Az energiaárak mérsékléséről tárgyalnak Brüsszelben
BRÜSSZEL. Kiszivárgott dokumentumok szerint az Unió komolyan veszi a magas energiaárak miatt kialakult szociális feszültséget a szegényebb államokban.
Az energiaárak mérséklése lesz az Európai Unió szerdai csúcstalálkozójának egyik fő témája. A tagállamok és a fő uniós intézmények is úgy látják, hogy a jelenlegi magas energiaköltségek nemcsak a lakosság egy részének jelentenek elviselhetetlen terhet, de rontják az európai gazdaság versenyképességét is.
A politikai és gazdasági szempontok egyaránt azt diktálják, hogy az uniós tagállamok felülvizsgálják a közösség teljes energiapolitikáját. Az Európai Tanács szerdán kezdődő ülése előtt kiszivárgott dokumentumok arra utalnak, hogy Brüsszelben komolyan veszik a magas energiaárak miatt kialakult szociális feszültséget az Unió keleti, szegényebb államaiban. Bulgáriában például nemrég az elviselhetetlenül magas áramszámlák vezettek a Boriszov-kormány bukásához. A hosszú tél azonban még a gazdagabb országokban is okozott gondokat.
A lakosságot terhelő magas költségek mellett a másik súlyos probléma, hogy a drága energia rontja az európai vállalatok globális versenyképességét. A megújuló energiákra tervezett áttérés ugyan óvja a környezetet, de az ehhez szükséges beruházások drágák, és a válság miatt most sem a cégeknek, sem a kormányoknak nincs pénze. Sok szakértő ezért az Egyesült Államokban kibontakozott palagáz, vagy szakszerűbben márgagáz-forradalom követésére buzdítja az Uniót, mert az új energiahordozó kiaknázása Amerikában az árak eséséhez vezetett.
A környezeti kockázatot jelentő márgagáz-kitermelést viszont egy sor tagállamban ma még tiltják. A július elsejétől immár 28 tagúra bővülő Uniót jelenleg az a veszély fenyegeti, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerül a világ energiapiacán, ha nem oldja meg a belső ellentéteket.
A politikai és gazdasági szempontok egyaránt azt diktálják, hogy az uniós tagállamok felülvizsgálják a közösség teljes energiapolitikáját. Az Európai Tanács szerdán kezdődő ülése előtt kiszivárgott dokumentumok arra utalnak, hogy Brüsszelben komolyan veszik a magas energiaárak miatt kialakult szociális feszültséget az Unió keleti, szegényebb államaiban. Bulgáriában például nemrég az elviselhetetlenül magas áramszámlák vezettek a Boriszov-kormány bukásához. A hosszú tél azonban még a gazdagabb országokban is okozott gondokat.
A lakosságot terhelő magas költségek mellett a másik súlyos probléma, hogy a drága energia rontja az európai vállalatok globális versenyképességét. A megújuló energiákra tervezett áttérés ugyan óvja a környezetet, de az ehhez szükséges beruházások drágák, és a válság miatt most sem a cégeknek, sem a kormányoknak nincs pénze. Sok szakértő ezért az Egyesült Államokban kibontakozott palagáz, vagy szakszerűbben márgagáz-forradalom követésére buzdítja az Uniót, mert az új energiahordozó kiaknázása Amerikában az árak eséséhez vezetett.
A környezeti kockázatot jelentő márgagáz-kitermelést viszont egy sor tagállamban ma még tiltják. A július elsejétől immár 28 tagúra bővülő Uniót jelenleg az a veszély fenyegeti, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerül a világ energiapiacán, ha nem oldja meg a belső ellentéteket.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
