Amerikai szenátus: hét országból 72 terrorista érkezett
Az igazságügyi bizottság migrációval foglakozó albizottsága még a múlt évben készített összeállítást – a most igazságügyi miniszterré kinevezett Jeff Sessions, alabamai és Ted Cruz texasi republikánus szenátor vezetésével – arról, hogy a 2011. szeptember 11-i terrorista merényletek óta mely térségekből érkeztek olyan menekültek, akik az Egyesült Államokban terrorakciókat követtek el, vagy készültek rá, s akiket emiatt később el is ítéltek Jeff Sessions és Ted Cruz tavaly júniusban levelet is írt erről Obama elnöknek.
A dokumentumról beszámoló The Washington Times felhívta a figyelmet, hogy a washingtoni Migrációs Tanulmányok Központja (CIS) hétvégén közzétett legfrissebb elemzésében szintén ezzel foglalkozik, annak fényében, hogy James Robart seattle-i bíró felfüggesztette Donald Trump beutazást szigorító elnöki rendeletét, majd egy fellebbviteli bíróság helybenhagyta a felfüggesztést. Mind a bíró, mind a fellebbviteli bíróság azzal érvelt: az igazságügyi minisztérium jogi képviselője nem támasztotta alá tényekkel és adatokkal azt, hogy az elnöki rendeletben szereplő országokból terroristák érkeztek volna az Egyesült Államokba.
A két republikánus politikus által összegyűjtött és a Migrációs Tanulmányok Központja által elemzett tények szerint legalább 72, az Egyesült Államokban elítélt terrorista abból a hét országból érkezett, amelyből az elnöki rendelet felfüggesztette a beutazást. Tizenheten közülük Barack Obama volt elnök menekültprogramja keretében érkeztek az Egyesült Államokba. A Migrációs Tanulmányok Központja (CIS) szerint az elnöki rendeletben szereplő mind a hét országból beutaztak terroristák: Szomáliából 20, Jemenből 19, Irakból 19, Szíriából 7, Iránból 4, Líbiából 2, Szudánból egy terrorista érkezett. A menekültprogram keretében érkezők mellett hárman diákvízummal, egy ember pedig diplomatavízummal lépett be az Egyesült Államokba.
A CIS szerint a migránsok közül huszonöten állampolgárságot is kaptak. Tizenhat szövetségi államban éltek, jó részük New Yorkban, Minnesotában, Kaliforniában és Michiganben. Az elemzés név szerint megemlíti Abdul Razak Ali Artant, aki 2016. novemberében az ohiói Állami Egyetemen tizenegy embert sebesített meg. Artan szomáliai volt és 2007-ben menekültként érkezett Amerikába.
A The Washington Times szerint a fellebbviteli bíróság döntéséért az igazságügyi minisztérium felkészületlen jogi képviselője is felelőssé tehető. A lap emlékeztet rá: a fellebbviteli bíróságon történt meghallgatás előtt Hans Bader, washingtoni ügyvéd felhívta a minisztérium figyelmét ezekre a rendelkezésre álló adatokra.
A The Washington Times megkereste az igazságügyi minisztériumot is, amely azonban nem kívánta kommentálni az információkat.
A belbiztonsági miniszter hétfőn sajtóközleményben tudatta, hogy a határőrizeti szervek és a bevándorlási hivatal munkatársai a múlt heti ellenőrzések során több mint 680 illegális bevándorlót tartóztattak le. John Kelly miniszter közleménye szerint a letartóztatottak 75 százalékát korábban már különböző bűncselekményekért elítélték. Az illegális bevándorlók ittas vezetéstől gyilkosságokig sokféle bűncselekményt követtek el. "Ezek az ellenőrzések olyan emberekre összpontosítottak, akik veszélyt jelentenek a közbiztonságra: korábban már elítélt külföldiekre, bandatagokra, vagy olyan emberekre, akik megsértették országunk bevándorlási törvényeit" - olvasható a miniszter közleményében.
A "nyitott" migránspolitika mellett foglalt állást a kanadai kormányfő Washingtonban
Az Észak-amerikai Szabadkerskedelmi Egyezmény (NAFTA) mellett elsősorban a bevándorláspolitikát vitatta meg Donald Trump elnök és Justin Trudeau kanadai kormányfő hétfőn a washingtoni Fehér Házban. A kanadai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy kitart a "nyitott" migránspolitika mellett, Donald Trump azonban biztonsági aggodalmakat hangoztat.
A tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten az amerikai elnök nem minősítette a megbeszéléseket, a kanadai kormányfő viszont "gyümölcsöző eszmecseréről" beszélt. Trudeau azt hangsúlyozta, hogy a nemzetbiztonsági kérdéseket és a bevándorlást jól össze kell hangolni. Megerősítette, hogy Ottawa folytatja az eddigi nyitott migránspolitikáját.
Donald Trump kifejtette, hogy - mint fogalmazott - az Egyesült Államok is szívesen enged be külföldieket az országba, ám csakis olyanokat, akik nem ártó szándékkal érkeznek. " Túl sok nemzetbiztonsági problémánk van" - tette hozzá. Hozzátette azt is: bár úgy véli, hogy az amerikai-kanadai határ biztonságos, ennek ellenére ő soha nem maradéktalanul bizakodó.
Újságírói kérdésre válaszolva Justin Trudeau kijelentette, hogy a Szíriából érkező menekültek ügyében nem kíván leckét adni az Egyesült Államoknak.
A két politikus szólt a Kanadát, az Egyesült Államokat és Mexikót magában foglaló Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményről (NAFTA) is, amelynek felmondását vagy újratárgyalását Donald Trump már a választási kampányában is megígérte. Elnökké történt választása után Trump álláspontja finomodott, már nem az egyezmény felmondását szorgalmazza, hanem az újratárgyalását.
A sajtókonferencián Trudeau elismerte, hogy sok kanadait aggaszt az egyezmény sorsa, hiszen számos ember munkája függ ettől. De "a javak és szolgáltatások szabad áramlását a NAFTA megváltoztatása után is biztosítani kell" - mondta. Trump kifejtette, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatai teljesen más jellegűek Kanadával, mint Mexikóval, s álláspontja szerint az amerikai-kanadai kereskedelmi kapcsolatok jók. A Trump-kormányzat a kétoldalú viszony további erősítésére törekszik - szögezte le az amerikai elnök, aki azt ígérte, hogy együttműködik majd a kanadai kormányfővel a munkahelyek megőrzését illetően.
