Az EU alapítói sürgetik a kiválás megkezdését, Skócia tárgyalásokat kezd a bennmaradás érdekében

Angela Merkel német kancellár felszólította Nagy-Britanniát, hogy adjon tájékoztatást a kiválási folyamatban várható további lépéseiről, az EU alapító tagországainak külügyminiszterei pedig a kiválási folyamat megindítását sürgették. Emellett Merkel és Francois Hollande francia elnök is a szakszerű és objektív egyeztetés fontosságát hangsúlyozta a kiválási folyamatban.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a hatok külügyminisztereinek szombati berlini tanácskozásán azt mondta, "az a közös álláspontunk, hogy az eljárást mihamarabb el kell kezdeni, hogy ne maradjunk hosszú ideig bizonytalanságban, és hogy koncentrálni tudjunk Európa jövőjére. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter hozzátette: reméli, nem egy "macska-egér játék" kezdődik el.

Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter felszólította Nagy-Britanniát: gyorsan nevezzen meg egy új miniszterelnököt, hogy a kiválási folyamat elkezdődhessen. Szerinte egy új kormányfő megnevezéséhez nincs szükség néhány napnál többre, tekintettel az ügy sürgősségére. Didier Reynders belga külügyminiszter pedig azt mondta: Európának meg kell válaszolnia a bevándorlással, a biztonsággal és a munkahelyekkel kapcsolatos kérdéseket.

A külügyminiszterek kiadtak egy közös közleményt, miszerint "a különböző uniós tagországok nem egyforma elkötelezettséggel akarják a szorosabb európai egységet". "Meg kell találni a módját annak, hogy ezt jobban tudjuk kezelni" - tették hozzá. "Tudatában vagyunk annak, hogy az EU most tapasztalható működésével való elégedetlenség megnyilvánul társadalmaink egyes részeiben. Nagyon komolyan vesszük ezt, és azon vagyunk, hogy az EU jobban működjön minden állampolgára érdekében" - olvasható a közös közleményben.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök bejelentette, hogy megkezdődtek az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásának jogi előkészületei, és haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek Brüsszellel arról, hogy miként lehetne megőrizni Skócia helyét az Európai Unióban. A brit EU-tagságról tartott népszavazáson a választók szűk többsége országosan a kilépésre, Skóciában ugyanakkor a nagy többség a bennmaradásra voksolt.

Napközben bejelentette távozási szándékát Jonathan Hill, az Európai Bizottság brit tagja. A pénzügyi stabilitásért és pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos szombati közleményében tudatta, hogy rendkívül csalódott a referendum végeredménye miatt, de azt nem lehet meg nem történtté tenni.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az Európai Unió vezetőit okolta a népszavazás kimeneteléért, és pártja, a Sziriza központi bizottságához intézett beszédében kijelentette: a Brexit az uniós vezetők "krónikus hiányosságainak", valamint a populizmust és a nacionalizmust tápláló megszorításokhoz való ragaszkodásának a következménye. "Bármennyire is elszomorít minket a brit emberek döntése, tiszteletben kell tartani. Nem hibáztathatjuk a briteket (...) amikor a megszorítás politikája előtt nyitottak a határok, de az emberek előtt zárva vannak" - fogalmazott Ciprasz.

Mindeközben szombatra már meghaladta az 1,2 milliót azoknak a briteknek a száma, akik petícióban követelik újabb népszavazás kiírását Nagy-Britannia EU-tagságáról. A kezdeményezők és az aláírók az EU-tagságról szóló népszavazások szabályainak módosítását követelik a brit kormánytól, úgy, hogy e kérdésről második népszavazást kelljen kiírni, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75 százaléka vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60 százaléknál kevesebben voksoltak. Egy másik petícióhoz pedig, amely azt indítványozza, hogy London váljon ki az Egyesült Királyságból, kiáltsa ki függetlenségét, és kérje felvételét az EU-ba, több mint 120 ezren csatlakoztak szombat délutánig.

