Államtitkári helyeket töltene be a VMSZ
BELGRÁD. Államtitkári helyeket töltene be a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az új szerb kormányban - mondta a Magyar Szó című újvidéki napilapnak nyilatkozva Pásztor István, a VMSZ elnöke.
Az újság kedden arról számolt be, hogy a szerbiai előre hozott parlamenti választások egyértelmű győztese a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS), amely az előzetes adatok szerint 158 mandátumot szerzett a 250 fős szerbiai törvényhozásban, így abszolút többsége van, de nem sikerült elérnie a vágyott kétharmados többséget. Mivel több fontos törvényt is el kell fogadnia a szerb parlamentnek a közeljövőben, illetve az alkotmányt is módosítani kell - főleg az európai uniós csatlakozás érdekében -, így az SNS-nek mindenképpen koalícióra kell lépnie legalább egy párttal. A választások második helyezettje az SNS eddigi koalíciós partnere, a baloldali Szerbiai Szocialista Párt lett 44 mandátummal.
A szkupstinába emellett még két országos párt jutott be, az ellenzéki Demokrata Párt (DS), és a nemrégiben Boris Tadic volt államfő vezetésével ebből kivált Új Demokrata Párt (NDS). Az előzetes eredmények alapján három nemzeti kisebbségi párt is bejutott a parlamentbe: a VMSZ 6 mandátummal, a bosnyák Szandzsáki Demokratikus Akciópárt 3, és az albán Demokratikus Cselekvés Pártja 2 mandátummal.
A VMSZ vasárnap bejelentette, ők is győztesei a választásoknak, az eddigi öt képviselőjük helyett 7 vajdasági magyar politikus képviseli majd a kisebbségi érdekeket a parlamentben. A Köztársasági Választási Bizottság előzetes adatai alapján végül nem 7, hanem 6 mandátuma lesz a legnagyobb délvidéki magyar pártnak. Pásztor István szerint ez a szám még nem végleges. Mint a Magyar Szónak magyarázta: "A labdarúgásra azt szokták mondani, hogy az a játék, amelyet 22-en játszanak, és mindig a németek győznek, a választások pedig úgy tűnik, hogy az a műfaj, amelyet sokan játszanak, és a végén a vajdasági magyaroknak mindig kevesebb jut, mint amennyit az első pillanatban bejelentettek". Hozzátette, hogy ha valóban hat mandátuma lesz a pártnak, az is rekordnak számít, akárcsak a pártra szavazók száma. A két évvel ezelőtti választásokon a hivatalos adatok szerint valamivel több mint 68 ezer polgár szavazott a VMSZ-re - habár a magyar párt szerint akkor mintegy 30 ezer szavazatot "elloptak" tőlük -, most pedig több mint 75 ezren. "Ha azt is figyelembe vesszük, hogy időközben mennyivel kevesebben vagyunk, mi, vajdasági magyarok, akkor megállapíthatjuk, hogy a vajdasági magyar közösség vasárnap kiválóan teljesített" - hangsúlyozta.
Pásztor elmondta, hogy a leendő miniszterelnökkel, Aleksandar Vuciccsal a választások éjszakáján megbeszélték: a napokban leülnek tárgyalni a jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatban. A VMSZ már a kampány során is bejelentette, hogy a kormánykoalíció része akar lenni, miniszteri helyekre azonban nem vágynak, azonban szeretnének magyar államtitkárokat látni elsősorban a gazdasági, a mezőgazdasági, az egészségügyi, a környezetvédelmi és a szociális ügyekkel foglalkozó minisztériumokban. Addig azonban nem lehet konkrétumokról beszélni, amíg nem alakul meg az új kormány - jegyezte meg.
Várhatóan vajdasági tartományi voksolást is tarnak majd
Egyre több szerbiai politikus beszél arról, hogy a Vajdaságban is rendkívüli választást kell kiírni. Míg korábban csak az országos szinten kormányzó, de a Vajdaságban ellenzékben levő Szerb Haladó Párt (SNS) indítványozta a tartományi voksolást, a vasárnap lezajlott, előre hozott parlamenti választások óta már a tartományi vezetés is hajlik erre.
A Danas című szerb napilap kedden beszámolt arról, hogy Bojan Pajtic, a vajdasági kormány elnöke szerint a tartomány új statútumának elfogadását, illetve a szerb alkotmány módosítását követően még az idén választásokat kellene kiírni az észak-szerbiai tartományban. Pajtic kifejtette, hogy a Vajdaságra hónapok óta nagy nyomás nehezedik, az SNS ugyanis minden lehetséges alkalmat megragadott arra, hogy illegitimnek nevezze a Demokrata Párt (DS) által vezetett vajdasági kormányt.
Goran Knezevic, az SNS alelnöke szerint a parlamenti választások eredménye arról tanúskodik, hogy a vajdaságiak kiábrándultak az eddigi vezetésből. A választási eredmények körzetekre történő lebontásából kitűnik, hogy a vajdasági városok többségében is az SNS-t támogatta a legnagyobb arányban a lakosság. Knezevic szerint az a párt, amely alig lépte át az öt százalékos parlamenti küszöböt (6,04 százalék), nem irányíthat egy egész tartományt.
Az előre hozott választásokat Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke írhatja ki, aki többször is hangsúlyozta, nem lesz rendkívüli voksolás. Ezt mindig úgy pontosította, hogy nincsenek meg egy előre hozott választás feltételei, a politikai csatározások pedig nem indokolják azt.
