2014. május 3., 09:06

Amerikai és orosz vélemény az Odesszában történtekről

WASHINGTON, MOSZKVA. Legkevesebb 38-an haltak meg, mikor pénteken Odesszában kigyulladt a szakszervezetek székháza, ahová oroszbarát szakadárok menekültek be, miután összecsaptak Kijev-párti aktivistákkal. Moszkva elítélte és Kijevet tette felelőssé a történtekért. Washington a rend helyreállítására szólította fel Oroszországot és Ukrajnát.

Az orosz külügyminisztérium késő esti nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a kijevi hatóságok "bűnös és felelőtlen" magatartása az oka az Odesszában történteknek. A nyilatkozat szerint az ukrán nemzeti radikális csoportok, köztük a Jobboldali Szektor fizikai terrorkampányt folytatnak azok ellen, akik a föderalizáció, illetve a valódi alkotmányos változások hívei az ukrán társadalomban.

Oroszország határozottan elítéli mindezt - ismételte meg a Moszkvában nyilvánosságra hozott külügyi állásfoglalás.

Washington: Oroszország és Ukrajna állítsa helyre a rendet

A rend helyreállítására szólította fel Oroszországot és Ukrajnát az Egyesült Államok. A washingtoni külügyminisztérium péntek késő este a 38 halálos áldozatot követelő odesszai erőszakos cselekmények után tette közzé állásfoglalását. "A sok halálos, illetve sebesült áldozatot követelő erőszak és rendbontás elfogadhatatlan" - szögezte le közleményében Marie Harf, a külügyminisztérium szóvivője.

"Felszólítjuk a két felet, hogy működjön együtt a nyugalom, a törvényesség és a rend helyreállítása érdekében. Felszólítjuk az ukrán hatóságokat, hogy vizsgálják ki az esetet, és annak minden felelősét állítsák bíróság elé" - olvasható a közleményben, amelyben Washington az április 17-i genfi megállapodás tiszteletben tartását sürgeti.

Lavrov az EBESZ-megfigyelők elengedését sürgeti és közreműködik

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökéhez, a svájci Didier Burkhalterhez fordult felhívással Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, kérve őt, hogy vesse latba elnöki jogköreit a Kelet-Ukrajnában fogva tartott EBESZ-megfigyelők szabadon bocsátása érdekében. Lavrov ugyanakkor közölte: ennek érdekében Oroszország is kész közreműködni. Lavrov és amerikai kollégája pénteken beszélt volna egymással telefonon, de John Kerry elhalasztotta a beszélgetést.

Oroszbarát szakadár fegyveresek múlt hét óta fogva tartják az ukrán erők által jelenleg ostromlott Szlovjanszk városában az EBESZ hat megfigyelőjét és az őket kísérő négy ukrán tisztet. A Bild című német lap közlése szerint Vjacseszlav Ponomarjov, a város önjelölt polgármestere a harcok kezdete után néhány órával azt mondta, hogy foglyaikat evakuálták a Szlovjanszkban zajló cselekmények övezetéből. A foglyok szabadon engedéséhez a napokban Vlagyimir Putyin orosz államfő segítségét kérte Gerhard Schröder volt és Angela Merkel jelenlegi német kancellár, ez azonban mostanáig nem történt meg.

Az orosz külügyminisztérium péntek esti közleménye szerint Lavrov az EBESZ elnökéhez fordult, viszont - mint arról több hírügynökség is beszámolt - jelezte, hogy Moszkva is kész aktívan közreműködni az ügy érdekében. A külügyminiszter egészen konkrét ajánlatot tett, közvetve arra utalva, hogy az orosz hatóságok kapcsolatban állnak a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatistákkal. Lavrov ugyanis azt üzente az EBESZ elnökének, hogy a szlovjanszki szeparatista vezetők készek átadni a fogva tartott megfigyelőket Vlagyimir Lukinnak, az orosz államfő ukrajnai különmegbízottjának azzal a feltétellel, hogy az ukrán hatóságok nem hátráltatják a megbízott küldetésének a teljesítését. Lukin jelenleg Kelet-Ukrajnában tartózkodik.

A moszkvai külügyminisztérium közleménye szerint az EBESZ elnöke együttműködést ígért.

Egy meg nem nevezett orosz diplomáciai forrás közölte: előzetes terv szerint Lavrov és John Kerry amerikai külügyminiszter péntek este beszélt volna egymással a szíriai háború megoldásáról, de az orosz diplomácia utólag azt kérte, hogy beszéljenek az ukrajnai helyzetről is. Erre reagálva Kerry "azonnal kérte a beszélgetés elhalasztását, legalább szombatig". "Ez a magatartás arról tanúskodik, hogy amerikai kollégáinknak nem érdeke megtalálni ennek a robbanásveszélyes helyzetnek a megoldását, pedig megjósolhatatlan következményei lehetnek, valamint arról, hogy a Kijevben hatalmon lévő hatóságok malmára hajtják a vizet" - jelentette ki a forrás.

William Hague brit külügyminiszter pénteken este aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai válság súlyosbodása miatt, és felszólított minden érintett felet, hogy tartsa magát az április 17-i genfi megállapodáshoz. "A kelet-ukrajnai incidensek egyre ingatagabbá teszik a helyzetet. Ezek a provokációk aláássák a feszültség csökkentésére irányuló eddigi erőfeszítéseket, és súlyos veszélyt jelentenek Ukrajnára nézve" - jelentette ki Hague. A miniszter a jövő héten Ukrajnába, Grúziába és Moldovába látogat hivatala közlése szerint.

Pentagon: A kétoldalú kapcsolatok természete Oroszországtól függ

Az amerikai-orosz kapcsolatok természete Moszkvától függ, mert főként Oroszország lépései felelősek Kelet-Ukrajna destabilizálásáért - mondta pénteken Washingtonban John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője.

Kirby ezt kérdésre válaszolva jelentette ki, amely azt firtatta, hogy vajon Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter ellenségének tekinti-e Oroszországot. Hagel egy, a nap folyamán korábban elhangzott beszédében kijelentette, hogy a NATO-nak "készen kell állnia arra, hogy újrafontolja Oroszországhoz fűződő viszonyát".

"Nincs okunk rá, hogy ellenségnek tekintsük Oroszországot, hacsak nem nyilvánítja magát annak, és azt kell mondanom, hogy az út, amelyet Ukrajnában választott, bizonyosan nem vezet jó irányba" - mondta a Pentagon szóvivője.

A NATO amerikai főtitkár-helyettese, Alexander Vershbow a témával kapcsolatban csütörtökön erélyesebb hangnemet ütött meg. "Az oroszok világosan ellenségnek nyilvánították a NATO-t, ezért el kell kezdenünk úgy tekinteni Oroszországra, mint amely nem partnerünk többé. Inkább ellenségünk, mint partnerünk" - mondta Vershbow.

A NATO 1997-ben létesített hivatalos kapcsolatot Oroszsországgal. A szövetség ugyanakkor, az ukrajnai orosz katonai beavatkozás fényében bejelentette, hogy felfüggeszti a Moszkvával való együttműködést.

Kirby ellentengernagy szerint az Obama-kormányzaton belül nem folynak komoly viták az európai amerikai katonai jelenlét tartós növeléséről. Elmondta, hogy az Egyesült Államok kis létszámú harci egységeket küldött Lengyelországban és más NATO-államokban tartott hadgyakorlatokra, és Washingtonban egyéb lépéseket is mérlegelnek a szövetségesek biztosítására.

Megosztás