Asselborn: néhány uniós tagállam terhelhetőségének határához ért
Asselborn az uniós belügyminiszterek általa elnökölt rendkívüli tanácskozását követően úgy nyilatkozott: az EU külső határán felállítandó regisztrációs pontoknak (hot spotoknak) a lehető leghamarabb és megnövelt kapacitással kell működniük, ez lehet az egyik megoldása a migrációs hullámnak.
Mivel Olaszországban és Görögországban a regisztrációs pontokon nem tudnak minden menedékkérő ügyében eljárni, a tanácskozáson részt vevő miniszterek további ilyen állomások felállításának ötletét vetették fel. A migránsútvonalak mentén - különös tekintettel a balkáni országokra - a menedékkérők számára információs és regisztrációs "támogató központokat" (Processing Centers) hoznának létre - tájékoztatott a luxemburgi miniszter.
A koncepció még kidolgozásra vár, de az azt felvázoló miniszterek azt várják az újonnan létrehozandó központoktól, hogy megállítsák az egyre súlyosbodó menekült-beáramlást, valamint hogy segítsenek azonosítani a papírok nélkül érkezőket, hiszen "tudnunk kell, ki kopogtat az ajtónkon" - hangsúlyozta a miniszter.
Az unió területén belül létrehozandó központok szerepe elsősorban abban állna, hogy megszervezze a menekültek tagországok közötti elosztását. "Európába sem a bejutás, sem a letelepedés nem választás kérdése" - húzta alá a miniszter. Asselborn hozzátette: vannak olyanok, akik megtagadják a hatóságokkal való együttműködést, holott Európában mindenkire és mindenhol ugyanazok a szabályok és kötelességek vonatkoznak. Ennek érdekében információs kampányt kíván indítani az EU a migránsok számára, melynek keretében jogaikról és kötelességeikről tájékoztatják őket.
Jean Asselborn azt is közölte, hogy a Tanács decemberben megbeszélést tervez a Schengeni Övezet jövőjéről és néhány tagország Európán belüli határainak ideiglenes visszaállításáról.
Ditrisz Avramopulosz, az unió migrációügyi biztosa a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a görög és az olasz regisztrációs pontok működnek, és igaz, hogy újabb állomások állnak munkába november végéig, de ideje elkezdeni a menekültek tagállamok közötti elosztását.
Az EU külső határainak védelme közös feladat, ezért az év végéig az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex megerősíti jelenlétét a görög partoknál, ahol Törökország felől jelenleg naponta tízezrével érkeznek menekültek az unió területére - mondta a biztos, kiemelve, hogy a tagországok egyedül nem fogják tudni megoldani a válságot, csak összehangolt, közös politika mentén, szolidáris alapon.
Dijsselbloem: egyes országok esetében rendkívüli eseményként kell kezelni a válságot
A migrációs válság egyes országok számára olyan terhet jelent, hogy azt költségvetési szempontból rendkívüli körülménynek kell tekinteni, így lehet helye az uniós szabályok rugalmas értelmezésének - válaszolta hétfőn újságírói kérdésre az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozását követően Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke.
"Nem általánosítva, nem minden ország számára, és nyilvánvalóan nem örökre", de ezt egyes országoknál figyelembe kell venni - közölte Dijsselbloem, külön kiemelve, hogy az eurócsoport nem foglalkozott a kérdéssel, így nincs egységes álláspontja, ez csak ő személyes magánvéleménye. A holland pénzügyminiszter tudatta, hogy az Európai Bizottság feladata annak eldöntése, hogy melyik tagállam esetében milyen mértékben lehet rugalmasan értelmezni az uniós költségvetési szabályokat.
Pierre Moscovici, a bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja tudatta: minden tagállamot külön-külön megvizsgálnak majd ebből a szempontból, s a pontos számok alapján fognak dönteni.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a pénzügyminiszterek októberi tanácskozásán arról beszélt, hogy a migrációs válsággal kapcsolatos kiadások egyszeri, rendkívüli tételnek számítanak, amelyeket nem kellene figyelembe venni a költségvetési hiány számításánál.
