Átadták Magyarország új nagykövetségi épületét Pozsonyban

A magyar diplomácia vezetője köszöntőjében rámutatott: a most átadott új épület végre méltó módon fejezi ki, hogy mit gondol Magyarország a Szlovákiával való kapcsolatáról, azt, hogy olyan barátként és fontos szövetségesként tekint rá, amelyhez "félmillió szállal" és "olyan sikertörténetekkel kötődik, mint a V4".   

Kifejtette: a visegrádi csoport gazdaságilag és politikailag egyaránt megmutatta erejét, hiszen a V4 ma az Európai Unió (EU) gazdasági hajtómotorja, politikai szempontból pedig egyértelművé tette, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni.   

Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország és Szlovákia között ma kiegyensúlyozott viszony van - ami nem volt mindig így - s ez lehetőséget biztosít arra, hogy nehéz kérdésekben is az előre lehessen lépni. Rámutatott: egy sor új határátkelő jött létre, épül az új komáromi Duna híd, a két ország közti kereskedelmi forgalom az évi 10 milliárd eurót közelíti, létrejött a két ország közti gázvezeték-összeköttetés, tervben van egy hasonló villanyáram hálózatnál is.  

Ivan Korèok: a kétoldalú kapcsolatok kiváló minőségűek

Az új nagykövetség ünnepélyes megnyitóján Ivan Korèok, szlovák külügyi államtitkár, ügyvezető miniszter beszédében ugyancsak a kétoldalú kapcsolatok kiváló minőségét hangsúlyozta, illetve arra mutatott rá, hogy a kapcsolatok kitűnő minősége ma minden területen érezhető.   

Az új, integrált - a nagykövetség mellett a magyar intézetnek, a konzulátusnak és a gazdasági képviseletnek is helyet adó - külképviseleti épület, két éves projekt eredményeként készült el, s a maga nemében Magyarország első ilyen nagykövetségi komplexuma. Az új nagykövetséget, reprezentatív helyen, Pozsony óvárosában az elnöki palotaként használt, Grassalkovich palota tőszomszédságában, egy átépített történelmi épületben rendezték be.

Szijjártó: Magyarország soha nem fogadott be és nem is fog befogadni illegális bevándorlókat

Magyarország nem lesz bevándorlóország, soha nem fogadott be és nem is fog befogadni illegális bevándorlókat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pozsonyban, azon a sajtótájékoztatón, amit Ivan Korèok, szlovák külügyi államtitkárral tartottak.

A magyar diplomácia vezetője ezzel Charles Michel belga kormányfő azon hétvégi kijelentésére reagált, amely szerint "ultimátumot adtak a szolidaritást elutasító" visegrádi országoknak, hogy amennyiben június végéig nem sikerül konszenzusra jutni az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsban, akkor nélkülük, minősített többségi szavazással fogják elfogadni a tervezett reformokat.   

Szijjártó Péter megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak nevezte Charles Michel kijelentését, amit mint leplezetlen kényszerítést, határozottan visszautasított. Leszögezte: Magyarország soha nem fogadott be és nem is fog befogadni illegális bevándorlókat, függetlenül attól, hogy milyen nyomás lesz ez irányban a határokon vagy Brüsszel részéről. Kifejtette: a belga miniszterelnök kijelentése azért is megdöbbentő, mert az az első alkalom, amikor Brüsszelben nyíltan arra készülnek, hogy egyes EU-s tagországok akaratának teljes figyelmen kívül hagyásával, erővel nyomják át a kötelező betelepítési kvóták ügyét.   

"Mi ezt, úgy, ahogy van elfogadhatatlannak tartjuk és visszautasítjuk" - hangsúlyozta Szijjártó Péter, hozzátéve: a visegrádi országok semmilyen kötelező betelepítési kvóta bevezetését nem támogatják. Megjegyezte: lehet, hogy Belgium miniszterelnökét nem zavarja, hogy számos nyugat-európai városban no-go zónák vannak, és az sem, hogy az elmúlt időszakban 27 jelentős terrortámadást követtek el Európában migrációs hátterű emberek, de a V4-eket ez zavarja, mert nem akarnak olyan kontinensen élni, ahol a terrorfenyegetettség napi rendszerességűvé válik.   

