Általános választásokat tartanak vasárnap Bosznia-Hercegovinában

Ez lesz a nyolcadik általános választás az ország 1995-ös megalakítása óta. 23 évvel ezelőtt az amerikai Daytonban Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia vezetői keretmegállapodást kötöttek, amely lezárta a boszniai háborút. Ennek folyományaként Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A bosnyák-horvát föderáció további, egymástól elkülönülő közigazgatási egységekből, kantonokból áll. A daytoni szerződés alapján a két entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, de rendelkeznek a teljes államra vonatkozó vezetéssel is. Vasárnap ezek minden szintjén választást tartanak.

A boszniai állampolgárok megválasztják a kollektív államelnökség három tagját, a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét és két alelnökét, a boszniai szövetségi parlament felsőházának 42 képviselőjét, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének 83 képviselőjét, a bosnyák-horvát országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházának 98 tagját, valamint a föderáció tíz kantonjának képviselő-testületi tagjait.

A szavazópolgárok összesen 7497 jelölt közül választhatják ki az ország különböző szerveinek leendő tagjait. Tizenöten indulnak azért, hogy a háromtagú - bosnyák, szerb, horvát - kollektív államelnökség tagjai lehessenek: hatan versengenek a bosnyák, öten a horvát és négyen a szerb tagságért. Az elnökség bosnyák tagja, Bakir Izetbegovic már kitöltötte kétszer négyéves megbízatási idejét, ezért nem indulhat újra a posztért, önmaga helyett pártjának, a Demokratikus Akciópártnak (SDA) az alelnökét, Sefik Dzaferovicot jelölte a posztra. Az SDA jelöltjének legnagyobb riválisa a médiamogul Fahrudin Radoncic, a Szövetség a jobb jövőért (SBB) elnöke, valamint Denis Becirovic, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje lehet. A kollektív elnökség szerb tagságáért a testület eddigi tagjának, Mladen Ivanicnak a boszniai Szerb Köztársaság elnökével, Milorad Dodikkal kell majd megküzdenie. A kollektív elnökség horvát tagságának elnyerésére a legesélyesebb Dragan Covic - aki eddig is tagja volt a testületnek - és a posztot korábban már betöltő Zeljko Komsic lehet.

Elemzők szerint a háborút követő első voksolás óta folyamatosan csökken a részvétel a választásokon. 1997-ben volt a legmagasabb a részvételi arány, akkor a szavazópolgárok 87 százaléka járult az urnákhoz, négy évvel ezelőtt viszont már csak az 54,14 százaléka.

Velizar Antic politikai elemző szerint két oka van a távolmaradásnak. Egyrészt az elavult választói névjegyzékek, amelyeken minden boszniai állampolgár szerepel, holott jelentős számú külföldön élő boszniai nem vesz részt a voksoláson. Közlése szerint a választói névjegyzéken szereplők 20 százaléka nem él az országban, ahhoz viszont, hogy szavazni tudjon, előbb regisztrálnia kell, ezt pedig a külföldön élők nagy többsége nem teszi meg. A másik ok az, hogy a boszniai lakosok kiábrándultak a politikából, mert már sokszor kellett csalódniuk az ígéretekben.

Hiába az óriási számú jelölt, politikai elemzők szerint nem lehet jelentős átrendeződésre számítani, a választók várhatóan a korábbiakhoz hasonlóan most is saját nemzetiségük pártjaira szavaznak majd.
A boszniai alkotmány három államalkotó népet különböztet meg, a bosnyákot, a szerbet és a horvátot. A többi népcsoport nem indulhat a választásokon, e három nemzetiség viszont csak közösen alakíthat kormányt, illetve az entitások vezetői is csak háromoldalú megegyezés eredményeként nevezhetők ki, ezért a választás után hosszan elhúzódó koalíciós tárgyalásokra lehet számítani.

Az európai uniós tagságra vágyó Boszniának az előrelépéshez több feladatot is teljesítenie kell, elsősorban meg kell változtatnia diszkriminatív alkotmányát, amely nem teszi lehetővé, hogy a nem államalkotó népcsoportokhoz tartozók indulhassanak bármilyen politikai funkcióért. Válaszolnia kell a legégetőbb kérdésekre is, például csökkentenie kell a több mint 40 százalékos munkanélküliségi arányt és a jelentősnek nevezhető mértékű korrupciót is.