Államfőválasztás kezdődött Csehországban

Az ország legmagasabb alkotmányos tisztségért kilenc jelölt versenyez.

Miloš Zeman jelenlegi elnökön kívül a többiek döntően a vállalkozói, tudományos és a kulturális szférában tevékenykedtek.

Az első fordulóban a győzelemhez a leadott szavazatok több mint ötven százalékát kell megszerezni, ami tekintettel a jelöltek nagy számára nem tűnik reálisnak. Ha senki sem szerez több mint ötven százalékot, két hét múlva második fordulót tartanak, amelybe az első forduló két legsikeresebb jelöltje jut. A végső győztes az lesz, aki a második fordulóban több szavazatot kap.

A közvetlen elnökválasztást, hosszú viták után 2013-ban vezették be Csehországban. Korábban az államfőt a parlament két háza választotta meg közös ülésen. Öt éve Miloš Zeman a második fordulóban nyert Karel Schwarzenberg jobboldali politikussal szemben.

A 73 éves Miloš Zeman most is indul, meg akarja védeni bársonyszékét, s ezúttal is, akárcsak 2013-ban, nyolc ellenfele van.  

A közvélemény-kutató intézetek és a prágai sajtó gyakorlatilag biztosra veszik, hogy a választás első körét Miloš Zeman jelenlegi államfő megnyeri, de nem szerzi meg a győzelemhez szükséges több mint ötven százalékot, így második választási fordulót kell tartani.

Helyi megfigyelők szerin Zeman mellett leginkább Jirí Drahošt, a cseh tudományos akadémia volt elnökét, vagy Michal Horáèek vállalkozót, dalszerzőt várja a második körbe, amelyre január 26-án és 27-én kerül sor.

Zeman támogatottsága az első forduló előtt 40-45 százalék, Drahošé 35-40 százalék, míg Horáèeké 10-20 százalék között mozog.

A további hat jelölt mért támogatottsága minden esetben tíz százalék alatt maradt. Közülük a legismertebb Miroslav Topolánek, volt polgári demokrata miniszterelnök, akihez nevéhez azonban számos korrupciós botrány fűződik, így mai népszerűsége alacsony.

Míg az első forduló esélyese Miloš Zeman, a második forduló eredménye teljesen nyitott, s nem kizárt, hogy ha a Zeman elleni tábor összefog, közös erővel legyőzheti a jelenlegi államfőt.     

A STEM/MARK közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a Zeman-Drahoš párharcban a második fordulóban Zemant a megkérdezettek 42 százaléka, míg Drahošt 48 százalék választaná, tehát Drahoš lehetne az új államfő. Mindezek ellenére a prágai sajtó általában Milos Zemant tartja az államfőválasztás mérsékelt esélyesének.

A választási részvételt 60 százalék felettire várják a felmérések.

Cseh politikai és társadalmi körökben erősen megoszlanak a vélemények, hogy helyes volt-e a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Erről gyakorlatilag az 1989-es rendszerváltás óta vita folyik. A pártoknak nyilvánvalóan jobban tetszett a parlamenti államfőválasztás, mert nagyobb volt a lehetőség a kulisszák mögötti megegyezésekre, alkukra.

Miután azonban a parlamenti államfőválasztások a rendszerváltás után sorozatosan botrányos eseményeket produkáltak, a társadalmi nyomás is kikényszerítette a közvetlen elnökválasztás bevezetését. A jelöltek - és több esetben önjelöltek - sora elég hosszú és színes volt, de nem mindenki tudta teljesíteni az induláshoz szükséges feltételeket, ami 50 ezer választói aláírás vagy a képviselők, illetve szenátorok egy csoportjának a támogatása volt.