Az Északi Áramlat-2 projekt felülvizsgálatát kérik a V4-ek az EU-tól

"Ez egy új kritika megfogalmazása az Északi Áramlat-2 projekttel kapcsolatban, amely megduplázná az Oroszországból Európába szállított földgáz mennyiségét" - mondta Zaorálek újságíróknak.

"Megismételtük kifogásainkat, és azt követeljük, hogy vizsgálják meg, mennyire van a projekt összhangban az európai energetikai unió kiépítésével" - jelentette ki a cseh diplomácia vezetője. Az Európai Bizottságnak címzett felhívást cseh részről Bohuslav Sobotka miniszterelnök írta alá - jegyezte meg.

A négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - kormányfői tavaly decemberben levélben fordultak Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez, és ebben rámutattak: ha Brüsszel prioritásnak tekinti az európai energetikai uniót, akkor biztosítania kellene, hogy ennek az elvnek minden energetikai projekt megfeleljen. Novemberben ugyanis több kelet-európai ország, köztük Magyarország, is tiltakozott az Északi Áramlat projekt megvalósítása ellen.

Az Északi Áramlat-2 projekt részvényesi megállapodását szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új, a már meglévő vezetékpárral azonos, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővíti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja Viborg, és egészen a németországi Greifswaldig tart.

Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország gyakorlatilag kiiktatná Ukrajnát, mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

Május elején Prágában találkoznak a visegrádi, skandináv és balti országok külügyminiszterei

Május elején Prágában találkoznak a visegrádi (V4), a skandináv és a balti országok külügyminiszterei - jelentette be Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter, miután tárgyalásokat folytatott Margot Wallström svéd külügyminiszterrel. Ezt megelőzően áprilisban Lettországban találkoznak ugyanebben a formátumban a külügyi tárcavezetők.

"Meghívtam a külügyminiszter asszonyt Prágába, arra a találkozóra, amelyre május 3-án és 4-én kerül sor a skandináv, a balti és a visegrádi országokkal" - mondta Zaorálek újságíróknak a kétoldalú megbeszélések szünetében.   

Prágai diplomáciai értesülések szerint a májusi külügyminiszteri találkozó legfőbb témái az orosz-ukrán viszony, a keleti partnerség programja, valamint az energiabiztonság kérdései lesznek.   

A V4-ek és más országok közti együttműködés bővítéséről a cseh és a lengyel államfő, Miloš Zeman és Andrzej Duda is tárgyalt a nap folyamán Prágában.   

Duda a megbeszélések után újságírók előtt azon véleményének adott hangot, hogy a visegrádi csoport súlya az utóbbi évben elsősorban a migránsválság következtében nőtt. Zeman és Duda egyetértett abban, hogy a V4-eknek szorosabb kapcsolatra kell törekedniük a közép-európai régió északi és déli államaival is. "Szóba került a visegrádi négyeken kívüli szélesebb együttműködés is az úgynevezett ABC - tehát az Adriai-tenger, Baltikum, Fekete-tenger (a rövidítés a lengyel nevek kezdőbetűiből áll) - háromszögben - nyilatkozta Andrzej Duda. Megjegyezte: a közös közlekedési infrastrukturális és gazdasági projektek lehetnének mindenki számára hasznosak.   

A visegrádi csoport - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - soros elnöki tisztségét Csehország tölti be, így a tárgyalásokat Prága kezdeményezi.