Az arab világ forrongásának olvasatai
BUDAPEST. Egyesek szerint forradalom zajlik, mások szerint csak tüntetések történtek az utóbbi hetekben az arab világban – hangzott el egy budapesti konferencián.
BUDAPEST. Az arab világ hetek óta tartó forrongásának kétféle olvasata van, a patetikus értelmezés szerint arab ébredésről van szó, míg a pragmatikusabb megközelítés szerint alapvetően csak tüntetések történtek - mondta Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) rendezett szerdai konferencián, megjegyezve, ő inkább az utóbbi felé hajlik.
Az egyidejű és egymásra ható megmozdulásoknak belső és külső kiváltó okai is voltak - mutatott rá a BCE Nemzetközi Tanulmányok Intézetének vezetője a Forradalmi hullám az arab világban című tanácskozáson.
A belső okok között vannak társadalmi jellegűek (kiáltó egyenlőtlenségek, munkanélküliség, lakáshiány, az áremelkedések és a kilátástalanság; a lakosság nagy része a létminimum szintje alatt él, a modernizációs válság a régió egészét sújtja), és politikaiak (autokratikus rendszerek, demokrácia hiánya, kiterjedt korrupció és a szabadság iránti igény). Külön kiemelte a mozgalmak azon egyedi jellemzőjét, hogy mindenhol döntő szerepet játszik a fiatalság, a népesség 60 százaléka 30 év alatti. Az egyik legfontosabb külső oknak az Egyesült Államok - szerinte - "totálisan elhibázott" Közel-Kelet-politikáját nevezte; Washington szavakban a demokrácia terjesztése mellett állt ki, a valóságban azonban autokratikus rendszereket támogatott.
Az egyetemi professzor arra is rámutatott, hogy az arab változásoknak nincsenek tekintélyes vezetőik és nem látni a tüntetések mögött markáns forradalmi ideológiát. Elmondta, hogy a tüntetéseknek nincs iszlamista jellege, és nem érzékelhető Amerika- és Izrael-ellenesség sem. Fontos közös sajátosság a spontaneitás, valamint, hogy tisztázatlanok az elérendő célok, nem tudni, hogy csak vezető-, illetve kormány- vagy rendszerváltásról van szó.
A BCE Nemzetközi Tanulmányok Intézetének vezetője az arab világban végbemenő változások egyik legfőbb következményének az arab öntudat, a pánarabizmus erősödését nevezte. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem osztja azokat a véleményeket, hogy a megmozdulások nyomán tág tere nyílik az iszlamizmusnak, szerinte éppen az az egyik fő tanulság, hogy bebizonyosodik, annak létezik alternatívája.
Rostoványi Zsolt szerint a Nyugat továbbra is a térség stabilitásának vagy demokratizálódásának dilemmája között őrlődik, ez a "baráti diktátorok" vagy az esetleg kiszámíthatatlan demokratikus rezsimek támogatását jelenti.
Forrás
MTI
