Auschwitzi évforduló - Hollande: Franciaország a zsidók hazája
PÁRIZS. "Franciaország az önök hazája" - mondta Francois Hollande francia államfő országa zsidóságának kedden az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából a párizsi Soá Emlékalapítványban rendezett megemlékezésen.
A mintegy száz holokauszttúlélő, valamint a kormány és az ellenzék több tagja előtt elmondott beszédében az elnök "évek óta elviselhetetlen realitásnak" nevezte, hogy az antiszemita cselekmények száma emelkedik Franciaországban. Elismerte, hogy az antiszemitizmus "csapása" miatt a franciaországi zsidók egy része elvándorláson gondolkodik.
"Önöknek, zsidó vallású franciáknak itt a helyük. Franciaország az önök hazája" - fogalmazott Hollande. Az elnök ígéretet tett arra, hogy a kormány februárban átfogó javaslatot terjeszt elő a rasszizmust és antiszemitizmust büntető intézkedések megerősítésére. Azt is jelezte, hogy a január eleji párizsi terrortámadásokat követően - amelynek során egy zsidó élelmiszerboltban egy terrorista négy zsidó túszát megölte - a kormány megerősítette a zsinagógák, a zsidó üzletek, iskolák, kulturális intézmények védelmét.
Európában Franciaországban él a legjelentősebb, a világon pedig Izrael és az Egyesült Államok után a harmadik legnagyobb zsidó közösség, számukat 5-600 ezerre becsülik. Az elnök hangsúlyozta, hogy Franciaország soha nem fogja elfelejteni a holokauszt áldozatait. Megemlékezett arról a 75 ezer zsidóról, akiket Franciaországból hurcoltak el a második világháborúban a náci Németországgal kollaboráló Vichy-kormány utasítására.
Az államfő annak a fontosságára is felhívta a figyelmet, hogy a holokauszt történetét "mindenhol lehessen tanítani, mindenféle megszorítások nélkül". Hollande arra utalt, hogy egyes elővárosi iskolákból érkeztek olyan bejelentések, miszerint a tanárok ellenállásba ütköznek a tanulók részéről, amikor a zsidó népirtásról akarnak beszélni.
A párizsi megemlékezésre három héttel az után került sor, hogy három dzsihadista véres merényleteket hajtott vére a fővárosban, amelyek során 17-en vesztették életüket.
A Franciaországi Zsidó Szervezetek Reprezentatív Tanácsa (CRIF) kedden hozta nyilvánosságra azt az összesítést, amely szerint 2014-ben duplájára nőtt Franciaországban az antiszemita cselekmények száma az előző évhez képest, s ezen belül a fizikai erőszak 130 százalékkal növekedett egy év alatt. A franciaországi zsidók legjelentősebb politikai szervezete a belügyminisztérium adatait ismertette. Eszerint tavaly 851 antiszemita cselekmény történt a 2013-as 431-gyel szemben. A közlemény szerint a Franciaországban elkövetett rasszista bűncselekmények 51 százaléka antiszemita jellegű, miközben a zsidók alig egy százalékát jelentik a francia lakosságnak.
Francois Hollande délután részt vesz az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulójának központi nemzetközi megemlékezésén Lengyelországban, ahol a láger hírhedt, Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz) feliratú kapujánál 42 állam képviselői hajtanak fejet az áldozatok emléke előtt.
Gauck: Auschwitz nélkül nincs német önazonosság
Joachim Gauck beszédében hangsúlyozta, hogy Auschwitz, a holokauszt, a náci rémtettek Németország történelméhez tartoznak, és ezzel mindenkinek szembe kell néznie, aki Németországban él, és tanulnia kell belőle.
A "holokauszt mint emberiesség elleni bűncselekmény - ez a megközelítés érvényes a bevándorlók számára is, akik nem vagy még nem érzik magukat németnek" - mondta a szövetségi elnök. Ez nem mindig könnyű, nem mindig természetes, hiszen vannak, akik olyan országból érkeznek, ahol bevett az antiszemitizmus és az Izrael elleni gyűlölet - tette hozzá Joachim Gauck.
