Az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította a norvég tömeggyilkos Breivik panaszát
Elutasította Anders Behring Breivik panaszát csütörtökön az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), kimondva, hogy a 77-szeres norvég tömeggyilkos börtönkörülményei nem minősülnek embertelen vagy megalázó bánásmódnak.
Anders Behring Breivik, aki azóta Fjotolf Hansenre változtatta a nevét, 2011 júliusában előbb Oslóban felrobbantott egy autóba rejtett pokolgépet, megölve nyolc embert, majd áthajózott Utoya szigetére, ahol hatvankilenc embert - zömmel tizenéveseket - agyonlőtt egy ifjúsági táborban. A férfi mindezért a Norvégiában kiszabható legszigorúbb büntetést kapta: 21 év börtönre ítélték. Ez ugyanakkor meghosszabbítható, ha úgy ítélik meg, hogy szabadlábra helyezése veszélyes lehet a társadalomra.
A norvég legfelsőbb bíróság tavaly elutasította Breivik panaszát, a férfi ezután fordult az EJEB-hez, mondván, hogy fogvatartási körülményei miatt sérültek az emberi jogai, mivel magánzárkában őrzik, és "állatias bánásmódban" van része. Ennek érzékeltetésére egyebek közt azt hozta fel, hogy gyakran hideg a kávéja.
A főügyész a norvégiai tárgyaláson rámutatott, hogy a felperes börtönkörülményei jobbak, mint sok más rabé: három cellát használhat, futópadot, szobabiciklit, tévét, számítógépes játékokat kapott, újságokat, magazinokat, könyveket olvashat.
Az EJEB-hez az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva lehet fordulni, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, s nem járt eredménnyel. A testület határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára.
