Az oroszok légvédelmi rakétákat szállítanak Iránba
MOSZKVA. Vlagyimir Putyin orosz államfő feloldotta az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszer Iránnak történő szállítására vonatkozó tilalmat - közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
Az államfő által aláírt rendelet a rakétavédelmi komplexumok Oroszországon keresztül történő légi, vagy szárazföldi szállításának, illetve "orosz zászló alatt közlekedő hajókon és repülőgépeken" Iránba történő eljuttatásának tilalmát szünteti meg. A dokumentum az aláírással hatályba lépett. Putyin utasítása a 2010. szeptemberi orosz elnöki tiltó rendelkezést oldotta fel.
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának ugyanabban az évben, június 9-én az iráni atomprogram miatt Teheránnal szemben hozott büntetőintézkedései keretében függesztette fel a 2007-ben Iránnal kötött, 800 millió dollár értékű fegyverszállítási szerződésének teljesítését. Irán kártérítésként 4 milliárd dollárt követel a genfi nemzetközi választott bíróságon Moszkvától.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szinte azonnal hozzáfűzte a bejelentéshez, hogy a fegyverzet kizárólagosan védelmi célokat szolgál, nem képes támadásra és nem veszélyeztet egyetlen Irán térségében lévő országot, így Izraelt sem. Lavrov azzal is érvelt, hogy Iránnak nagy szüksége van a korszerű légvédelmi rakétarendszerekre, különösen a Jemenben zajló események tükrében. Szerinte mivel a hatok haladást tapasztaltak az iráni atomprogram ügyében, nincs már szükség az önként vállalt orosz embargó fenntartására. Megjegyezte, hogy Oroszország nem akar pénzügyi veszteségeket és azt sem, hogy a tekintélyén csorba essen.
Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek emlékeztetett arra, hogy az Sz-300-asokra nem terjedt ki az ENSZ szankció, a szállítások leállítása orosz döntés volt.
Az Interfax orosz hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó haditechnikai együttműködési forrása szerint a szerződést nemcsak felfüggesztették, hanem meg is semmisítették, a rakétavédelmi rendszereket szétszedték, az előleget visszaadták Teheránnak. Szerinte új szerződést kell kötni a szállításokról.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az idén januárban Iránba látogatott és a két ország katonai együttműködésének erősítéséről írt alá megállapodást. Az amerikai külügyminisztérium ezt követően ismét arra figyelmeztette Moszkvát, hogy nem lenne elfogadható az orosz légvédelmi rakétakomplexumok Iránba szállítása.
A teheráni védelmi minisztérium ugyanis közölte, hogy Sojgu látogatása során a két ország rendezte az Sz-300 rakéták kérdését is, de ennek részleteit akkor még nem árulták el.
Február 23-án Szergej Csemezov, a Rosztyeh orosz hadiipari vállalat vezetője azt mondta, hogy az Sz-300-as komplexumok helyett a korszerűbb Sz-300BM (Antej-2500-as) légvédelmi rendszereket kínáltak fel Iránnak, de az még nem döntött a kérdésben. Washingtonban támogatták ezt az orosz ajánlatot.
A szállítások az Sz-300-as típusból néhány hónap múlva elkezdődhetnek, a korszerűbb változatból másfél év alatt - vélekedett az Interfax forrása. Moszkvában hétfőn kezdett látogatást az iráni parlament küldöttsége a törvényhozás biztonsági bizottságának elnöke vezetésével.
Még csak csütörtökön lesz két hete, hogy a perzsa állam atomprogramjának korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, valamint Irán között megszületett a keretegyezmény a svájci Lausanne-ban. A végleges megállapodást június 30-ig tervezik megkötni.
Az egyezség értelmében a nyugati hatalmak enyhítenének az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot.
Kerry aggodalmát fejezte ki Lavrovnak az Sz-300-as rakétarendszer iráni szállítása miatt
John Kerry amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki orosz partnerének, Szergej Lavrovnak amiatt, hogy Moszkva feloldotta az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszer Iránnak történő szállítására vonatkozó tilalmat - közölte hétfőn Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője.
"Az Egyesült Államok előzetesen ismertette kifogásait ezzel az eladással szemben" - mondta Earnest. "Oroszország megérti, hogy az Egyesült Államok nagyon komolyan veszi térségbeli szövetségeseinek biztonságát" - tette hozzá.
A szóvivő rámutatott: konfliktusba kerülhet a Teheránnal szemben bevezetett nyugati szankciórendszerrel Oroszországnak az a lehetséges döntése, hogy "olajat áruért" alapú cserekereskedelembe bocsátkozzon Iránnal. Szavai szerint az amerikai kormány tudomása szerint a megállapodást még nem véglegesítették, de tárgyalások folynak róla. "Tanulmányozzuk a részleteket és súlyos aggályokat keltene, ha egy ilyen megállapodás ügyében előrelépés történne" - nyilatkozott.
A szóvivő nem bocsátkozott további részletekbe a két szóvivő beszélgetésével kapcsolatban, mindössze annyit jegyzett meg, hogy az alkalmat kínált Kerry számára az amerikai aggályok hangoztatására.
Earnest fontosnak nevezte a "hatok" (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) egységét az iráni nukleáris program csökkentéséről folytatott tárgyalásokon. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Moszkva a közelmúltban támogatásáról biztosította a keretmegállapodás lényegének - Irán által vitatott - hivatalos amerikai tényösszefoglalóját. Marie Harf amerikai külügyi szóvivő szerint a rakétaszállításra vonatkozó orosz döntés nem lesz hatással a "hatok" egységére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az erről szóló keretmegállapodás után, de még azt megelőzően hozta meg a Washington által kifogásolt döntéséit, hogy tető alá hozták volna az Irán atomfegyverhez jutásának megakadályozását célzó, végleges egyezményt. A megállapodás határideje június 30.
