Az IMF irányváltást javasol Magyarországnak
BUDAPEST. Az IMF szerint új gazdaságpolitikai irányra van szükség Magyarországon a fenntartható költségvetési konszolidációhoz, a növekedés és a bizalom elősegítéséhez, a pénzügyi szektor rendbetételéhez és a strukturális reformok végrehajtásához - közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi országlátogatását végző delegációja hétfőn kiadott közleményében.
A delegáció közlése szerint a 2012. évi 1,5 százalékos visszaesés után 2013-ban várhatóan stagnál a magyar bruttó hazai termék. A magyar gazdaság gyenge teljesítménye részben strukturális okokra vezethető vissza, de egyes gazdaságpolitikai intézkedések is hátráltatják a kilábalást - szögezi le a közlemény. Hozzáteszik, hogy a jelenleg kialakult kedvező külpiaci helyzet jó alkalom arra, hogy a magyar hatóságok végrehajtsák a szükséges korrekciós intézkedéseket.
A jelenleg érvényben lévő gazdaságpolitikát kivetítve a delegáció szerint a következő években várhatóan nő az államháztartási hiány. Az IMF 2013-ban 3,25 százalékos GDP-arányos hiányt vár, és a következő években is 3 százalék feletti deficitre számít.
Az IMF szerint a következő periódusban Magyarországnak sürgősen kell kezdenie valamit három egymással szorosan összefüggő problémával. Elsősorban fenntartható költségvetési kiigazítás kell, ami az államadósságot is csökkenti, de mindezt úgy, hogy az intézkedések ösztönözzék a befektetést és a munkavállalást. Talpra kell állítani a szétzilálódott pénzügyi rendszert, ami biztosíthatná, hogy a megtakarítások hasznosulhassanak a gazdaságban. Harmadrészt pedig olyan strukturális reformokra lenne szükség, melyek bevezetésével a gazdaság potenciális növekedési kilátásai javulnak.
A szervezet jelentése szerint nagyon sok gazdasági kihívással néz szembe az ország. Példaként említik, hogy négy éven belül a második recesszióját szenvedi el a magyar gazdaság, a fogyasztási és a beruházási adatok romló tendenciáról árulkodnak, míg a munkanélküliség magas szinten ragadt.
Nem csoda, hogy – mint a jelentés negyedik pontjából kiderül – komolyan aggódik az IMF a magyar gazdaság potenciális növekedése miatt. Ezt ma nulla közelébe teszik, és középtávon is mindössze az 1-1,5 százalékos szint elérését várják.
A Valutaalap szakértői megjegyzik, hogy a termelékenység nálunk nagyobb mértékben csökkent, mint a hozzánk hasonló országokban, a versenyképességi listán rontottunk, a beruházások szintje rekordmélységben van. A foglalkoztatás bár javult a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, régiós összehasonlításban még mindig alacsony.
A konzultációt követően az Európai Bizottság is a gazdasági növekedésre helyezte a hangsúlyt. A brüsszeli küldöttség azt javasolja, hogy Magyarország folytassa a pénzügyi konszolidációt, de fordítson nagyobb figyelmet a növekedési potenciál erősítésére. Üdvözölték a fiskális kiigazításban eddig elért eredményeket, de a delegáció azt is szorgalmazta, hogy a kormány a költségvetési intézkedések minőségére is fordítson figyelmet, hogy biztosítható legyen a túlzott hiány korrekciójának fenntarthatósága – írja az MTI.
A jelentés szerint a jelenlegi gazdaságpolitika mellett emelkedni fog a GDP-arányos költségvetési hiány a 2013-2015-ös időszakban. A Nemzetközi Valutaalap arra számít, hogy már idén 3,25 százalékos lesz a GDP-arányos deficit, vagyis nem tudjuk teljesíteni az uniós elvárást (3 százalék alatti hiány), és 3 százalék fölött lesz a következő két évben is. Elmaradó bevételekkel – például az elektronikus útdíj körüli mizériával és adóigazgatási okokkal –, valamint az emelkedő oktatási kiadásokkal magyarázzák az erre az évre a kormány által vártnál nagyobb hiányt.
A növekvő hiány miatt az államadósság csökkentése is megáll. Az adósság a GDP 78 százaléka körüli szinten ragadhat, ami 10 százalékkal magasabb a válság előtti szintnél, holott – jegyzi meg a jelentés – a magyar kormány óriási erőfeszítéseket tett az adósság lefaragására; felidézik a 2011-es nyugdíjállamosítást is.
A hiány és az államadósság IMF által várt alakulásán a jelentés szerint egy új, növekedésösztönző és fenntartható gazdaságpolitika segítene. Megjegyzik, hogy miközben az első Széll Kálmán terv strukturális reformokon keresztül ígérte az állami kiadások konszolidálását, azok továbbra is magasak, a régióban a legmagasabbak között vannak, amit a kormány egyre növekvő mértékben próbál a gazdaságot torzító adókkal ellensúlyozni. A kiadások átalakításával lehetőség nyílna az adórendszer szükséges ésszerűsítésére, ami támogatná a gazdasági növekedést, a foglalkoztatását és a beruházásokat.
A szervezet sürgeti a pénzügyi szektor megerősítését, a bankok számára nagy nehézségeket jelent ez az év. A pénzintézetek készpénzállományával és tőkéjével nincs baj, de a magas adóterhelés és a nem teljesített hitelek, valamint a devizahiteleseket mentő programok miatt magasak a veszteségeik.
