2017. január 30., 19:20

Aranyember-szoborral gazdagodott Komárom és a Felvidék

KOMÁROM. Jókai Mór egyik legismertebb regényhősére, az Aranyemberre, a Magyar Területi Színház – előadásaival szeretett felvidéki közönségének életét bearanyozó – húsz alapító tagjára és a szoborállítással kapcsolatos közadakozáshoz csatlakozó jelenkori aranyemberekre is emlékeztet Gáspár Péter szobrászművész komáromi Aranyember-szobra, amelyet január 30-án a MATESZ első székhelyén özv. Konrád Józsefné, Márta asszony kezdeményezésének köszönhetően lepleztek le.
201701301920050.a_10.jpg
Galéria
+5 kép a galériában

A kezdeményező és a Teátrum színházi polgári társulás által rendezett, kora délutáni időpont ellenére aránylag nagy érdeklődés övezte Eötvös utcai ünnepséget id. Batta György, a Teátrum elnöke nyitotta meg. Egyebek mellett elmondta: a II. világháború után a hatóságok a Magyar Területi Színház (MATESZ) székházát lebontották, s a felvidéki magyarság anyanyelvét is elvették. Akadt azonban 20 olyan tettre kész ember, aki 1952. október 1-jén létrehozta az itteni magyarság első színházát, amelynek jelenleg is jogutódjaként működik a Jókai Színház. Hozzátette: az alapító tagok közül már csak a szoboravatáson megjelent Ferenczy Anna Érdemes Művész, az éppen Magyarországon tartózkodó Lőrincz Margit és a későbbiekben a Kassai Thália Színház hírnevét is öregbítő Gyurkovics Mihály él. „Mindnyájan a színtársulat örökös tagjai, rajtuk kívül gondoljunk hálával a többiekre is!“ – hangzott el.

Azután az emlékmű elkészítését anyagilag is támogató Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselőjének beszéde következett. Kiemelte: nemcsak egy újabb köztéri szoborral gazdagodik Komárom, illetve egy új zarándokhellyel a felvidéki magyarság, hanem „tisztelettel hajtunk fejet volt aranyemberek-színészek előtt, akik az ´50-es és a ´60-as években felvállalták, hogy áldozatkész tájolásaik során a felvidéki magyar közösség lelkét istápolják. Közösségépítő és - művelő ereje is volt e találkozásoknak, a hajdani magyar nyelvű színházi előadásokról legendák szóltak. Nagyon mélységes hálát kell éreznünk a jelenlegi aranyemberek iránt is, akik elszántan úgy gondolták, hogy meg kell szervezni ezt az ünnepséget, s összekalapozták a szoborállításhoz szükséges pénzt. Köszönet Komárom városának is a támogatásért és a befogadásért!“.

A komáromi aranyemberek üzenete az is, hogy egy-egy színházat nemcsak a fenntartó éltet, hanem az előadásokra eljáró nézők szeretete is. „Anyanyelvünket, oktatásügyünket és kultúránk egyéb szeleteit is éltetni kell – ez is legyen a komáromi aranyemberek üzenete! Nagy főhajtás önök előtt, Isten éltesse a felvidéki magyar színészeket!“ – zárta beszédét Csáky Pál.    

Azután Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas és Érdemes Művész, a Teátrum művészeti vezetője szólt a jelenlevőkhöz. Többek között köszöntötte Kiss Balázst, Magyarország pozsonyi nagykövetségének tanácsosát és Stubendek Lászlót, Komárom polgármesterét, valamint helyettesét, dr. Knirs Imrét. Majd arról beszélt, hogy az egykori Fuèík utcai (ma Eötvös utca) legényegylet épületében Fellegi István vezetésével 20 színész hozta létre az első hivatásos, önálló felvidéki magyar színházat, amely első bemutatóját (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) 1953. január 31-én tartották, ez indokolja a téli zimankóban rendezett avató ünnepség időpontját. Majd egy szoborbizottság alakult, amely javaslata alapján Gáspár Péter szobrászművészt bízták meg a mű elkészítésével. A MATESZ megalakulásának 60. évfordulója alkalmából, 2012-ben tették le az emlékmű talapzatát, amelyen a 20 alapító tag neve olvasható. A közadakozásnak köszönhetően most végre a szobor is felkerülhetett a talapzatra.