Pásztor a Magyar Szó keddi beszámolója szerint ezzel kapcsolatban a legutóbb azt mondta: minden attól függ, hogy a vasárnapi választások eredménye mennyire rengeti meg a DS-t. "Az eddig elhangzottakból úgy tűnik, hogy a Demokrata Pártban nagyon nagy a zűrzavar. Amennyiben az előre hozott tartományi választások kiírása megkerülhetetlen lesz, a vajdasági parlament elnökeként ezt megteszem, ha viszont elkerülhető lesz, akkor biztosan nem írom ki" - fogalmazott Pásztor.
A szkupstinába emellett még két országos párt jutott be, az ellenzéki Demokrata Párt (DS), és a nemrégiben Boris Tadic volt államfő vezetésével ebből kivált Új Demokrata Párt (NDS). Az előzetes eredmények alapján három nemzeti kisebbségi párt is bejutott a parlamentbe: a VMSZ 6 mandátummal, a bosnyák Szandzsáki Demokratikus Akciópárt 3, és az albán Demokratikus Cselekvés Pártja 2 mandátummal.
A VMSZ vasárnap bejelentette, ők is győztesei a választásoknak, az eddigi öt képviselőjük helyett 7 vajdasági magyar politikus képviseli majd a kisebbségi érdekeket a parlamentben. A Köztársasági Választási Bizottság előzetes adatai alapján végül nem 7, hanem 6 mandátuma lesz a legnagyobb délvidéki magyar pártnak. Pásztor István szerint ez a szám még nem végleges. Mint a Magyar Szónak magyarázta: "A labdarúgásra azt szokták mondani, hogy az a játék, amelyet 22-en játszanak, és mindig a németek győznek, a választások pedig úgy tűnik, hogy az a műfaj, amelyet sokan játszanak, és a végén a vajdasági magyaroknak mindig kevesebb jut, mint amennyit az első pillanatban bejelentettek". Hozzátette, hogy ha valóban hat mandátuma lesz a pártnak, az is rekordnak számít, akárcsak a pártra szavazók száma. A két évvel ezelőtti választásokon a hivatalos adatok szerint valamivel több mint 68 ezer polgár szavazott a VMSZ-re - habár a magyar párt szerint akkor mintegy 30 ezer szavazatot "elloptak" tőlük -, most pedig több mint 75 ezren. "Ha azt is figyelembe vesszük, hogy időközben mennyivel kevesebben vagyunk, mi, vajdasági magyarok, akkor megállapíthatjuk, hogy a vajdasági magyar közösség vasárnap kiválóan teljesített" - hangsúlyozta.
Pásztor elmondta, hogy a leendő miniszterelnökkel, Aleksandar Vuciccsal a választások éjszakáján megbeszélték: a napokban leülnek tárgyalni a jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatban. A VMSZ már a kampány során is bejelentette, hogy a kormánykoalíció része akar lenni, miniszteri helyekre azonban nem vágynak, azonban szeretnének magyar államtitkárokat látni elsősorban a gazdasági, a mezőgazdasági, az egészségügyi, a környezetvédelmi és a szociális ügyekkel foglalkozó minisztériumokban. Addig azonban nem lehet konkrétumokról beszélni, amíg nem alakul meg az új kormány - jegyezte meg.
Várhatóan vajdasági tartományi voksolást is tarnak majd
Egyre több szerbiai politikus beszél arról, hogy a Vajdaságban is rendkívüli választást kell kiírni. Míg korábban csak az országos szinten kormányzó, de a Vajdaságban ellenzékben levő Szerb Haladó Párt (SNS) indítványozta a tartományi voksolást, a vasárnap lezajlott, előre hozott parlamenti választások óta már a tartományi vezetés is hajlik erre.
A Danas című szerb napilap kedden beszámolt arról, hogy Bojan Pajtic, a vajdasági kormány elnöke szerint a tartomány új statútumának elfogadását, illetve a szerb alkotmány módosítását követően még az idén választásokat kellene kiírni az észak-szerbiai tartományban. Pajtic kifejtette, hogy a Vajdaságra hónapok óta nagy nyomás nehezedik, az SNS ugyanis minden lehetséges alkalmat megragadott arra, hogy illegitimnek nevezze a Demokrata Párt (DS) által vezetett vajdasági kormányt.
Goran Knezevic, az SNS alelnöke szerint a parlamenti választások eredménye arról tanúskodik, hogy a vajdaságiak kiábrándultak az eddigi vezetésből. A választási eredmények körzetekre történő lebontásából kitűnik, hogy a vajdasági városok többségében is az SNS-t támogatta a legnagyobb arányban a lakosság. Knezevic szerint az a párt, amely alig lépte át az öt százalékos parlamenti küszöböt (6,04 százalék), nem irányíthat egy egész tartományt.
Az előre hozott választásokat Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke írhatja ki, aki többször is hangsúlyozta, nem lesz rendkívüli voksolás. Ezt mindig úgy pontosította, hogy nincsenek meg egy előre hozott választás feltételei, a politikai csatározások pedig nem indokolják azt.
Pásztor a Magyar Szó keddi beszámolója szerint ezzel kapcsolatban a legutóbb azt mondta: minden attól függ, hogy a vasárnapi választások eredménye mennyire rengeti meg a DS-t. "Az eddig elhangzottakból úgy tűnik, hogy a Demokrata Pártban nagyon nagy a zűrzavar. Amennyiben az előre hozott tartományi választások kiírása megkerülhetetlen lesz, a vajdasági parlament elnökeként ezt megteszem, ha viszont elkerülhető lesz, akkor biztosan nem írom ki" - fogalmazott Pásztor.
Forrás
MTI