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának ugyanabban az évben, június 9-én az iráni atomprogram miatt Teheránnal szemben hozott büntetőintézkedései keretében függesztette fel a 2007-ben Iránnal kötött, 800 millió dollár értékű fegyverszállítási szerződésének teljesítését. Irán kártérítésként 4 milliárd dollárt követel a genfi nemzetközi választott bíróságon Moszkvától.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szinte azonnal hozzáfűzte a bejelentéshez, hogy a fegyverzet kizárólagosan védelmi célokat szolgál, nem képes támadásra és nem veszélyeztet egyetlen Irán térségében lévő országot, így Izraelt sem. Lavrov azzal is érvelt, hogy Iránnak nagy szüksége van a korszerű légvédelmi rakétarendszerekre, különösen a Jemenben zajló események tükrében. Szerinte mivel a hatok haladást tapasztaltak az iráni atomprogram ügyében, nincs már szükség az önként vállalt orosz embargó fenntartására. Megjegyezte, hogy Oroszország nem akar pénzügyi veszteségeket és azt sem, hogy a tekintélyén csorba essen.
Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek emlékeztetett arra, hogy az Sz-300-asokra nem terjedt ki az ENSZ szankció, a szállítások leállítása orosz döntés volt.
Az Interfax orosz hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó haditechnikai együttműködési forrása szerint a szerződést nemcsak felfüggesztették, hanem meg is semmisítették, a rakétavédelmi rendszereket szétszedték, az előleget visszaadták Teheránnak. Szerinte új szerződést kell kötni a szállításokról.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az idén januárban Iránba látogatott és a két ország katonai együttműködésének erősítéséről írt alá megállapodást. Az amerikai külügyminisztérium ezt követően ismét arra figyelmeztette Moszkvát, hogy nem lenne elfogadható az orosz légvédelmi rakétakomplexumok Iránba szállítása.
A teheráni védelmi minisztérium ugyanis közölte, hogy Sojgu látogatása során a két ország rendezte az Sz-300 rakéták kérdését is, de ennek részleteit akkor még nem árulták el.
Február 23-án Szergej Csemezov, a Rosztyeh orosz hadiipari vállalat vezetője azt mondta, hogy az Sz-300-as komplexumok helyett a korszerűbb Sz-300BM (Antej-2500-as) légvédelmi rendszereket kínáltak fel Iránnak, de az még nem döntött a kérdésben. Washingtonban támogatták ezt az orosz ajánlatot.
A szállítások az Sz-300-as típusból néhány hónap múlva elkezdődhetnek, a korszerűbb változatból másfél év alatt - vélekedett az Interfax forrása. Moszkvában hétfőn kezdett látogatást az iráni parlament küldöttsége a törvényhozás biztonsági bizottságának elnöke vezetésével.
Még csak csütörtökön lesz két hete, hogy a perzsa állam atomprogramjának korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, valamint Irán között megszületett a keretegyezmény a svájci Lausanne-ban. A végleges megállapodást június 30-ig tervezik megkötni.
Az egyezség értelmében a nyugati hatalmak enyhítenének az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot.
Kerry aggodalmát fejezte ki Lavrovnak az Sz-300-as rakétarendszer iráni szállítása miatt
John Kerry amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki orosz partnerének, Szergej Lavrovnak amiatt, hogy Moszkva feloldotta az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszer Iránnak történő szállítására vonatkozó tilalmat - közölte hétfőn Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője.
"Az Egyesült Államok előzetesen ismertette kifogásait ezzel az eladással szemben" - mondta Earnest. "Oroszország megérti, hogy az Egyesült Államok nagyon komolyan veszi térségbeli szövetségeseinek biztonságát" - tette hozzá.
A szóvivő rámutatott: konfliktusba kerülhet a Teheránnal szemben bevezetett nyugati szankciórendszerrel Oroszországnak az a lehetséges döntése, hogy "olajat áruért" alapú cserekereskedelembe bocsátkozzon Iránnal. Szavai szerint az amerikai kormány tudomása szerint a megállapodást még nem véglegesítették, de tárgyalások folynak róla. "Tanulmányozzuk a részleteket és súlyos aggályokat keltene, ha egy ilyen megállapodás ügyében előrelépés történne" - nyilatkozott.
A szóvivő nem bocsátkozott további részletekbe a két szóvivő beszélgetésével kapcsolatban, mindössze annyit jegyzett meg, hogy az alkalmat kínált Kerry számára az amerikai aggályok hangoztatására.
Earnest fontosnak nevezte a "hatok" (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) egységét az iráni nukleáris program csökkentéséről folytatott tárgyalásokon. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Moszkva a közelmúltban támogatásáról biztosította a keretmegállapodás lényegének - Irán által vitatott - hivatalos amerikai tényösszefoglalóját. Marie Harf amerikai külügyi szóvivő szerint a rakétaszállításra vonatkozó orosz döntés nem lesz hatással a "hatok" egységére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az erről szóló keretmegállapodás után, de még azt megelőzően hozta meg a Washington által kifogásolt döntéséit, hogy tető alá hozták volna az Irán atomfegyverhez jutásának megakadályozását célzó, végleges egyezményt. A megállapodás határideje június 30.
Forrás
MTI