Az IMF delegációja január 16-án érkezett Magyarországra, a készülő országjelentésükhöz, illetve a 2008-as hitelprogram utóellenőrzése miatt jöttek, új hitelről nem volt szó a megbeszéléseken. A szervezet illetékesei legutóbb tavaly nyáron voltak Budapesten, júliusban volt a nagyjából egy évig húzódó hitelhuzavona egyetlen érdemi tárgyalása. Az IMF legutóbb 2012 januárjában adott ki országjelentést, ilyenek 1999 áprilisa óta készülnek.
A jelenleg érvényben lévő gazdaságpolitikát kivetítve a delegáció szerint a következő években várhatóan nő az államháztartási hiány. Az IMF 2013-ban 3,25 százalékos GDP-arányos hiányt vár, és a következő években is 3 százalék feletti deficitre számít.
Az IMF szerint a következő periódusban Magyarországnak sürgősen kell kezdenie valamit három egymással szorosan összefüggő problémával. Elsősorban fenntartható költségvetési kiigazítás kell, ami az államadósságot is csökkenti, de mindezt úgy, hogy az intézkedések ösztönözzék a befektetést és a munkavállalást. Talpra kell állítani a szétzilálódott pénzügyi rendszert, ami biztosíthatná, hogy a megtakarítások hasznosulhassanak a gazdaságban. Harmadrészt pedig olyan strukturális reformokra lenne szükség, melyek bevezetésével a gazdaság potenciális növekedési kilátásai javulnak.
A szervezet jelentése szerint nagyon sok gazdasági kihívással néz szembe az ország. Példaként említik, hogy négy éven belül a második recesszióját szenvedi el a magyar gazdaság, a fogyasztási és a beruházási adatok romló tendenciáról árulkodnak, míg a munkanélküliség magas szinten ragadt.
Nem csoda, hogy – mint a jelentés negyedik pontjából kiderül – komolyan aggódik az IMF a magyar gazdaság potenciális növekedése miatt. Ezt ma nulla közelébe teszik, és középtávon is mindössze az 1-1,5 százalékos szint elérését várják.
A Valutaalap szakértői megjegyzik, hogy a termelékenység nálunk nagyobb mértékben csökkent, mint a hozzánk hasonló országokban, a versenyképességi listán rontottunk, a beruházások szintje rekordmélységben van. A foglalkoztatás bár javult a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, régiós összehasonlításban még mindig alacsony.
A konzultációt követően az Európai Bizottság is a gazdasági növekedésre helyezte a hangsúlyt. A brüsszeli küldöttség azt javasolja, hogy Magyarország folytassa a pénzügyi konszolidációt, de fordítson nagyobb figyelmet a növekedési potenciál erősítésére. Üdvözölték a fiskális kiigazításban eddig elért eredményeket, de a delegáció azt is szorgalmazta, hogy a kormány a költségvetési intézkedések minőségére is fordítson figyelmet, hogy biztosítható legyen a túlzott hiány korrekciójának fenntarthatósága – írja az MTI.
A jelentés szerint a jelenlegi gazdaságpolitika mellett emelkedni fog a GDP-arányos költségvetési hiány a 2013-2015-ös időszakban. A Nemzetközi Valutaalap arra számít, hogy már idén 3,25 százalékos lesz a GDP-arányos deficit, vagyis nem tudjuk teljesíteni az uniós elvárást (3 százalék alatti hiány), és 3 százalék fölött lesz a következő két évben is. Elmaradó bevételekkel – például az elektronikus útdíj körüli mizériával és adóigazgatási okokkal –, valamint az emelkedő oktatási kiadásokkal magyarázzák az erre az évre a kormány által vártnál nagyobb hiányt.
A növekvő hiány miatt az államadósság csökkentése is megáll. Az adósság a GDP 78 százaléka körüli szinten ragadhat, ami 10 százalékkal magasabb a válság előtti szintnél, holott – jegyzi meg a jelentés – a magyar kormány óriási erőfeszítéseket tett az adósság lefaragására; felidézik a 2011-es nyugdíjállamosítást is.
A hiány és az államadósság IMF által várt alakulásán a jelentés szerint egy új, növekedésösztönző és fenntartható gazdaságpolitika segítene. Megjegyzik, hogy miközben az első Széll Kálmán terv strukturális reformokon keresztül ígérte az állami kiadások konszolidálását, azok továbbra is magasak, a régióban a legmagasabbak között vannak, amit a kormány egyre növekvő mértékben próbál a gazdaságot torzító adókkal ellensúlyozni. A kiadások átalakításával lehetőség nyílna az adórendszer szükséges ésszerűsítésére, ami támogatná a gazdasági növekedést, a foglalkoztatását és a beruházásokat.
A szervezet sürgeti a pénzügyi szektor megerősítését, a bankok számára nagy nehézségeket jelent ez az év. A pénzintézetek készpénzállományával és tőkéjével nincs baj, de a magas adóterhelés és a nem teljesített hitelek, valamint a devizahiteleseket mentő programok miatt magasak a veszteségeik.
Az IMF delegációja január 16-án érkezett Magyarországra, a készülő országjelentésükhöz, illetve a 2008-as hitelprogram utóellenőrzése miatt jöttek, új hitelről nem volt szó a megbeszéléseken. A szervezet illetékesei legutóbb tavaly nyáron voltak Budapesten, júliusban volt a nagyjából egy évig húzódó hitelhuzavona egyetlen érdemi tárgyalása. Az IMF legutóbb 2012 januárjában adott ki országjelentést, ilyenek 1999 áprilisa óta készülnek.
Forrás
MTI, index.hu