Amikor ezek a hatások megmutatkoznak és befolyásolják az aktuális események, folyamatok értelmezését, "rendületlenül törekednünk kell a történelmi igazság átadására és társadalmunk értékeinek elfogadtatására" - hangoztatta a német államfő. Hozzátette, hogy a holokauszt emlékének megőrzésére vonatkozó erkölcsi kötelesség a jövőre irányuló feladatot is jelent, mert "csak ott fejlődhet ki az a közösség, amelyben mindannyian élni szeretnénk, ahol az emberek tisztelik a másik méltóságát és szolidaritást vállalnak egymással".
Mindazoknak, akik "Németországot a hazájuknak tartják, közös felelőssége, hogy milyen úton halad az országunk" - mondta Joachim Gauck. Egy bevándorlótól kapott levélből idézve hozzátette: "nincsenek német őseim, de lesznek német leszármazottaim, akik engem vonnak majd felelősségre, ha igazságtalanság és embertelenség történik a mi földünkön".
A holokauszt feldolgozásáról szólva rámutatott, hogy az egykori Nyugat-Németország társadalma nagyon nehezen és lassan birkózott meg a múlttal, az egykori NDK-ban pedig teljes mértékben elmaradt "a kritikus önvizsgálat". Nyugat-Németország és az újraegyesített Németország azonban idővel "történelmi elbeszélésének központi elemévé tette a szembenézést a múlt bűneivel", ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy Németország "hiteles partner" lehessen az emberek és népek békén és egyenjogúságon alapuló együttélését célzó erőfeszítésekben, még a holokauszt sok áldozata, illetve leszármazottaik számára is - tette hozzá.
A náci múlt feldolgozásának köszönhető, hogy a kilencvenes években ismét gyarapodni kezdett a zsidó közösség, Simon Peresz volt izraeli államfő pedig a Bundestagban hazája és Németország egyedülálló barátságáról mondott beszédet. "A múlttal való szembenézés nélkül nem kaphattuk volna meg ezt az ajándékot" - mondta Joachim Gauck az emlékülésen, amelyen a parlamenti képviselők és a kormány tagjai mellett részt vett valamennyi német közjogi méltóság, a vendégek sorában pedig ott volt számos holokauszt-túlélő, köztük Fahidi Éva, akit 1944-ben Debrecenből hurcoltak Auschwitzba, ahol meggyilkolták 49 rokonát, köztük legközelebbi hozzátartozóit.
A koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója alkalmából Németország számos településén tartanak megemlékezéseket a holokausztról. Ugyanakkor egy felmérés szerint, amely az évfordulóra jelent meg, a németek 81 százaléka úgy véli, eljött az ideje annak, hogy az ország a múltban történt zsidóüldözés helyett a jelenkor problémáival foglalkozzon.
A Bertelsmann Alapítvány reprezentatív felmérésében megkérdezettek 58 százaléka szerint végleg le kell zárni a múltat, vagyis nem kell többet foglalkozni a holokauszttal, 66 százalék pedig egyetért azzal az állítással, hogy "idegesít, hogy még ma is a németek szemére vetik a zsidók ellen elkövetett bűncselekményeket".
A Németországi Zsidók Központi Tanácsa (ZdJ) szerint az iskolai nevelésben az eddiginél jobban kell fejleszteni a holokauszt emlékezetének kultúráját, az ismeretek átadása mellett törekedni kell a német történelem legsötétebb fejezete iránti érzelmi viszonyulás kialakítására is. Ezért érdemes volna bevezetni, hogy a kilencedik évfolyamtól minden osztálynak legalább egyszer kötelező ellátogatni valamelyik egykori koncentrációs táborba - javasolja a zsidó közösségeket összefogó szervezet.
Izraeli nagykövet: össze kell fogni az antiszemitizmus ellen
Azoknak, akik tiszteletben tartják az alapvető erkölcsi értékeket és az emberi szabadságot, össze kell fogniuk, hogy legyőzzék az antiszemitizmust - fogalmazott Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából írt üzenetében.
