utolsó kérdésünk a választójog kiterjesztése a válaszok alapján rendkívüli módon megosztotta az olvasóközönséget, viszont sok vélemény itt is a szükséges – nem szükséges, illetve a „kinek a pénzén” kérdésekre szorítkozott. A kérdés jellegéből fakadóan elég nehéz érdemben kimutatni az eredményt, viszont az elmondható, hogy a válaszok közül a külön listára szavazás szerepelt legtöbbször. Volt aki ennél továbbment és területenként lélekszámarányos külön listákat tartott a legjobb megoldásnak.

Egy határon túli olvasónk fontos kérdést fogalmazott meg, amikor arról értekezett, hogy mi lesz a határon túli magyar pártok szerepe a magyarországi választásokon. Lehetnek egyrészt passzív megfigyelők, saját jelöltek esetén aktív szereplőkké válnak, illetve olvasónk szerint az is elképzelhető, hogy „kölcsönadják” szervezetüket, aktivistáikat valamelyik anyaországi pártnak. Érdekes felvetés.

Látható tehát, hogy számos bizonytalan kérdés lóg még a levegőben, melyekre hamarosan választ kell adniuk a döntéshozóknak - állapította meg a felmérés eredményei ismertető portál.