Az ENSZ BT egyhangúlag támogatta António Guterres főtitkári jelölését

"Nagyon jól ismerem Guterrest, és úgy vélem, kiváló választás" - mondta egy sajtótájékoztatón Ban, aki Sergio Mattarella olasz elnökkel tárgyalt Rómában.

Guterres az ENSZ korábbi menekültügyi főbiztosaként "mélységes együttérzéséről tett tanúbizonyságot az otthonukat elhagyni kényszerült emberekkel" - tette hozzá a távozó főtitkár.

"Portugália kormányfőjeként szerzett tapasztalatának, a világ ügyeiben való jártasságának és borotvaéles eszének jó hasznát veszi majd az ENSZ élén ebben a kulcsfontosságú időszakban" - vélte Ban.

A csütörtöki BT-szavazás értelmében a testület Guterrest jelölte a világszervezet következő főtitkárának. A végleges döntést az ENSZ Közgyűlése hozza meg, a szavazás azonban elemzők szerint már csak formalitás, így január elsejétől a dél-koreai Ban Ki Mun után szinte bizonyosan António Guterres irányíthatja majd a világszervezetet.

"Két szavam van arra, hogy leírjam mit érzek most: hála és alázat" - mondta  jelölését követően Guterres egy rövid nyilatkozatában a lisszaboni külügyminisztérium épületében. "Alázat az elöttünk álló nagy kihívások és a modern világ félelmetes bonyolultsága tükrében. De ugyancsak alázatra van szükség, hogy a leginkább kiszolgáltatottaknak - a konfliktusok, a terrorizmus, a jogsértések, a szegénység és a világ igazságtalanságai áldozatainak - szolgálhassunk" - tette hozzá.

A  főtitkári tisztség várományosa szerint hatalmas kihívások várnak rá, és ezért reméli, hogy egységet és egyetértést tapasztal majd a világszervezetben megbízatása ideje alatt. Guterres egyben méltatta a BT-t gyors döntéséért, és reményét fejezte ki, hogy ez a konszenzus szimbolikus jelentőségű lesz, mivel problémákkal küzdő világunk gyors döntéseket követel. Guterres jegyzetek nélkül portugálul, angolul, spanyolul és franciául beszélt, de újságírók kérdéseire nem felelt.

A portugál politikus az ENSZ 1945-ben történt megalapítása óta a világszervezet kilencedik vezetője lesz, a 72 éves dél-koreai Ban Ki Mun után.

Guterrest a világszervezet történetében először, rendhagyó módon választották ki. A főtitkári posztot ugyanis meghirdették, pályázni lehetett rá, és a pályázók a Közgyűlés előtt tartott nyilvános meghallgatásokon fejtették ki terveiket, elképzeléseiket.     

Az ékesszóló, okos és mérsékelt politikusként ismert Guterres, aki politikai pályafutását az 1974-es portugáliai "szegfűs forradalom" idején kezdte, s az 1990-es években szerzett nevet magának, mint a modernizáló európai szocialisták új nemzedékének képviselője az ENSZ-ben is veterán politikusként tartják számon: 2005 és 2015 között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának vezetőjeként volt sikeres. A mostani főtitkár-kiválasztási folyamat során ki is fejtette, hogy a főbiztosként eltöltött tíz esztendő "kiváló felkészülés" volt az ENSZ főtitkári posztjához, amelyet szerinte olyan politikusnak kell betöltenie, aki konszenzus-kereső, és akit a tagországok függetlennek is látnak, szerinte ugyanis így könnyebb egyetértést kialakítani és válságokat kezelni. Guterres ezt az egyik meghallgatáson úgy fejezte ki, hogy "hídépítő" szeretne lenni, olyan politikus, aki "megteremti a konszenzushoz szükséges körülményeket".       

A meghallgatásokon sok kérdésben elég részletesen fejtette ki az álláspontját. Szerinte a világban, ahol megsokszorozódtak az új konfliktusok és csak óriási nehézségek árán lehet megoldani őket, "egyértelműen hiányzik a nemzetközi közösségből a képesség a konfliktusok megelőzésére és megoldására". Leszögezte azt is, hogy meglátása szerint új "békediplomáciára" van szükség, amely pedig diszkrét diplomáciai kapcsolatokat és a konfliktusok és viták kulcsszereplői közötti aprólékos egyeztetéseket igényel. Aktív szerepet ígért ENSZ-főtitkárként és alázatos munkát.

António Guterres jelölését a hírek szerint egyes ENSZ-diplomaták nem fogadták kitörő örömmel, mert vagy nőt, vagy közép-kelet-európai politikust láttak volna szívesebben. Hírügynökségek idézik Matthew Rycroftot, az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövetét, aki azonban még a BT-szavazás előtt azt mondta: a jelöltek között volt nő és volt sok tehetséges politikus, és valóban ideje volna női ENSZ-főtitkár megválasztásának, de a Biztonsági Tanács a legerősebb jelölt mellett dönt.

Bojko Boriszov bolgár kormányfőt kigúnyolta az ellenzék és a lemondását követelte  az ENSZ főtitkári tisztségre javasolt bolgár jelöltek kudarca miatt. "A kommunizmus bukása óta ez a bolgár külpolitika legzajosabb kudarca" - jelentette ki Szolomon Paszi volt bolgár külügyminiszter.

A november 6-ra kitűzött elnökválasztás kampánya közepette a három ellenzéki parlamenti párt - szocialisták, a török kisebbség pártja és a szociáldemokrata - követeli a kormány lemondását is. A szocialisták bejelentették, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek be, noha az nem jelent veszélyt a kormányra nézve.

Boriszov a múlt héten jelentette be, hogy országa Krisztalina Georgievát, az Európai Bizottság jelenlegi költségvetésért és humánerőforrásokért felelős alelnökét jelöli az ENSZ-főtitkári tisztségre, miután korábbi jelöltje, Irina Bokova nem kapott kellő támogatottságot BT-ben tartott nem hivatalos szavazásokon. Irina Bokova, az UNESCO bolgár főigazgatója ennek ellemére továbbra is jelölt maradt.

"Nem logikus kizárólag az én lemondásomat követelni, hanem az összes kormányfőét, aki jelöltet állított, kivéve a portugált" - jelentette ki Boriszov.