A diplomata közleményében - amelyet a nagykövetség kedden juttatott el az MTI-hez - emlékeztetett: egy évtizeddel ezelőtt, 2005-ben az ENSZ közgyűlése január 27-ét nemzetközi emléknappá nyilvánította, amelyen a náci korszak áldozatai előtt tisztelegnek. Azért választották január 27-ét, mert 1945-ben ezen a napon szabadították fel a legnagyobb náci haláltábort, Auschwitz-Birkenaut. Az ENSZ-határozat elutasítja a holokauszt tagadását, elítéli a diszkriminációt és a vallási vagy etnikai alapú erőszakot - mutatott rá.
Ilan Mor kiemelte: az emléknapon visszatekintünk, emlékezünk a holokauszt áldozataira és elgondolkodunk azon, hogy mi történne, ha a rasszizmus és a gyűlölet ellenőrizetlen lenne. Ez az a nap, amikor látjuk, hogy a múlt tanulságai milyen szerepet játszanak napjainkban - tette hozzá. A nagykövet hangsúlyozta: az ENSZ valamennyi tagállamának kötelessége, hogy tisztelegjen a holokauszt áldozatai előtt és úgy fejlessze oktatási programjait, hogy a jövőben megelőzze a népirtást.
Az elmúlt években láthatóan és mérhetően emelkedett az antiszemitizmus mértéke világszerte, és csökkent a zsidó közösségek fizikai biztonsága - közölte. Úgy látja, megnövekedett antiszemita feszültség jellemezte az elmúlt hónapokat, főként Európában.
Ilan Mor arra is kitért, hogy holokauszttagadás és revizionizmus nemcsak Iránban és a muszlim világban fordulhat elő, látható Európában, Latin-Amerikában és a világon mindenhol, különösen az interneten és a közösségi médiában. Világossá kellene tenni, hogy a holokauszttagadás és revizionizmus az antiszemitizmus egy formája és gyűlölet-bűncselekmény - írta.
A diplomata szerint az antiszemitizmus elleni küzdelem nemcsak "zsidó ügy", hanem globális kihívás, amely valamennyi nemzetet érint, és amellyel a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie. Azoknak, akik tiszteletben tartják az alapvető erkölcsi értékeket és az emberi szabadságot, össze kell fogniuk, hogy legyőzzék ezt a jelenséget - vélekedett a nagykövet.
"Önöknek, zsidó vallású franciáknak itt a helyük. Franciaország az önök hazája" - fogalmazott Hollande. Az elnök ígéretet tett arra, hogy a kormány februárban átfogó javaslatot terjeszt elő a rasszizmust és antiszemitizmust büntető intézkedések megerősítésére. Azt is jelezte, hogy a január eleji párizsi terrortámadásokat követően - amelynek során egy zsidó élelmiszerboltban egy terrorista négy zsidó túszát megölte - a kormány megerősítette a zsinagógák, a zsidó üzletek, iskolák, kulturális intézmények védelmét.
Európában Franciaországban él a legjelentősebb, a világon pedig Izrael és az Egyesült Államok után a harmadik legnagyobb zsidó közösség, számukat 5-600 ezerre becsülik. Az elnök hangsúlyozta, hogy Franciaország soha nem fogja elfelejteni a holokauszt áldozatait. Megemlékezett arról a 75 ezer zsidóról, akiket Franciaországból hurcoltak el a második világháborúban a náci Németországgal kollaboráló Vichy-kormány utasítására.
Az államfő annak a fontosságára is felhívta a figyelmet, hogy a holokauszt történetét "mindenhol lehessen tanítani, mindenféle megszorítások nélkül". Hollande arra utalt, hogy egyes elővárosi iskolákból érkeztek olyan bejelentések, miszerint a tanárok ellenállásba ütköznek a tanulók részéről, amikor a zsidó népirtásról akarnak beszélni.
A párizsi megemlékezésre három héttel az után került sor, hogy három dzsihadista véres merényleteket hajtott vére a fővárosban, amelyek során 17-en vesztették életüket.
