Az Eurócsoport kivárja a görög népszavazás eredményét
BRÜSSZEL. Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport egységesen úgy döntött, hogy minden további tárgyalás előtt kivárja a görögországi népszavazás eredményét - közölte az egyik mikroblogon a szlovák pénzügyminiszter.
"Ne kössük a szekeret a lovak elé" - tette közzé rövid üzenetét Peter Kažimír.
Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke ugyanitt jelentette be, hogy a miniszterek telefonos konferenciája véget ért.
Valamivel több mint egy órával később az unió tanácsának sajtószolgálata közzétette Dijsselbloem nyilatkozatát, amelyben elmondta, hogy a görög kormányfőtől kapott két levelet vitatták meg, valamint a görögországi politikai helyzetről tárgyaltak.
A kedd éjfélkor lejárt mentőprogram esetleges meghosszabbításával kapcsolatban a holland pénzügyminiszter közölte, hogy miután a politikai helyzet nem változott Görögországban, a program lejárt, így az eredetileg még Athén rendelkezésére álló hitelkeret már nem hívható le. Dijsselbloem elmondta azt is, hogy egyelőre csak tudomásul vették azokat a javaslatokat, amelyeket az athéni kormány tett a hitelezők által elvárt reformintézkedések módosítására.
"Egyszerűen kivárjuk és figyelembe vesszük a vasárnapi népszavazás eredményét" - közölte az Eurócsoport elnöke, nyomatékosítva: addig sem a pénzügyminiszterek között, sem Görögország és az esetleges újabb hitelprogramot koordináló intézmények, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap között nem lesz semmilyen további tárgyalás.
"Nagyon sajnálom, hogy ez a helyzet alakult ki, tekintettel a görög nép erős elszántságára, hogy Európa részei legyenek és az eurózónában maradjanak, amiben teljes mértékig támogatjuk őket" - zárta közleményét Jeroen Dijsselbloem.
Lagarde megfontoltabb hozzáállást, görög reformokat sürget
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója megfontoltabb hozzáállást szorgalmazott a megállapodás elérése érdekében az Athén és hitelezői között folyó tárgyalásokon, és hangsúlyozta: csak akkor lenne érdemes a görög adósság egy részének elengedéséről beszélni, ha az ország vezetése előbb belekezd a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtásába.
Lagarde Washingtonban a CNN amerikai hírtelevíziónak és a Reuters brit hírügynökségnek szerdán nyilatkozva azt hangsúlyozta: Athénnak minél előbb meg kell hoznia az IMF és az európai hitelezők – az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank – által kidolgozott programokban foglalt strukturális reformokat és fiskális kiigazítást, hogy fenntartható gazdasági és költségvetési pályára álljon.
A Reutersnek az esetleges újabb részleges adósságelengedést lehetőségét firtató kérdésére pedig azt mondta: a jelenlegi helyzetben jobb lenne, ha erre csak azután kerülne sor, hogy Athén „eltökélt lépést tesz a reformok irányába”.
Az egyebek mellett adósságelengedést kérő, illetve több megkövetelt megszorító intézkedés elutasító radikális baloldali Sziriza párt vezette görög kormány tárgyalási taktikájával és szavahihetőségével kapcsolatban az IMF vezérigazgatója úgy fogalmazott: „Nincs választásunk, hogy ki képvisel egy országot, és minden választott kormányt (…) legitim partnernek tekintünk a tárgyalásokon”.
Ugyanakkor Alekszisz Ciprasz görög kormányfő keddi ajánlatát – amely szerint Athén kész lenne elfogadni a hitelezők legtöbb feltételét – nem kommentálta. „Olyan sok ajánlatot kaptunk már az utóbbi néhány nap során, amelyeket aztán jóváhagytak, érvénytelenítettek, megváltoztattak, kiegészítettek, hogy igen bizonytalan, hogy a legutóbbi javaslat pontosan hol is áll” – fogalmazott a Reutersnek. A CNN-nek pedig azt mondta, a tárgyalásoknak jót tenne egy kicsit nagyobb érettség, bár konkrétan nem beszélt a görög fél felelősségéről.