„Ez az aranypalástos alak egy színészt ábrázol - ezer arcával együtt, ezért arctalan a szobor. Az aranyember ugyanis mind a 20 alapító tag lehetne, akik a legtávolabb eső, legkisebb falvakba is eljuttatták a magyar kultúrát. A MATESZ hajdani tagjait mindenütt nagy szeretettel fogadta a közönség, amit a színpadokra záporozó virágeső is bizonyított. A mai felvidéki színészek sokkal jobb körülmények között játszhatnak. E mű üzenete: állt itt egy épület olyan lelkes csapattal, amely lerakta a felvidéki magyar színjátszás alapjait“ – fogalmazott Dráfi Mátyás.

Majd Konrád Márta nyugalmazott pedagógus felsorolta az emlékmű elkészítését támogató önkormányzatok, pártok, intézmények és magánszemélyek névsorát. Azok között található egyebek mellett a Bethlen Gábor Alap, a Pozsonyi Magyar Intézet, a Közép-európai Alap, a Boráros Imre Színház, a Teátrum, valamint a jótékonysági előadásai bevételét szintén e nemes célra felajánló Cs. Tóth Erzsébet és V. Mák Ildikó színművész is. A kezdeményező, aki az egyik alapító tag, Konrád József özvegye, leszögezte: „nem volt hiábavaló a húsz színész áldozatkész munkája“.  

Borsó Ákos ifjú író és műkedvelő színész Petőfi Sándor Színészdalával tisztelgett az aranyemberek emléke előtt. Majd az egyik legbőkezűbb támogató, Mgr. Nagy Richárd (Ductus Kft.) fontosnak tartotta elmondani: „Emléket kell állítani a múltnak, hogy ne vesszenek feledésbe hajdani értékeink“ Azokat ismerjük és szeressük meg, illetve adjuk át a következő nemzedéknek! A MATESZ alapító tagjai lerakták az alapokat, amelyekre nekik köszönhetően építkezhetünk, tovább gazdagodhatunk...“ – hangsúlyozta.

A szobor leleplezésében Konrád Márta, Csáky Pál és Gáspár Péter közreműködött. Közben elhangzott az alapító tagok névsora: Bottka Zsuzsa, Budai Imre, Bugár Béla, Fellegi István, Fekete Gyula, Ferenczy Anna, Gábor (Grábner) Gyula, Gyurkovics Mihály, H. Budai Mária, Husvár Ferenc, Király Dezső, Kiss Lajos, Konrád József, Kovács Irén, Lehotay Antal, Lelkes Margit, Lőrincz Margit, Siposs Jenő, Turner Zsigmond, Udvardi Anna.

Sámson Gizella, izsai „nótafa“ regős himnikus énekével emelte az ünnepség színvonalát, megüzenve: Isten áldjon minden igaz magyar embert. A koszorúzás végén Stubendek László polgármester Komárom város nevében jelképesen átvette és hálás szavakkal megköszönte a szobrot.   

Portálunknak Konrád Márta a szoborállítás előzményeiről azt is elmondta, az azóta már elhunyt férje, Konrád József ötlete volt, hogy emlékművet kellene állítani a MATESZ alapító tagjainak. "Sajnos, ő ezt az eseményt már nem élhette meg. Én viszont úgy gondoltam, hogy mások közreműködésével és támogatásával valóra váltom az álmát. Bár a hely adott volt, de 2012 óta sok utánajárásba telt, mire célt értünk. Először is meg kellett szerezni a szükséges engedélyeket. Amikor azonban a pénzgyűjtés került szóba, kiderült, hogy ahhoz magánszemélyként kevés vagyok, ezért a Teátrumot kértem fel, hogy karolja fel a szoborállítás ügyét. Szívesen mellém állt a társulás, miközben személyesen is gyakran kiutaztam több településre, s az önkormányzatoktól is gyűltek a támogatások. Nagyszerű érzéssel töltött el, hogy a komáromi adakozókon kívül másutt is sok olyan jószívű, becsületes emberre, intézményre, szervezetre találtam, akiknek és amelyeknek szívügyükké vált a szoborállítás. Ezúton is köszönetet mondok nekik a támogatásokért. 2012. november végén készült el az alapító tagok nevét tartalmazó talapzat, s most nagyon boldog vagyok, hogy már a szobor is áll. Biztosan a párom is nagyon örülne, ha ezt láthatná. Talán már kevesen tudják: 1955-ben a MATESZ előadásában ő játszotta az Aranyembert...“.     

201701301920050.a_10.jpg
Galéria
+5 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.