Amerika Európa gyengítésére törekszik?

Lehetséges, hogy a migránsok százezreinek inváziója, a titokban készülő úgynevezett szabadkereskedelmi megállapodás és a Volkswagen-botrány nem különválasztható történetek. A szervezők szerint 250 ezer, a rendőrség becslése alapján pedig 100-150 ezer ember vonult fel Berlinben, hogy tiltakozzon az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, tárgyalási szakaszban lévő szabadkereskedelmi megállapodás, valamint az EU és Kanada hasonló egyezménye ellen. A bírálók szerint a 2020-ra tervezett szerződés veszélyezteti az európai munkavállalók és fogyasztók jogait.

A titkos tárgyalások ellenére egyre több információ szivárog ki az USA és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodásról. Boross Imre a Kossuth Rádió Vasánapi újság című műsorában közölte, az egyezmény ellen már 3,5 millió aláírás gyűlt össze az unió tagországaiból, amely elvileg kötelezővé teszi, hogy az Európai Parlament nyitott ülésen tárgyaljon a kérdésről.

Bogár László úgy véli, Amerika azért törekszik Európa szigorúbb ellenőrzésére és alávetésére, mert egy „elbitangolni készülő szövetségesről van szó”. Az USA igyekszik gyengíteni a Németország vezette Európát, Oroszországot és Kínát is. A kínai tőzsdei ingadozások amerikai stratégiai érdekeket is szolgálnak, az ukrán polgárháború és a mesterségesen alacsonyan tartott olajárak Oroszországot gyengítik, a Volkswagen elleni, nyilvánvalóan globális hatalmi támadás pedig azt jelzi, hogy a vonakodó szövetségest – Németországot és az Európai Uniót – is be akarja állítani a sorba az amerikai birodalom.

Az USA az irányított bevándoroltatással a német társadalmat, a Volkswagen-botránnyal a nagyipart támadja meg, és annak is folyamatosan vannak jelei, hogy a pénzügyi szektort éri támadás. A példátlanul nagy erejű berlini tömegtüntetés azonban azt jelzi, hogy a német társadalom ébredezőben van, hangsúlyozta a közgazdász.

A bevándorlás és a Volkswagen-botrány egyfajta „tüzérségi támadás” a szabadkereskedelmi megállapodás előkészítésére. A globális korszak háborúi ugyanis jelentősen eltérnek a hagyományos értelemben vett háborúktól, sokkal inkább a kereskedelem, a pénz és a média fegyvereivel zajlanak.

Bogár László katasztrófának nevezte, ha a szabadkereskedelmi egyezmény aláírásával az amerikai élelmiszerek és termelési eljárások, pénzügyi és médiaszolgáltatások szabad utat kaphatnának Európába. Biztató és reményt keltő fejleménynek nevezte ugyanakkor az európai fogyasztók tudatos ellenállását.