Ciprasz szerdán – kevesebb mint egy nappal a korábbi követeléseiről lemondani látszó ajánlata után – már arra buzdította a görögöket, hogy szavazzanak nemmel a vasárnap esedékes népszavazáson a nemzetközi hitelezők által Görögországnak kínált programra, mert az szerinte túlzott megszorításokat és így nagy társadalmi áldozatokat követelne.
A CNN-nek azt Lagarde is elismerte, hogy a legkiszolgáltatottabb görögök megsegítésére „nyilvánvalóan lennie kell egy szociális védőhálónak”, és bár a hitelezők az adószedés szigorítását követelik, a közterheket „különösen a leggazdagabbaknak kell megfizetniük”. Mindazonáltal a Reutersnek azt hangoztatta: a korábban mentőcsomagra szorult, de sikeresen talpra állt Írország és Portugália példája azt mutatja, hogy az ilyen helyzetekben nehéz intézkedéseket kell hozniuk a bajba jutott országoknak.
Az IMF vezetője a görög népszavazásról azt mondta: ez egy demokratikus folyamat, amelynek eredményeként remélhetőleg egyértelműbbé válik majd, hogy mi a görög emberek szándékai, illetve mire terjed ki a görög kormány felhatalmazása.
Leminősítette Görögországot a Moody's
Leminősítette Görögország eddig is mélyen spekulatív - vagyis messze nem befektetési ajánlású - államadós-osztályzatát a Moody's Investors Service, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a hivatalos hitelezők nyújtotta további pénzügyi támogatás nélkül Görögország előbb-utóbb törlesztési csődbe kerül a magánszektorbeli hitelezőkkel szemben fennálló adósságaival.
A nemzetközi hitelminősítő szerdán késő este Londonban bejelentette, hogy a görög államkötvény-kötelezettségek besorolását az eddigi "Caa2"-ről egy fokozattal "Caa3"-ra rontotta, és az új osztályzatot is további leminősítési felülvizsgálat alá vette. A Moody's indoklása szerint még több nemzedéknyi időtávon belül is valószínűtlen, hogy akár gazdasági növekedéssel, akár költségvetési megszorításokkal kezelhető szintre lehetne csökkenteni a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-rátát a jelenlegi 177 százalékról.
Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke ugyanitt jelentette be, hogy a miniszterek telefonos konferenciája véget ért.
Valamivel több mint egy órával később az unió tanácsának sajtószolgálata közzétette Dijsselbloem nyilatkozatát, amelyben elmondta, hogy a görög kormányfőtől kapott két levelet vitatták meg, valamint a görögországi politikai helyzetről tárgyaltak.
A kedd éjfélkor lejárt mentőprogram esetleges meghosszabbításával kapcsolatban a holland pénzügyminiszter közölte, hogy miután a politikai helyzet nem változott Görögországban, a program lejárt, így az eredetileg még Athén rendelkezésére álló hitelkeret már nem hívható le. Dijsselbloem elmondta azt is, hogy egyelőre csak tudomásul vették azokat a javaslatokat, amelyeket az athéni kormány tett a hitelezők által elvárt reformintézkedések módosítására.
"Egyszerűen kivárjuk és figyelembe vesszük a vasárnapi népszavazás eredményét" - közölte az Eurócsoport elnöke, nyomatékosítva: addig sem a pénzügyminiszterek között, sem Görögország és az esetleges újabb hitelprogramot koordináló intézmények, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap között nem lesz semmilyen további tárgyalás.
"Nagyon sajnálom, hogy ez a helyzet alakult ki, tekintettel a görög nép erős elszántságára, hogy Európa részei legyenek és az eurózónában maradjanak, amiben teljes mértékig támogatjuk őket" - zárta közleményét Jeroen Dijsselbloem.
Lagarde megfontoltabb hozzáállást, görög reformokat sürget
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója megfontoltabb hozzáállást szorgalmazott a megállapodás elérése érdekében az Athén és hitelezői között folyó tárgyalásokon, és hangsúlyozta: csak akkor lenne érdemes a görög adósság egy részének elengedéséről beszélni, ha az ország vezetése előbb belekezd a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtásába.
