Az észt és lett határnál hadgyakorlatoznak az oroszok
PSZKOV. Oroszország kiterjedt hadgyakorlatba kezdett szerdán, jelenleg az Észtország és Lettország határai közelében fekvő Pszkov térségében mintegy kétezer orosz katona vesz részt a manőverekben. Egy nappal korábban a NATO és az Egyesült Államok csapatai katonai felvonuláson vettek részt az észt-orosz határ közelében.
Irina Kruglova, az orosz védelmi minisztérium illetékese azt mondta, a szombatig tartó hadgyakorlatok részeként a légierő 1500 tagja az ejtőernyős bevetést gyakorolja, valamint a csapatok egy feltételezett ellenség repülőterére hatolnak be, és megsemmisítik.
"Kellemetlen meglepetés volt megtudni, hol tartják ezeket a gyakorlatokat, de nem aggódunk miatta" - mondta Normunds Stafeckis, a lett védelmi minisztérium szóvivője. Mindenesetre hozzátette, elfogadhatatlannak tartják, hogy ejtőernyős hadosztály és helikopterek állomásoznak a határ közelében.
Eközben mintegy 1400 észt katona és különféle nemzetiségű egységek - főleg amerikai és NATO-ezredek katonái és járművei - vettek részt egy keddi katonai felvonuláson a balti állam függetlenné válásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében a kelet-észtországi Narva városában, amelyet csupán az ugyanolyan nevű határfolyó választ el Oroszországtól. Ez volt az első alkalom, hogy a három balti államban - Észtország, Lettország és Litvánia - állomásozó amerikai katonák ennyire közel húzódtak az orosz határhoz.
Az észt hadsereg szerdán közölte, hogy a NATO harci repülőgépeknek a hasonló katonai felvonulásokon szokásos mutatványait nem tartották meg, mivel a nemzetközi jog tiltja a katonai repülőgépek mozgását a nemzetközi határok közvetlen közelében.
Az Ukrajnához tartozó Krím félsziget annektálása után a további orosz terjeszkedéstől való félelem miatt Észtország, Lettország és Litvánia is kérte a NATO katonai erejének növelését a területeiken. A térségben sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után a három balti ország valamelyikében is beavatkozik.
A krími tatárok volt vezetője szerint militarizálják a Krímet
A krími tatárok volt vezetője szerint Oroszország "teljesen militarizálja" az általa megszállt Krímet, több mint negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ közelében, és atomtöltetek hordozására képes rakétákat telepít a félszigetre.
Musztafa Dzsemiljev, a tatárok törvényhozó és kormányzó testületének, a medzslisznek a volt vezetője, aki tagja az ukrán parlamentnek, szerda este az 5 Kanal kijevi televíziónak nyilatkozva beszélt erről - interjújából idézett az UNIAN ukrán hírügynökség.
"Legkevesebb 40 ezer katona van ott (a Krímben). Ennyien összpontosulnak a határon. Egyedül Dzsankojban mintegy 60 harci repülőgép van, amely kész felénk (Ukrajna irányában) repülni" - mondta Dzsemiljev. A Jalta melletti Kiziltasban szerinte atomsilót építenek, mint "a szovjet időkben". "Betont szállítanak, atomfegyverek befogadására teszik alkalmassá. Azt mondták nekünk, hogy már szállítanak oda atomtöltetek hordozására alkalmas rakétákat" - mondta Dzsemiljev.
Az UNIAN felhívja a figyelmet arra, hogy Refat Csubarov, a medzslisz jelenlegi elnöke is úgy nyilatkozott korábban, hogy Oroszország előretolt hadállást akar kiépíteni a félszigeten. Oroszország egy évvel ezelőtt annektálta az Ukrajnához tartozó félszigetet.
"Kellemetlen meglepetés volt megtudni, hol tartják ezeket a gyakorlatokat, de nem aggódunk miatta" - mondta Normunds Stafeckis, a lett védelmi minisztérium szóvivője. Mindenesetre hozzátette, elfogadhatatlannak tartják, hogy ejtőernyős hadosztály és helikopterek állomásoznak a határ közelében.
Eközben mintegy 1400 észt katona és különféle nemzetiségű egységek - főleg amerikai és NATO-ezredek katonái és járművei - vettek részt egy keddi katonai felvonuláson a balti állam függetlenné válásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében a kelet-észtországi Narva városában, amelyet csupán az ugyanolyan nevű határfolyó választ el Oroszországtól. Ez volt az első alkalom, hogy a három balti államban - Észtország, Lettország és Litvánia - állomásozó amerikai katonák ennyire közel húzódtak az orosz határhoz.
Az észt hadsereg szerdán közölte, hogy a NATO harci repülőgépeknek a hasonló katonai felvonulásokon szokásos mutatványait nem tartották meg, mivel a nemzetközi jog tiltja a katonai repülőgépek mozgását a nemzetközi határok közvetlen közelében.
Az Ukrajnához tartozó Krím félsziget annektálása után a további orosz terjeszkedéstől való félelem miatt Észtország, Lettország és Litvánia is kérte a NATO katonai erejének növelését a területeiken. A térségben sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után a három balti ország valamelyikében is beavatkozik.
A krími tatárok volt vezetője szerint militarizálják a Krímet
A krími tatárok volt vezetője szerint Oroszország "teljesen militarizálja" az általa megszállt Krímet, több mint negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ közelében, és atomtöltetek hordozására képes rakétákat telepít a félszigetre.
Musztafa Dzsemiljev, a tatárok törvényhozó és kormányzó testületének, a medzslisznek a volt vezetője, aki tagja az ukrán parlamentnek, szerda este az 5 Kanal kijevi televíziónak nyilatkozva beszélt erről - interjújából idézett az UNIAN ukrán hírügynökség.
"Legkevesebb 40 ezer katona van ott (a Krímben). Ennyien összpontosulnak a határon. Egyedül Dzsankojban mintegy 60 harci repülőgép van, amely kész felénk (Ukrajna irányában) repülni" - mondta Dzsemiljev. A Jalta melletti Kiziltasban szerinte atomsilót építenek, mint "a szovjet időkben". "Betont szállítanak, atomfegyverek befogadására teszik alkalmassá. Azt mondták nekünk, hogy már szállítanak oda atomtöltetek hordozására alkalmas rakétákat" - mondta Dzsemiljev.
Az UNIAN felhívja a figyelmet arra, hogy Refat Csubarov, a medzslisz jelenlegi elnöke is úgy nyilatkozott korábban, hogy Oroszország előretolt hadállást akar kiépíteni a félszigeten. Oroszország egy évvel ezelőtt annektálta az Ukrajnához tartozó félszigetet.
Forrás
MTI
