Az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szigorú szankciókkal sújtotta Észak-Koreát
A szankció nyomán Phenjan évi 1 milliárd dollárnak megfelelő összegű forrásoktól eshet el.
Az új intézkedéscsomag tiltja a szén, a vasérc, a vas, az ólomérc, az ólom, a hal és a tenger gyümölcseinek kivitelét. Ha betartják, Észak-Korea exportbevételei legalább egyharmaddal csökkenhetnek - mutatott rá Matthew Rycroft brit ENSZ-nagykövet. Amerikai kollégája, Nikki Haley szerint Phenjant érzékenyen fogja érinteni a veszteség.
A fenti lépéseken kívül utazási tilalommal és vagyonuk befagyasztásával sújtottak kilenc, a bankszektorban és a hadiiparban tevékenykedő észak-koreai magánszemélyt, illetve zárolták négy észak-koreai vállalat - köztük két bank és egy biztosító - vagyonát. Az érintett pénzintézetek egyike az Észak-koreai Külkereskedelmi Bank, amely a devizában zajló pénzügyi műveletek végrehajtásáért felelős.
A határozat egyúttal megtiltotta a külföldi és az észak-koreai cégeknek, hogy közös vállalatokat hozzanak létre, illetve elrendelte a már létező társaságokba való befektetések leállítását.
A 2371-es határozat 2006 óta a nyolcadik a maga nemében. A Biztonsági Tanács legutóbb júniusban fokozta a nyomást Észak-Koreán, de Phenjant eddig nem sikerült megfékezni. Donald Trump amerikai elnök januári beiktatása óta ezek az első BT-szankciók, amelyeket amerikai kezdeményezésre léptettek életbe Észak-Koreával szemben.
A tízoldalas határozat egyúttal elítélte a phenjani rezsim legújabb rakétakísérleteit. Észak-Korea július 4-én kilőtte első interkontinentális ballisztikus rakétáját, amelyet július 28-án egy második követett. Szakértők számításai szerint a Hvaszong-14-es típusú rakéta hatósugara 10 ezer kilométer, és Észak-Korea akár Los Angelest, Denvert vagy Chicagót is elérheti vele.
A határozat egyhangú megszavazása és a kínai vétó hiánya azt mutatja, hogy jelentősen változott a határozott nyomásgyakorlástól eddig ódzkodó Peking hozzáállása a phenjani rezsimhez.