Lagarde Washingtonban a CNN amerikai hírtelevíziónak és a Reuters brit hírügynökségnek szerdán nyilatkozva azt hangsúlyozta: Athénnak minél előbb meg kell hoznia az IMF és az európai hitelezők – az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank – által kidolgozott programokban foglalt strukturális reformokat és fiskális kiigazítást, hogy fenntartható gazdasági és költségvetési pályára álljon.
A Reutersnek az esetleges újabb részleges adósságelengedést lehetőségét firtató kérdésére pedig azt mondta: a jelenlegi helyzetben jobb lenne, ha erre csak azután kerülne sor, hogy Athén „eltökélt lépést tesz a reformok irányába”.
Az egyebek mellett adósságelengedést kérő, illetve több megkövetelt megszorító intézkedés elutasító radikális baloldali Sziriza párt vezette görög kormány tárgyalási taktikájával és szavahihetőségével kapcsolatban az IMF vezérigazgatója úgy fogalmazott: „Nincs választásunk, hogy ki képvisel egy országot, és minden választott kormányt (…) legitim partnernek tekintünk a tárgyalásokon”.
Ugyanakkor Alekszisz Ciprasz görög kormányfő keddi ajánlatát – amely szerint Athén kész lenne elfogadni a hitelezők legtöbb feltételét – nem kommentálta. „Olyan sok ajánlatot kaptunk már az utóbbi néhány nap során, amelyeket aztán jóváhagytak, érvénytelenítettek, megváltoztattak, kiegészítettek, hogy igen bizonytalan, hogy a legutóbbi javaslat pontosan hol is áll” – fogalmazott a Reutersnek. A CNN-nek pedig azt mondta, a tárgyalásoknak jót tenne egy kicsit nagyobb érettség, bár konkrétan nem beszélt a görög fél felelősségéről.
Ciprasz szerdán – kevesebb mint egy nappal a korábbi követeléseiről lemondani látszó ajánlata után – már arra buzdította a görögöket, hogy szavazzanak nemmel a vasárnap esedékes népszavazáson a nemzetközi hitelezők által Görögországnak kínált programra, mert az szerinte túlzott megszorításokat és így nagy társadalmi áldozatokat követelne.
A CNN-nek azt Lagarde is elismerte, hogy a legkiszolgáltatottabb görögök megsegítésére „nyilvánvalóan lennie kell egy szociális védőhálónak”, és bár a hitelezők az adószedés szigorítását követelik, a közterheket „különösen a leggazdagabbaknak kell megfizetniük”. Mindazonáltal a Reutersnek azt hangoztatta: a korábban mentőcsomagra szorult, de sikeresen talpra állt Írország és Portugália példája azt mutatja, hogy az ilyen helyzetekben nehéz intézkedéseket kell hozniuk a bajba jutott országoknak.
Az IMF vezetője a görög népszavazásról azt mondta: ez egy demokratikus folyamat, amelynek eredményeként remélhetőleg egyértelműbbé válik majd, hogy mi a görög emberek szándékai, illetve mire terjed ki a görög kormány felhatalmazása.
Leminősítette Görögországot a Moody's
Leminősítette Görögország eddig is mélyen spekulatív - vagyis messze nem befektetési ajánlású - államadós-osztályzatát a Moody's Investors Service, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a hivatalos hitelezők nyújtotta további pénzügyi támogatás nélkül Görögország előbb-utóbb törlesztési csődbe kerül a magánszektorbeli hitelezőkkel szemben fennálló adósságaival.
A nemzetközi hitelminősítő szerdán késő este Londonban bejelentette, hogy a görög államkötvény-kötelezettségek besorolását az eddigi "Caa2"-ről egy fokozattal "Caa3"-ra rontotta, és az új osztályzatot is további leminősítési felülvizsgálat alá vette. A Moody's indoklása szerint még több nemzedéknyi időtávon belül is valószínűtlen, hogy akár gazdasági növekedéssel, akár költségvetési megszorításokkal kezelhető szintre lehetne csökkenteni a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-rátát a jelenlegi 177 százalékról.
Forrás
MTI