A brit EU-tagságról szóló csütörtöki népszavazáson a részvételi arány 72,2 százalékos volt, és 51,9 százalék szavazott arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból. London lakosságának 60 százaléka a bennmaradásra voksolt.

Egy belga diplomata fogja vezetni a kilépési tárgyalásokat Nagy-Britanniával

Didier Seeuws belga diplomatát jelölték ki az Európai Unió részéről arra, hogy vezesse a tárgyalásokat az EU és Nagy-Britannia között a szigetország kiválásáról - közölték szombaton hírügynökségek diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A diplomaták a Het Nieuwsblad című belga lap értesülését megerősítve elmondták, hogy Seeuws vezeti majd az EU miniszteri tanácsának úgynevezett Brexit-munkacsoportját.

A belga diplomata 2014 végéig Herman Van Rompuynek, a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács akkori elnökének közeli munkatársa volt. Jelenleg az Európai Tanácson belüli egyik igazgatóságot vezeti.

Miután a csütörtökön rendezett brit népszavazáson a kilépést pártolók kerültek többségbe, az EU csúcsvezetői az elmúlt napokban amellett foglaltak állást, hogy minél előbb meg kell kezdeni a Nagy-Britannia kiválásáról szóló tárgyalásokat, a brit kormány azonban időt szeretne nyerni. A tárgyalások megkezdése előtt a brit kormánynak hivatalosan is jeleznie kell kilépési szándékát az EU felé.

Ír külügyminiszter: az ír egységről szóló népszavazás még nem aktuális

Írország valamikori egyesítése Észak-Írországgal az ország állampolgárainak elsőrendű érdeke, de amíg Nagy-Britannia a Európai Unióból történő kilépésről tárgyal, egy erről szóló referendum csak megosztottságot váltana ki - jelentette ki szombaton Charlie Flanagan ír külügyminiszter.

"Magam is osztom azt a véleményt, hogy az országegyesítés valamikor a jövőben az állampolgárok elsőrendű érdeke, de csak akkor, ha az északírek többsége ebbe beleegyezik" - mondta Flanagan az ír RTÉ állami médiaszolgáltatónak. Ugyanakkor hozzátette: véleménye szerint egy olyan helyzetben, amilyenben most az Egyesült Királyság van, egy egyesítésről szóló referendum kiírása Észak-Írországban a jelenleginél is nagyobb megosztottságot váltanak ki.

Martin McGuiness északír miniszterelnök-helyettes az Egyesült Királyság EU-tagságáról tartott szavazás eredményének kihirdetése napján, pénteken javaslatot tett egy referendumra Észak-Írország és Írország egyesítéséről. McGuiness kezdeményezését azonban Arlene Foster északír első miniszter és Enda Kenny ír kormányfő is elutasította.

A 30 éven át tartó, több ezer ember életét követelő felekezeti alapú véres konfliktust lezáró 1998-as nagypénteki egyezmény lehetővé teszi, hogy az Észak-Írország ügyeinek brit minisztere az egyesítés kérdéséről referendumot hirdessen, ha úgy látszik, hogy a szavazók többsége az országegyesítés mellett döntene. A miniszteri tisztséget betöltő Theresa Villiers, aki a kilépés mellett kampányolt a népszavazáson, közölte: az ír referendumhoz szükséges feltételek nem teljesültek.

McGuiness szerint azonban a brit kormánynak nincs demokratikus felhatalmazása arra, hogy Észak-Írország nézeteit képviselje, miután az északír voksolók 56 százaléka az EU-tagság fenntartása mellett döntött, miközben országosan az Egyesült Királyság 52 százaléka a kiválás mellett szavazott.

Közvélemény-kutatások sora tanúsítja, hogy sem az ír, sem az északír szavazók nem rajonganak az országegyesítés ötletéért. A BBC brit hírtelevízió és az RTÉ egy közösen végzett novemberi felmérése szerint az északírek 30 százaléka szeretné megélni Írország egyesítését.

Az ír kormányfő szerint a Brexit tekintetében sokkal fontosabb kérdések is vannak, például a katonai ellenőrző pontokkal tűzdelt északír határ kérdése, ami az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi határa.