Az iskolák dilemmája: mikor kezdődjön a tanítás?

A változtatást maguk a szülők kezdeményezték - nyilatkozta a sme.sk portálnak az  oktatási minisztérium szóvivője, Miriam Žiaková. "Az oktatási minisztérium azon iskolák kérésére módosította  a rendeletet, ahol a gyermekek szülei későbbi időpontban járnak dolgozni "- hangoztatta. Miriam Žiaková rámutatott: ahhoz, hogy a tanítási idő kezdete egy adott iskolában megváltozzon,  szükség van a szülök többségének a beleegyzésére. Amennyiben a feltétel teljesül, a felsőbb instancia az engedélyt megadja.

„Az igazgató a szülői tanáccsal való megállapodás után megváltoztathatja a tanítási idő kezdetét. Ha a szülők többsége erre igényt tart, kötelességünk a kérésnek eleget tenni" - mondja Žofia Maguèová, a Pozsonyi Pedagógiai és Szociális Akadémia munkatársa.

Sok iskola indított azóta honlapján közvélemény-kutatást a szülők körében, hogy nekik mi lenne a jobb. Õszre kiderül, a többség a nyolcórai órakezdés híve-e, vagy nyugisabb reggelt képzel el gyerekének.

Az iskolaigazgatók berzenkednek. Azt mondják,  nem lehet öntörvényűen megváltoztatni a tanítási idő kezdetét, figyelembe kell venni a közlekedési menetrendeket is.  Gabriela Debnárová, a zsarnóci (Žarnovica) alapiskola igazgatója arról számolt be, hogy iskolájukba a környező falvakból is járnak gyerekek. "Ha kilenc órakor kezdődne az oktatás, szinte valamennyi diáknak gondot jelentene a beutazás" - állítja. Csóválja a fejét Milan Bujòák, a pozsonyi különlegesen tehetségesek gyerekek iskolájának pedagógusa is. A változás szerinte negatívan érintené az iskola idegen nyelveket oktató tanárait, akik délután már a fővárosi nyelviskolákban tanítanak".    

Beáta Bujtárová osztályfőnök és anya is egyben, de mint mondta a változást nem támogatja. " A gyerekeket minden nap fél nyolckor kirakom, utána megyek a munkahelyemre. Butaság volna, ha ott még egy órát várniuk kellene“ - közölte a sme.sk érdeklődésére. A napilap internetes portáljának helyzetfelmérése alapján a szülők többségének sem támogatja a késleltetett tanítást, mert emiatt a gyerekek egy órával később térnének haza, így késve kezdenék  meg a felkészülést a másnapi tanórákra.

Akadnak azonban olyan intézmények is, amelyek a „csúsztatást“ már kipróbálták. A pozsonyi magyar gimnázium és alapiskola, mely éveken át iskolabuszt bérelt a közlekedési vállalattól, működött ilyen üzemmódban. A gyerekeket a különböző városrészekből a reggeli csúcsot követően, speciálisan nekik indított járatok hordták be az iskolába, s a tanulók ezt szerették. Egy órával hosszabb lett ugyan a tanítás délutáni része, de a legtöbb gyerek ezt az időt amúgy is a „napköziben“ vagy skolai klubban töltötte. Különösen a kicsik lelkének tett jót, hogy nem kellett felnőttek altestei között szorongva iskolába utazniuk. Az alsótagozat pedagógusai ezt értékelni tudták.

Az iskolák az oktatási minisztérium korábbi rendelete értelmében már három éve fél órával korábban, illetve harminc perccel később kezdhetik az oktatást, ha ezt jónak látják. Egyes iskolák éltek is ezzel a lehetőséggel,  Zsarnócon például 7 óra 45 perckor kezdenek tanítani, míg Pozsonyban a különlegesen tehetségeses gyermekek iskolájában negyed kilenckor.

A legtöbb szlovákiai iskolában sok száz éves hagyomány alapján nyolc órakor kezdödik az oktatás. Ezt az időpontot még Mária Terézia határozta meg. Előírta, hogy a monarchia minden iskolájában reggel nyolc órakor  vegye kezdetét a fejtágítás.

Francia orvosi kutatások és tanulmányok viszont kimutatták: a fél kilencnél korábbi órakezdés kimeríti a gyerekeket, akik általában fáradtan érkeznek az iskolába. Igaz, ott négynapos a tanítási hét, és átlagosan heti 36 a tanítási óraszám. Az emberek és élő szervezetek belső, biológiai órájának kutatására szakosodott szakemberek szerint is korai a nyolcórai tanításkezdet. Párizs letette a voksot a mellett, hogy a kérdést a gyerekek számára legjobb megoldással kell eldönteni. A napi hatórás tanítást is soknak tartják. Ugyanígy gondot okoz az orvosoknak a tanítási napok és a szünidők beosztása. Az ideális helyzet kutatásaik szerint az lenne, ha hét heti tanítást két hét szünet követne, szabályosan beosztva az egész évben.

Van tehát nemzetközi kutatásokkal alátámasztott indoka Eugen Jurzyca kezdeményezésének, ahogyan annak is, hogy az oktatási intézmények szenteljenek nagyobb figyelmet a testnevelésnek, a tornának, s ne csupán az legyen fontos, hogy minél több és versenyképesebb szellemi muníciót adjanak diákjainak, hanem javítsák fizikai állóképességüket is.