Az Európai Bizottság vizsgálni fogja a jogállamiság lengyelországi helyzetét

A brüsszeli szervezet közleménye szerint a vitát január 13-án, a biztosok következő tanácskozásán rendezik meg. A kérdés Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök kezdeményezésére került fel az ülés napirendjére.

Szakértők szerint ez az első lépése annak az eljárásnak, amely akár büntetőintézkedések elrendelését is eredményezheti Lengyelország ellen.

A kommünikét azután adták ki, hogy Günther Oettinger digitális gazdaságért és társadalomért felelős EU-biztos arról beszélt a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapnak adott interjújában, hogy a bizottságnak számos oka lehet a jogállamisági mechanizmus beélesítésére Varsóval szemben.

Az uniós "jog őrzőjének" is tekintett brüsszeli bizottság tavaly márciusban kezdeményezte az úgynevezett jogállamisági mechanizmus létrehozását, amelynek célja az európai alapértékek határozottabb érvényesítése. Az első fázisban a szervezet információt gyűjt és felméri, lát-e a jogállamiságot veszélyeztető, rendszerszintű veszélyt egy adott tagországban, és ha igen, akkor párbeszédet kezdeményez a tagállami kormánnyal.

A közleményben azt írták, hogy "túl korai lenne találgatásokba bocsátkozni az esetleges következő fázisokról", valamint leszögezték, hogy "intenzív párbeszédet folytatnak lengyel partnereikkel".

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán levéllel fordult a lengyel kormányhoz a közmédia átalakítása miatt, s részletes tájékoztatást kért a törvényről és arról, hogy mennyiben vették figyelembe annak előkészítésekor a hatályos közösségi szabályozást és a média sokszínűségének követelményét.

A lengyel parlament alsóházában szerdán, a felsőházban pedig másnap megszavazott jogszabály azonnali hatállyal megszüntetné a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát. Az eddig több részvénytársaság keretében működő média - a rádió és a tévé - vezetőit ezentúl a kincstárügyi miniszter nevezné ki.

Az októberi választások nyomán kormányra került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) Beata Szydlo kormányfő vezetésével a közmédia szerepének megerősítésével, a nézetek pluralizmusának biztosításával indokolja a reformot. A módosítás ellenzői szerint azonban a kormánypárt célja a közmédia feletti állami felügyelet megerősítése.

A törvénymódosítás hatályba lépése előtt még szükség van Andrzej Duda lengyel államfő jóváhagyására is.

Elnöki szóvivő: semmilyen uniós biztos nem fájlalta a lengyel közmédia előző kormány alatti hiányosságát

Az előző lengyel kormány nem biztosította a közmédia nézet-pluralizmusát, akkor azonban semelyik európai biztos nem fájlalta ezt - reagált Marek Magierowski, a lengyel elnök szóvivője Günther Oettinger európai uniós biztosnak a lengyel közmédia reformjára vonatkozó nyilatkozatára.

Magierowski, aki egy vasárnapi televíziós vitaműsor résztvevőjeként reagált Oettinger szavaira, reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság, de "egyes európai parlamenti képviselők" is, akik "ma előszeretettel bírálják a lengyel kormányt a médiatörvény ügyében tett lépéseiért", azt is elemzik majd, ami a lengyel közmédiában a Jog és Igazságosság (PiS) kormányra kerülése előtt, az októberi parlamenti  választásokat megelőzően zajlott. "Bocsánat, de az utóbbi nyolc év alatt a közmédiában a nézetek egy cseppnyi pluralizmusával sem volt dolgunk" - hangsúlyozta Magierowski. Hozzátette, hogy a 2007-től idén novemberig kormányzó Polgári Platform (PO) és Lengyel Parasztpárt (PSL) koalíciója "erősen pártmédiává tette elsősorban a közszolgálati televíziót, de részben a rádiót is".

A szóvivő éppen az említett egyszínűséggel indokolta a közmédia vezetésében jelenleg  zajló személycseréket. Elmondta azt is: Andrzej Duda államfőnek 21 nap alatt kell állást foglalnia a parlamentben megszavazott törvénymódosítással kapcsolatban, de nincs kizárva, hogy már hétfőn jóváhagyja azt.

Az ellenzék és a nemzetközi médiaszervezetek által is bírált törvénymódosítást, az úgynevezett kis-médiatörvényt a PiS a következő hónapokban végrehajtandó mélyreható közmédia-reform első szakaszának szánja. Ennek során a közszolgálati rádiót, a televíziót és a PAP hírügynökséget nemzeti kulturális intézményekké alakítanák át, más szervezeti struktúrával és megváltozott finanszírozással. A reformot a közmédia szerepének elengedhetetlen megerősítésével, a nézetek pluralizmusának biztosításával indokolják. A módosítás ellenzői szerint azonban a kormánypárt célja a közmédia feletti állami felügyelet megerősítése.

A reform egyik előkészítője, Barbara Bubula PiS-képviselő pénteken a sajtónak elmondta: a következő hetekben a vonatkozó törvényeket az Európai Bizottsággal egyeztetik, és elindítják a tervezett nemzeti konzultációt is.