Az erőszak, a merényletek évét zárta Irak
BAGDAD. Ismét az erőszak éve volt a 2013-as esztendő Irakban: az ország szunnita kisebbsége heves kormányellenes kampányt folytatott. Erőszakos cselekményekben 6750 ember halt meg az AFP francia hírügynökség kórházi és biztonsági forrásoktól származó értesüléseken alapuló összesítése szerint.
Az Irakban kisebbségben lévő szunnita közösség azzal vádolja a síita vezetésű kormányzatot, hogy diszkriminálja a szunnitákat és "megtorló" kampányt folytat ellenük.
A tiltakozó mozgalom még 2012 decemberében kezdődött, amikor nagy létszámú tüntetéseken követelték több kormányzóságban, közöttük a Bagdadtól nyugatra fekvő al-Anbárban Núri al-Máliki síita kormányfő távozását, akit azzal vádoltak, hogy kisajátítja a hatalmat és társadalom peremére kényszeríti a szunnitákat.
A tüntetők lezárták az Irakból Jordániába és Szíriába vezető utakat. A fogva tartottak szabadon engedését és a terrorellenes törvények reformját követelték. A tiltakozó mozgalomra válaszul "terrorizmus" vádjával őrizetbe vették Ráfeh el-Iszávi akkori pénzügyminiszter, befolyásos szunnita politikus legalább kilenc testőrét.
Januárban merénylethullám söpört végig az országon: negyvenkilencen haltak meg és 240-en sebesültek meg. A merényletek fő célpontja két észak-iraki nagyváros volt, amelyet a központi kormány és Kurdisztán autonóm régió egyaránt magának követel.
Szunnita tüntetők tízezrei februárban ismét a miniszterelnök távozását követelték, aki válaszul a hónap végén bejelentette, hogy az év eleje óta 4000 fogva tartottat helyeztek szabadlábra, így kívánva lecsillapítani a szunnita többségű tartományokat.
Áprilisban újabb erőszakhullám követelt 240 emberéletet egyetlen hét alatt Irakban. A zavargásokat az váltotta ki, hogy a biztonsági erők megostromolták a szunnita tüntetőknek az észak-iraki Huveíje közelében lévő táborát. Május 17-én legalább 67-en haltak meg szunniták elleni merényletekben, amelyeket több tucatnyi halálos áldozatot követelő, síiták elleni támadások előztek meg.
Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló egyik szunnita szélsőséges csoport július 22-én megtámadta az ország két legnagyobb börtönét, a támadásokban mintegy ötvenen haltak meg. Több száz foglyot kiszabadítottak. Augusztus 10-én a ramadán muzulmán böjti hónapot lezáró íd al-fítr ünnepen elkövetett támadásban hetvennégyen haltak meg. A merényleteket az al-Kaida vállalta magára.
Núri al-Máliki október 30-november 1-i washingtoni látogatása során Barack Obama amerikai elnökkel együtt megígérte, hogy közösen harcolnak az al-Kaida iraki szárnya ellen, miközben az arab országban két évvel az amerikai csapatok távozása után ismét fellángolt az erőszak.
Az erőszakos cselekmények mindennapossá váltak Irakban, a merényleteket rendszerint sűrűn látogatott helyek piacok, kávéházak és mecsetek - ellen követik el.
December 28-án őrizetbe vették a nyugat-iraki Ramádiban Ahmed al-Alváni befolyásos szunnita képviselőt, akiről közismert, hogy támogatja a kormányellenes tüntetőket. Az akcióban meghalt a képviselő fivére és öt testőre. December 30-án pedig a biztonsági erők felszámolták a kormányellenes tiltakozók Ramádiban lévő legnagyobb táborát. Az összecsapásokban legalább tizenhét ember közöttük a biztonsági erők nyolc tagja - halt meg. A történtek ellen tiltakozva 44 parlamenti képviselő hétfő este lemondott. Az összecsapások kedden is folytatódtak, három fegyveres és az iraki hadsereg egyik mesterlövésze halt meg.