A külügyminiszter elmondta: a találkozón szó esett Közép-Európa energiabiztonságát érintő kérdésekről is. Ezzel összefüggésben tájékoztatta szlovák tárgyalópartnerét arról, hogy miután két magyar vállalat lekötötte a jövendőbeli román-magyar gázvezeték kapacitását - és ezzel hosszú távon lehetőség nyílt arra, hogy az amerikaiak által a Fekete-tengeren kitermelt földgázt Magyarországra importálják - a magyar kormány azt a döntést hozta, hogy megépítik a magyarországi gázelosztó központ és a magyar-szlovák interkonnektor közti hiányzó vezetéket. Kifejtette: a mintegy száz kilométer hosszúságú vezeték megépítésével létrejön az észak-déli irányú energiafolyosó, ami  széleskörű lehetőséget nyit a gáz beszerzési formáinak diverzifikálására és arra is, hogy a fekete-tengeri gáz Szlovákiába is eljusson.  

Szijjártó Péter szólt a kétoldalú magyar-szlovák kapcsolatokról is. Elmondta: tárgyalópartnerével egyetértettek abban, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok még soha nem voltak olyan jók és kiegyensúlyozottak mint most, amit az is mutat, hogy a visegrádi szövetség és a magyar-szlovák szövetség "jelesre vizsgázott" a nagyon komoly európai nyomásgyakorlás közepette is.   

Ivan Korèok nagyon intenzívnek minősítette a két ország együttműködését és kitűnőnek a kapcsolataikat, gazdasági és politikai téren egyaránt. Charles Michel belga kormányfő kijelentésével kapcsolatban azt mondta: nem szabad hagyni, hogy még egyszer előforduljon, hogy "átszavaznak a fejünk felett."   

Szijjártó Péter a nap hátralévő részében további kétoldalú egyeztetéseket tartott szlovák kormánypolitikusokkal és a Magyar Közösség Pártjának (MKP) vezető képviselőivel is.

A magyar kormány gazdaságfejlesztési programja több mint másfélezer őstermelőt és vállalkozót segít a Felvidéken

A magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának keretében több mint másfélezer mezőgazdasági őstermelő, illetve kis és középvállalkozás kap támogatást az idei évben a Felvidéken, összesen 5,4 milliárd forint értékben - jelentette be Szijjártó Péter Pozsonyban, miután egyeztetést folytatott az MKP vezetőivel.

A magyar diplomácia vezetője az egyeztetés után az MKP elnökével, Menyhárt Józseffel együtt tartott sajtótájékoztatóján a jó magyar-szlovák kapcsolatokból és a közös sikertörténetekből adódó lehetőségekről, illetve ezzel összefüggésében a felvidéki magyar közösség gazdasági megerősítését célzó támogatásokról beszélt. Elmondta: a szlovák kormánnyal történt megállapodás alapján megkezdődött a magyar kormány felvidéki gazdaságfejlesztési programjának megvalósítása, ennek keretében az idei évre 1521 pályázó nyert támogatást, összességében 5,4 milliárd forint értékben.   

"Ezek a számok önmagukért beszélnek" - szögezte le a külügyminiszter. Rámutatott: a programnak három haszonélvezője is van, a felvidéki magyarság, Magyarország és Szlovákia, mivel a program megerősíti a felvidéki magyarokat, ugyanakkor jót tesz a magyar-szlovák kapcsolatoknak és az ország gazdaságának is.   

Szijjártó Péter elmondta: vannak olyan, a felvidéki magyarságot érintő kérdések, amelyekben már sikerült előrelépni, ilyenek például a kétnyelvű vasúti feliratok, továbbá a kisiskolák és a nemzetiségi iskolák ügye, valamint a polgári peres eljárások nyelvhasználata, de vannak olyan kérdések is, amelyekkel kapcsolatban még nem. Utóbbiakra utalva rámutatott: idővel az érzékeny kérdések is napirendre kerülnek, mivel a két ország közös sikerei megteremtik ennek lehetőségét. Ehhez azonban fontos a jó időzítés, nehogy eredmények helyett csak lerombolják az eddigi sikereket - tette hozzá.   

Menyhárt József, az MKP elnöke a sajtótájékoztatón a felvidéki magyar közösség tavalyi sikereiről, illetve idei terveiről beszélt. A sikerek kapcsán utalt a magyar kormány óvodaprogramjára és a gazdaságfejlesztő programra is.