Ausztria: Megállapodás a szlovén kisebbség nyelvi jogairól

- Nem vagyunk teljesen elégedettek a megállapodással, de az segíti majd az ausztriai szlovén kisebbség helyzetének javulását - szögezte le Bostjan Zeks, a külföldön élő szlovének ügyeivel megbízott miniszter. - Az egyezség emellett megnyitja az utat más, a kisebbséggel kapcsolatos problémák rendezéséhez, s az 1955-ös államszerződésben Ausztria által vállalt, még napirenden lévő kötelezettségek teljesítéséhez - tette hozzá.

A keddi megállapodás értelmében 165 dél-karintiai településen kell német-szlovén kétnyelvű helységnévtáblákat használni, ez a jelenlegi szám mintegy kétszerese. Egyezség született arról is, hogy mely településeken kell a kisebbségi nyelvet is hivatalos nyelvként használni.

A tartományi és a szövetségi kormány, valamint a szlovén kisebbségi szervezetek kompromisszuma az elmúlt évtizedek sikertelen rendezési kísérletei után tehet pontot a vita végére. Az ausztriai szlovén és a horvát kisebbségnek már az 1955-ös, az Ausztria szuverenitását visszaadó államszerződés különleges jogokat biztosított. Köztük szerepelt a kétnyelvű földrajzi megnevezések használatának joga, ennek részletes szabályozását azonban azóta sem sikerült megnyugtatóan rendezni. Ez a helyzet rontotta Ausztria és Szlovénia kapcsolatait.

Karintia lakosságának mintegy 3 százaléka, összesen nagyjából 15 ezer ember tartozik a szlovén kisebbséghez.