Árnyékjelentés készül a nyelvi charta romániai alkalmazásáról
Párhuzamos jelentést készít a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Mikó Imre Jogvédő Szolgálata a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának romániai alkalmazásáról - jelentette be csütörtökön sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Markó Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője. A képviselő rámutatott: a román kormánynak októberig kell beszámolót készítenie az Európa Tanács számára, hogy miként ültette át a gyakorlatba a 2007-ben ratifikált nyelvi chartát.
Markó Attila szerint az érintett minisztériumok többsége nem rendelkezik pontos információkkal a kisebbségi nyelvhasználatról, ezért a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat saját adatgyűjtéssel akarja segíteni a hitelesebb helyzetkép megrajzolását.
A képviselő közölte: a héten a kormánytagok csaknem feléhez intézett interpellációt az ügyben. A képviselő a minisztereknek címzett leveléhez csatolta azt a kétszáz oldalas dokumentumot is, amelyben a nyelvi charta szakértői bizottsága - 2011-es helyszíni szemléje után - megfogalmazta ajánlásait és észrevételeit.
A nyelvi charta érvényesítéséről a bukaresti kormány mellett működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (EKH) készít hivatalos jelentést. 2012 decemberéig ezt az intézményt Markó Attila vezette államtitkári rangban.
A nyelvi chartáról szóló, három éve készült első hivatalos beszámolót is a civil szféra árnyékjelentései egészítették ki: a magyar nyelvi jogok érvényesüléséről a marosvásárhelyi székhelyű Civil Elkötelezettség Mozgalom írt kiegészítést. Ebben konkrét esettanulmányokkal jelezte, hogy a vegyes lakosságú területeken a román hatóságok nem hajlandók magyarul levelezni, és sokhelyütt hiányzik a kétnyelvű feliratozás.
Az Európa Tanács nyelvi chartája a közélet számos területén teszi lehetővé a kisebbségi közösségek tagjai számára, hogy az intézményekben is használják anyanyelvüket. Romániában húsz kisebbségi nyelvet védenek a charta előírásai.