A Franciaországi Zsidó Szervezetek Reprezentatív Tanácsa (CRIF) kedden hozta nyilvánosságra azt az összesítést, amely szerint 2014-ben duplájára nőtt Franciaországban az antiszemita cselekmények száma az előző évhez képest, s ezen belül a fizikai erőszak 130 százalékkal növekedett egy év alatt. A franciaországi zsidók legjelentősebb politikai szervezete a belügyminisztérium adatait ismertette. Eszerint tavaly 851 antiszemita cselekmény történt a 2013-as 431-gyel szemben. A közlemény szerint a Franciaországban elkövetett rasszista bűncselekmények 51 százaléka antiszemita jellegű, miközben a zsidók alig egy százalékát jelentik a francia lakosságnak.
Francois Hollande délután részt vesz az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulójának központi nemzetközi megemlékezésén Lengyelországban, ahol a láger hírhedt, Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz) feliratú kapujánál 42 állam képviselői hajtanak fejet az áldozatok emléke előtt.
Gauck: Auschwitz nélkül nincs német önazonosság
Joachim Gauck beszédében hangsúlyozta, hogy Auschwitz, a holokauszt, a náci rémtettek Németország történelméhez tartoznak, és ezzel mindenkinek szembe kell néznie, aki Németországban él, és tanulnia kell belőle.
A "holokauszt mint emberiesség elleni bűncselekmény - ez a megközelítés érvényes a bevándorlók számára is, akik nem vagy még nem érzik magukat németnek" - mondta a szövetségi elnök. Ez nem mindig könnyű, nem mindig természetes, hiszen vannak, akik olyan országból érkeznek, ahol bevett az antiszemitizmus és az Izrael elleni gyűlölet - tette hozzá Joachim Gauck.
Amikor ezek a hatások megmutatkoznak és befolyásolják az aktuális események, folyamatok értelmezését, "rendületlenül törekednünk kell a történelmi igazság átadására és társadalmunk értékeinek elfogadtatására" - hangoztatta a német államfő. Hozzátette, hogy a holokauszt emlékének megőrzésére vonatkozó erkölcsi kötelesség a jövőre irányuló feladatot is jelent, mert "csak ott fejlődhet ki az a közösség, amelyben mindannyian élni szeretnénk, ahol az emberek tisztelik a másik méltóságát és szolidaritást vállalnak egymással".
Mindazoknak, akik "Németországot a hazájuknak tartják, közös felelőssége, hogy milyen úton halad az országunk" - mondta Joachim Gauck. Egy bevándorlótól kapott levélből idézve hozzátette: "nincsenek német őseim, de lesznek német leszármazottaim, akik engem vonnak majd felelősségre, ha igazságtalanság és embertelenség történik a mi földünkön".
A holokauszt feldolgozásáról szólva rámutatott, hogy az egykori Nyugat-Németország társadalma nagyon nehezen és lassan birkózott meg a múlttal, az egykori NDK-ban pedig teljes mértékben elmaradt "a kritikus önvizsgálat". Nyugat-Németország és az újraegyesített Németország azonban idővel "történelmi elbeszélésének központi elemévé tette a szembenézést a múlt bűneivel", ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy Németország "hiteles partner" lehessen az emberek és népek békén és egyenjogúságon alapuló együttélését célzó erőfeszítésekben, még a holokauszt sok áldozata, illetve leszármazottaik számára is - tette hozzá.
A náci múlt feldolgozásának köszönhető, hogy a kilencvenes években ismét gyarapodni kezdett a zsidó közösség, Simon Peresz volt izraeli államfő pedig a Bundestagban hazája és Németország egyedülálló barátságáról mondott beszédet. "A múlttal való szembenézés nélkül nem kaphattuk volna meg ezt az ajándékot" - mondta Joachim Gauck az emlékülésen, amelyen a parlamenti képviselők és a kormány tagjai mellett részt vett valamennyi német közjogi méltóság, a vendégek sorában pedig ott volt számos holokauszt-túlélő, köztük Fahidi Éva, akit 1944-ben Debrecenből hurcoltak Auschwitzba, ahol meggyilkolták 49 rokonát, köztük legközelebbi hozzátartozóit.
A koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója alkalmából Németország számos településén tartanak megemlékezéseket a holokausztról. Ugyanakkor egy felmérés szerint, amely az évfordulóra jelent meg, a németek 81 százaléka úgy véli, eljött az ideje annak, hogy az ország a múltban történt zsidóüldözés helyett a jelenkor problémáival foglalkozzon.
A Bertelsmann Alapítvány reprezentatív felmérésében megkérdezettek 58 százaléka szerint végleg le kell zárni a múltat, vagyis nem kell többet foglalkozni a holokauszttal, 66 százalék pedig egyetért azzal az állítással, hogy "idegesít, hogy még ma is a németek szemére vetik a zsidók ellen elkövetett bűncselekményeket".
A Németországi Zsidók Központi Tanácsa (ZdJ) szerint az iskolai nevelésben az eddiginél jobban kell fejleszteni a holokauszt emlékezetének kultúráját, az ismeretek átadása mellett törekedni kell a német történelem legsötétebb fejezete iránti érzelmi viszonyulás kialakítására is. Ezért érdemes volna bevezetni, hogy a kilencedik évfolyamtól minden osztálynak legalább egyszer kötelező ellátogatni valamelyik egykori koncentrációs táborba - javasolja a zsidó közösségeket összefogó szervezet.
Izraeli nagykövet: össze kell fogni az antiszemitizmus ellen
Azoknak, akik tiszteletben tartják az alapvető erkölcsi értékeket és az emberi szabadságot, össze kell fogniuk, hogy legyőzzék az antiszemitizmust - fogalmazott Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából írt üzenetében.
A diplomata közleményében - amelyet a nagykövetség kedden juttatott el az MTI-hez - emlékeztetett: egy évtizeddel ezelőtt, 2005-ben az ENSZ közgyűlése január 27-ét nemzetközi emléknappá nyilvánította, amelyen a náci korszak áldozatai előtt tisztelegnek. Azért választották január 27-ét, mert 1945-ben ezen a napon szabadították fel a legnagyobb náci haláltábort, Auschwitz-Birkenaut. Az ENSZ-határozat elutasítja a holokauszt tagadását, elítéli a diszkriminációt és a vallási vagy etnikai alapú erőszakot - mutatott rá.
Ilan Mor kiemelte: az emléknapon visszatekintünk, emlékezünk a holokauszt áldozataira és elgondolkodunk azon, hogy mi történne, ha a rasszizmus és a gyűlölet ellenőrizetlen lenne. Ez az a nap, amikor látjuk, hogy a múlt tanulságai milyen szerepet játszanak napjainkban - tette hozzá. A nagykövet hangsúlyozta: az ENSZ valamennyi tagállamának kötelessége, hogy tisztelegjen a holokauszt áldozatai előtt és úgy fejlessze oktatási programjait, hogy a jövőben megelőzze a népirtást.
Az elmúlt években láthatóan és mérhetően emelkedett az antiszemitizmus mértéke világszerte, és csökkent a zsidó közösségek fizikai biztonsága - közölte. Úgy látja, megnövekedett antiszemita feszültség jellemezte az elmúlt hónapokat, főként Európában.
Ilan Mor arra is kitért, hogy holokauszttagadás és revizionizmus nemcsak Iránban és a muszlim világban fordulhat elő, látható Európában, Latin-Amerikában és a világon mindenhol, különösen az interneten és a közösségi médiában. Világossá kellene tenni, hogy a holokauszttagadás és revizionizmus az antiszemitizmus egy formája és gyűlölet-bűncselekmény - írta.
A diplomata szerint az antiszemitizmus elleni küzdelem nemcsak "zsidó ügy", hanem globális kihívás, amely valamennyi nemzetet érint, és amellyel a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie. Azoknak, akik tiszteletben tartják az alapvető erkölcsi értékeket és az emberi szabadságot, össze kell fogniuk, hogy legyőzzék ezt a jelenséget - vélekedett a nagykövet.
frissítve 15:22
Forrás
MTI
