Assange: megfullad a WikiLeaks
Sikeresnek tűnik az amerikai bankok WikiLeaks elleni pénzügyi blokádja. A szervezet alapítója szerint a tavaly december óta tartó bojkott miatt bevételeik 95 százalékától estek el. A MasterCard, a Visa, a PayPal, a Western Union és a Bank of America ugyanis szinte egymás után jelentették be, hogy leállnak a WikiLeaks címére küldött adományok folyósításával.
"Mindezek eredményeképpen az elmúlt 11 hónapban szinte teljesen elfogyott a pénzünk. A pénzügyi blokád több 10 millió dollárjába került a szervezetnek, hiszen ekkora összeget nem kaptunk meg szövetségeseinktől. Most szűkös erőforrásainkat arra kell összpontosítanunk, hogy megszüntessük ezt a jogellenes blokádot” – hangoztatta Julien Assange, a WikiLeaks alapítója.
Ez pedig Assange szerint azt is jelenti, hogy ideiglenesen felfüggesztik még a publikálást is, hogy minden egyes emberükkel a pénzintézetek elleni harcra tudjanak fókuszálni.
A WikiLeaks anyagi fojtogatása akkor kezdődött, amikor a szervezet a nyilvánosság elé tárta az amerikai külügytől származó mintegy negyedmillió diplomáciai feljegyzést.
A PayPal jogi tanácsadója hangsúlyozta, hogy politikai tényezők nem játszottak szerepet a vállalat döntésében, és hozzátette, hogy a cég gyanúja szerint a WikiLeaks törvényt sért azzal, hogy titkosított dokumentumokat hoz nyilvánosságra. A Visa hitelkártya vállalat szintén a törvényekre hivatkozva függesztette fel az adományok továbbítását.
A WikiLeaks tavaly a kormányzati dokumentumok kiszivárogtatása után a Wall Street leleplezésével fenyegetett, és több interjúban is közölte, hogy az internetes portál birtokában lévő anyag egy-két nagy bankot is tönkretehet. A nagyvállalatok leleplezése egyelőre elmaradt, de az átutalásokat megakadályozó pénzintézetek weboldalát azóta több hackertámadás is érte.
Tavaly a WikiLeaks kormányzati ellehetetlenítése miatti tiltakozásul feltörték azon cégek weboldalát, amelyek bojkottálják az internetes portál munkáját. Az azóta már letartóztatott hackerek célpontjai szerepelt között a két legnagyobb hitelkártya vállalat, illetve a legnépszerűbb amerikai online piactér, az Amazon internetes oldala is.
Julien Assange harcának egyik első lépése egy harcba hívó film, amely a „Ne hagyd, hogy csapdába ejtsenek!” mottó köré épül. A filmben VISA-logós vályúból evő malacok élnek ugyanilyen jelzéssel ellátott villanypásztorral körbevett réten. Egészen addig, amíg valamelyikük ki nem szabadul a bezártságból, és csatlakozik a már szabadon élőkhöz, megtestesítve ezzel a szabadságot – természetesen a WikiLeaks szerint. „Az élet jobb szabadon!” – hirdeti a film a VISA eredeti reklámjára válaszolva, s a szlogen szellemében a WikiLeaks az elmúlt 11 hónapban óriási port kavart botrányokat tárt a nyilvánosság elé. Talán nincs is a Földön egyetlen ország sem, amelyet ne érintene közvetlenül a kényes diplomáciai iratok és levelezések kiszivárogtatása.
A honlap először akkor keltett feltűnést, amikor nyilvánosságra hozott egy amerikai filmet, amelyen a Reuters két újságíróját ölték meg amerikai katonák Bagdadban, valamint leleplezte a fegyvertelen emberekre tüzelő, és az áldozatokon viccelődő amerikaiakat. Az ezt követő hónapokban a WikiLeaks közel félmillió titkos katonai dokumentumot hozott nyilvánosságra az iraki és afganisztáni háborúról, amelyek döbbenetes képet festettek a véres konfliktusok részleteiről. Innen értesült például a sajtó az amerikai katonák által az iraki börtönökben elkövetett kínzásokról is.
Magyarországgal kapcsolatban több levelezés is napvilágot látott, amelyben az afganisztáni részvételünktől az energiapolitikán és a 2006. októberi zavargásokon át egészen az állami vezetők személyiségéig bezárólag szinte mindenre vonatkozóan küldtek információkat Washingtonba az amerikai diplomaták.