Núri al-Máliki kedden bejelentette, hogy a hadsereg kivonul al-Anbár tartományból, hogy így akadályozza meg a konfliktus kiszélesedését.
A tiltakozó mozgalom még 2012 decemberében kezdődött, amikor nagy létszámú tüntetéseken követelték több kormányzóságban, közöttük a Bagdadtól nyugatra fekvő al-Anbárban Núri al-Máliki síita kormányfő távozását, akit azzal vádoltak, hogy kisajátítja a hatalmat és társadalom peremére kényszeríti a szunnitákat.
A tüntetők lezárták az Irakból Jordániába és Szíriába vezető utakat. A fogva tartottak szabadon engedését és a terrorellenes törvények reformját követelték. A tiltakozó mozgalomra válaszul "terrorizmus" vádjával őrizetbe vették Ráfeh el-Iszávi akkori pénzügyminiszter, befolyásos szunnita politikus legalább kilenc testőrét.
Januárban merénylethullám söpört végig az országon: negyvenkilencen haltak meg és 240-en sebesültek meg. A merényletek fő célpontja két észak-iraki nagyváros volt, amelyet a központi kormány és Kurdisztán autonóm régió egyaránt magának követel.
Szunnita tüntetők tízezrei februárban ismét a miniszterelnök távozását követelték, aki válaszul a hónap végén bejelentette, hogy az év eleje óta 4000 fogva tartottat helyeztek szabadlábra, így kívánva lecsillapítani a szunnita többségű tartományokat.
Áprilisban újabb erőszakhullám követelt 240 emberéletet egyetlen hét alatt Irakban. A zavargásokat az váltotta ki, hogy a biztonsági erők megostromolták a szunnita tüntetőknek az észak-iraki Huveíje közelében lévő táborát. Május 17-én legalább 67-en haltak meg szunniták elleni merényletekben, amelyeket több tucatnyi halálos áldozatot követelő, síiták elleni támadások előztek meg.
Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló egyik szunnita szélsőséges csoport július 22-én megtámadta az ország két legnagyobb börtönét, a támadásokban mintegy ötvenen haltak meg. Több száz foglyot kiszabadítottak. Augusztus 10-én a ramadán muzulmán böjti hónapot lezáró íd al-fítr ünnepen elkövetett támadásban hetvennégyen haltak meg. A merényleteket az al-Kaida vállalta magára.
Núri al-Máliki október 30-november 1-i washingtoni látogatása során Barack Obama amerikai elnökkel együtt megígérte, hogy közösen harcolnak az al-Kaida iraki szárnya ellen, miközben az arab országban két évvel az amerikai csapatok távozása után ismét fellángolt az erőszak.
Az erőszakos cselekmények mindennapossá váltak Irakban, a merényleteket rendszerint sűrűn látogatott helyek piacok, kávéházak és mecsetek - ellen követik el.
December 28-án őrizetbe vették a nyugat-iraki Ramádiban Ahmed al-Alváni befolyásos szunnita képviselőt, akiről közismert, hogy támogatja a kormányellenes tüntetőket. Az akcióban meghalt a képviselő fivére és öt testőre. December 30-án pedig a biztonsági erők felszámolták a kormányellenes tiltakozók Ramádiban lévő legnagyobb táborát. Az összecsapásokban legalább tizenhét ember közöttük a biztonsági erők nyolc tagja - halt meg. A történtek ellen tiltakozva 44 parlamenti képviselő hétfő este lemondott. Az összecsapások kedden is folytatódtak, három fegyveres és az iraki hadsereg egyik mesterlövésze halt meg.
Núri al-Máliki kedden bejelentette, hogy a hadsereg kivonul al-Anbár tartományból, hogy így akadályozza meg a konfliktus kiszélesedését.
Forrás
MTI