Az Egyesült Királyság nem marad az EU egységes belső piacának tagja

A referendum után Nagy-Britannia nem elzárkózni szeretne a világtól, hanem példát akar mutatni a többi uniós országnak: így is lehet ezt csinálni - mondta Theresa May brit miniszterelnök keddi beszédében, melyben a Brexit okait, folyamatát és lehetséges következményeit részletezte.

Milyen ország szeretnénk lenni? – tette fel a kérdést Nagy-Britannia kiválásáról mondott keddi beszédében Theresa May brit miniszterelnök. A válasz egyszerű – mondta. “Erősebb, igazságosabb, egységesebb és kitekintőbb országgá akarunk válni.” May egy, az uniós országokkal avló pozitív szövetség kialakításáról beszélt, hiszen véleménye szerint a Brexit tanulsága a következő: a problémákat nem erőbevetéssel, hanem elfogadással érdemes kezelni.

A világ másik részére is kíváncsiak

Kiemelte: az Európai Unió elhagyásával nem az uniós értékeket utasították el, nem akartak kárt okozni az EU-nak vagy a szövetség országainak. A végső cél a globális nemzetté válás, ahol az ország erős, magabiztos és a széthúzás helyett összetart. Nagy-Britannia a kilépés után is egy toleráns, a kiemelkedő nemzetközi tehetségeket is vonzó, az európai országokkal jó barátságot ápoló ország marad , aki a világ másik felére is nyitott – ígérte.

“Ezt a változást az erős gazdaság segítésére fogjuk használni – példát akarunk mutatni az uniós országoknak: így is lehet csinálni” – hangsúlyozta. Nagy-Britannia a referendum után nem elzárkózni szeretne. “Európai ország vagyunk, viszont kíváncsiak vagyunk az egész világra, Indiára, Banglades, Pakisztánra és az Egyesült Államokra” – mondta.

“Nem maradunk az EU egységes belső piacának tagja”

May azonban azt is kijelentette, hogy London “a lehető legnagyobb mértékű hozzáférést” kívánja elérni az uniós belső piachoz a brit EU-tagság megszűnése után.

A kormányfő szerint a brit tagság megőrzése az egységes belső piacon azért nem lehetséges, mert az az EU-szabályok, köztük a szabad munkaerőmozgás uniós alapelveinek elfogadását jelentené, anélkül, hogy a brit kormánynak szavazati joga lenne e szabályozások alakításában. Emellett ha az Egyesült Királyság az EU egységes belső piacának tagja marad, akkor el kellene fogadnia az EU bíróságának jogi fennhatóságát is.

Theresa May szerint mindezek elfogadása azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság “egyáltalán nem is lépne ki” az EU-ból.

Az EU-nak nem érdeke Nagy-Britannia “megbüntetése”

A miniszterelnök szerint az Európai Uniónak sem állna érdekében, hogy “megbüntesse” Nagy-Britanniát a brit EU-tagság megszűnéséért – May alig burkoltan kereskedelmi megtorlást helyezett kilátásba ilyen “büntetés” esetére. A brit politikus kijelentette: tudja, hogy az EU-ban vannak olyan hangok, amelyek “büntető jellegű megállapodást” szorgalmaznak, abból a célból, hogy más országoknak “elmenjen a kedvük” a kilépéstől.

Theresa May szerint azonban az EU saját magát is büntetné, mivel az uniós exportőrök ebben az esetben új vámkorlátokkal találnák szembe magukat, amikor “a világ egyik legnagyobb gazdaságának” szeretnék eladni termékeiket, veszélybe kerülnének az uniós vállalatok által a brit gazdaságban eszközölt több mint 500 milliárd font értékű befektetések, és az EU-vállalatok elveszítenék hozzáférésüket a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjához.

Az EU-bevándorlás számszerű ellenőrzése szükséges 

A miniszterelnök szerint a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás megmutatta, hogy a választók az Európai Unió tagországaiból érkezők számának szabályozását kívánják, és a brit kormány ennek az igénynek eleget is tesz. London továbbra is szívesen látja az EU-ból érkező munkavállalókat, különösen a magasan képzett szakembereket. Hozzátette: azt szeretné, ha Nagy-Britannia a jövőben is “mágnesként vonzaná a külföldi tehetségeket, a világot formálni képes úttörőket és újítókat”.

Hangsúlyozta azonban, hogy a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson – amelyen a többség a kilépésre voksolt – a választók azt az egyértelmű üzenetet fogalmazták meg, hogy az EU-ból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók számának ellenőrzés alá vonását kívánják, és “mi ezt a kérést teljesíteni fogjuk”.

Theresa May nem közölt részleteket arról, hogy a brit EU-tagság megszűnése után érkezők számát London milyen eszközökkel szabályozza majd. Kijelentette azonban, hogy viszonossági alapon a brit kormány garantálni kívánja a már az Egyesült Királyságban tartózkodó EU-munkavállalók jogait.

Jelentősen drágult a font a dollárral szemben

A Brexitről tartott tavaly júniusi brit népszavazás óta a legnagyobb mértékben erősödött a font a dollárral szemben kedden kora délután. Ezt Teresa May brit miniszterelnöknek az a kijelentése váltotta ki, amely szerint a brit parlamenté lesz a végső döntés a brit kormány és az Európai Unió közötti kilépési tárgyalások eredményeként megszülető majdani megállapodásról.

A kormányfő kijelentésére a font napon belül több mint 2 százalékkal 1,2290 dollárig erősödött. A font drágulásában szerepet játszik az is, hogy a dollár globálisan is gyengül a Donald Trump elnökségével kapcsolatos aggodalmakra. Az euró 0,8 százalékkal, 87,36 pennyre gyengült a fonttal szemben.

A londoni tőzsde irányadó FTSE100 indexe nem reagált Teresa May beszédére, a vesztesége tovább nőtt, elsősorban a bányaipari vállalatok árfolyamesése miatt.

Merkel üdvözli May terveit

A német kormány kedden üdvözölte, hogy Theresa May brit miniszterelnök ismertette kormányának céljait a brit uniós tagság megszüntetéséről (Brexit) folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatban.

Már csaknem hét hónap eltelt az uniós tagságról tartott népszavazás óta, és még mindig várat magára a tagsági viszony megszüntetésére irányuló hivatalos kezdeményezés, “ezért üdvözöljük, hogy a brit miniszterelnök vázolta kormánya elképzeléseit a kilépésről, és végre némi világosságot teremtett a brit tervekkel kapcsolatban” – emelte ki közleményében Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.

Theresa May londoni beszédében “aláhúzta, hogy Nagy-Britannia pozitív és konstruktív partneri kapcsolatra, barátságra törekszik egy erős EU-val”, ami “jó” fejlemény, hiszen “mi is lehetőleg jó, szoros és bizalmas viszonyt szeretnénk, és konstruktív tárgyalásokat” – tette hozzá a német diplomácia vezetője. Azonban a német álláspont változatlan: a tárgyalások csak akkor kezdődnek meg, amikor Nagy-Britannia hivatalosan közli kilépési szándékát – hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier. Hozzáfűzte, hogy szerdán ülésezik először a német kormány úgynevezett Brexit-kabinetje – a brit uniós tagság megszüntetésének ügyében érintett minisztériumok vezetőinek informális testülete -, amely kialakítja a tárgyalásokon képviselendő német álláspontot.